Esztergom és Vidéke, 2000

2000-02-10 / 6. szám

mtHmtmnmmtMmwwmwwwMmMt^^ MEGJELENT ES CSAK A GRAN TOURSBAN KAPHATÓ az Esztergom és Vidéke 24 oldalas ezredváltó újságnaptára! ©.ESZTERGOM és VIDÉKE 2000. február 10.-6. sz. * POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft Részben sikeresnek mondható a hétfő esti közmeghallgatás a Szabadidőközpont konferenciatermében, hiszen igen sokan e^jöt­tek, hogy meghallgassák, mire költi a város az adófizetők pénzét, számosan szóltak hozzá, megfogalmazva a lakosság hangulatát, aggályait. Sikeres volt azért is, mert a város vezetői őszintén feltárták Esztergom jelenlegi pénzügyi gondjait. Hogy mégis so­kan rossz szájízzel álltak fel a csaknem háromórás eszmecsere után, az annak az egymásra mutogatásnak „köszönhető", ami rányomta bélyegét a felszólalások zömére. A polgárok „hang­adói" főleg a képviselő-testületet okolták - nem egyszer éles sza­vakkal -, a városatyák viszont a korábbi városirányítást hibáz­tatták, no meg a lakosság közömbösségét. Amiben megegyeztek: hiányzik a kasszából több mint kétmilliárd forint (!), és hiányzik az összefogás is, ami e nehéz helyzeten túllendítené a várost. A „pulpituson" városunk gazdasá­gi-pénzügyi vezetői foglaltak helyet, élükön MeggyesTamás alpolgármes­terrel, aki megnyitójában hangsú­lyozta: a jelenlegi költségvetés csak a legégetőbb feladatokat képes megol­dani. „Az Önfelemésztö költségvetési gyakorlatot meg kell szüntetni ­mondta többek között -, s hogy jövőre ne kerüljünk hasonlóan nehéz hely­zetbe, bátor lépéseket kell meglen­nünk." A „bátor lépések" alatt, mint ké­sőbb kifejtette, az intézményrendszer és az önként vállalt kötelezettségek felülvizsgálatát értette az alpolgár­mester, az ezekhez kapcsolódó kiadá­sok ésszerű lefaragását. Hogy a testületen belül sincs egy­ség ennek megítélésében, azt az is igazolja, hogy dr. Kovács László, a Pénzügyi Bizottság elnöke szerint a városnak elsődleges kötelessége a je­lenlegi intézmények fenntartásához, működtetéséhez szükséges feladato­kat megoldani. A lakosság soraiból is többen egyetértettek az intézményrendszer racionalizálásával, de - mint az egyik felszólaló mondta - „ne csak keve­sebben legyenek, de okosabbak is!" A leggyakrabban felvetett témák: - Az utak állapota, a külső területek csatornázatlansága több évtizedes el­maradást mutat. - Fölösleges a Hősök terei körfor­galomra 65 milliót költeni. - Alkalmatlan (elhanyagolt, pisz­kos, gondozatlan) környezetben nem várhatunk sikert egyetlen millenniu­mi programtól sem. - A millenniumi év felkészülésére nem szerzett elegendő pénzt a város. - Szégyenkeznünk kell, ha váro­sunkat összehasonlítjuk a környező településekkel (Dorog, Nyergesújfa­lu, Visegrád). - Lenne itt pénz sokmindenre, de elfolyik! - Hiányzik a városvezetésből a fis­kális szemlélet. Nos, az elmarasztalt városvezetés igyekezett megválaszolni a felvetett problémákat, de igen nehéz volt meg­értetni az elkeseredett emberekkel, hogy üres zsebből nem lehet „gavalé­rosan" költekezni. A 2,1 milliárdos hiányt valahogy le kell faragni, s bár­honnan vesszük is el a pénzt, minde­nütt hiányozni fog, minden esetben sérülni fog a lakosság érdeke. Maga a város polgársága sem egységes ­amint azt az alpolgármester kifejtette. Van aki pocsékolásnak minősíti a pá­lyázatokra fordított pénzeket, és van, aki még több pályázatra biztatja a vá­rosvezetőket. „Minden város úgy néz ki, ahogyan a polgárai szerelik" ­jegyezte meg dr. Takács Márta jegy­ző. - „Nézzenek magukba azok, akik most a városvezetést kritizálják, mit tettek ők a városért - munkával, pénz­zel, az értékek megóvásával?!" Hasonlóan vélekedett dr. Horváth István, az Esztergomi Polgáregylet elnöke is. Néhányan ezen felbuzdulva felajánlásokat tettek, s mivel a jó pél­da ragadós, remélhetőleg őket többen is követni fogják. Amint az egyik fel­szólaló kijelentette: lehet mozgósítani az esztergomi embereket, csak hívni, kérni kell őket - és jó példát mutatni! A közmeghallgatásról hazafelé tartva azon morfondíroztam, a város költségvetése is éppen olyan, mint a családomé. Vannak elkerülhetetlen kiadások: rezsi, élelem amelyeket ha tetszik, ha nem fizetni kell! De mi, ha nem marad elegendő pénz új ruhá­ra, bútorra, a tető javítására, új ülés­huzatra az öreg autóba, nem egymást szidjuk, hanem reménykedve össze­nézünk: talán majd jövőre... Szába KÖZMEGHALLGATÁS Elégedetlen önkormányzat, elégedetlen polgárok

Next

/
Thumbnails
Contents