Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-21 / 51-52. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 ÁTLÉPÜNK AZ IDO HIDJAN! Karácsonyra Szába: Volt egyszer egy évezred... Péter, Panna, Endre, Éva! Véget ért egy ezredév ma. Szilveszternek alkonyán Zengjen hát a harsonám! Ezer éve Vajk, a herceg Hallja ám, hogy hajh, de perceg S rágja szú a törzsi fát, Mondott hát egy hő imát. Felvette a keresztséget, Hozatott egy feleséget Magának, s egy koronát, Népének meg boronát. Stefanusnak keresztelték, Koppányt pedig felnégyelték, Mert fitymálni merte őt, Büszke országépítőt. Volt cselszövés, aljas ármány, Aztán jött a Könyves Kálmán, S mondta: nincs is boszorkány, Az egész csak koholmány. Szent László vizet fakasztott, Kapott is égi malasztot, Pedig jobb volt mindenkor Víz helyett az ingyen bor. Búját Béla borba fojtja, Muhi-puszta szégyenfoltja. Megkergette vad tatár, Zengett tőle hét határ. Mátyás király unalmában Országot járt álruhában, Seregével - higgye kend ­Soppingolni Bécsbe ment. Aztán jött a török horda, Kincseinket mind elhordta. Hej, te rusnya janicsár! Mért kell néked ez a vár? Túléltük a Monarchiát, Szép Mária Teréziát, Doberdónál elestünk, S Trianon lett a vesztünk. Szovjet kurzus következett. Létrejött sok szövetkezet, S megtanultuk, mily vidám Az úttörő fent a fán. Hogy megkapjuk kenyerünket, Összevertük tenyerünket Zengtük: Éljen Rákosi! S úgy köszöntünk: Drásztutyi! A tar vezért elsöpörték, De Kádárék belénkverték: Tartsd a szád, hajót akarsz! Kaparj, elvtárs! Jól kaparsz. Aztán jött több szabad kormány: Anatall, Boros, Horn és Orbán. Honatyáink legfőbb gondja: Hol legyen türelmi zóna. Ez harácsol, k..vát futtat, Kamatért néked is juttat, S nem biztatja nagy fiát, Győzze le a maffiát. Amaz pártból pártba lépked, - Attól függ, mit mond az érdek­Gyanús múltját feledi... Szomorú, hogy teheti! No és itthon, Esztergomban? Vélnéd, oly nagy nyugalom van: Épül a híd meg az út, S véget ért az alagút. Pedig a kulisszák mögött Dúl a harc, a pöröly pörög. Szerepvesztés, mélyütések, Protekció, önös érdek... S hogy mit hoz az eljövendő Reményteli új esztendő? S mit hoz az új évezred? Fölösleges kérdezned! Optimistának: sok kincset, Pesszimistának: bilincset, Csecsemőnek: jó tápszert, Drogosoknak: sok kábszert, Nekik diszkót, nektek Lisztet, Olcsóbb tejet réteslisztet Svéd nyugdíjat, német bért Mit a nép már régen kért. A zöldeknek madár-trillát, Nékünk egy-két újabb villát... S ha bízol a kormányba', Gyalog mehetsz Párkányba! Megindultak a hegyekből a fenyők a város felé, hogy karácsonyra meleg fényekkel töltsék meg az otthonokat és a szíveket. Az esztergomi piac is tele van örökzöldekkel, karácsonyfadíszekkel, szaloncukorral, és egyre nagyobb választékban kaphatók - a hazai almák, körték és télálló szőlők mellett - a déli gyümölcsök is. Az illóolajakban gazdag mandarin, a magnélküli jaffai, a vérbélű cataniai narancsok, a banán, a datolya, a füge, a zöldbóbitás, arany­sárga ananász, amelyek mind kiváló vitaminforrások, és fenséges ízeikkel megédesítik az advent és a karácsony hangulatát. Az ünnepi fehérasztal örömeit már napokkal előrevetítik a konyhából ki­szűrődő zajok és szagok - a diótörő, a mákdaráló, a habverő, a citromre­szelő hangja, a pörkölődő grillázs, a piruló hús, az aromás fűszerek illata -, melyek körülfogják, elárasztják a tűzhely közelében téblábolót. A kád­ban ott ficánkol, csapkod pikkelyes farkával a karácsonyesti ponty vagy harcsa, a hűtőszekrény alsó polcán pedig ott pihen - fejvesztetten - a dúsmellű pulyka. Már előre összefut a nyál a szánk­ban, ha e pompás madárból készült finomságokra gondolunk. Az arany­színű pulykaaprólék-levesre, mely­ből nem hiányozhat a - valamikor házilag készített - csigatészta. Az ételsor fénypontja kétségtelenül a pulykapecsenye - abból is a porha­nyós mellrész és az ízletes felső comb -, melyhez kiválóan illik a fűszerezett vöjösborban eltett mandulával töltött szilva. Nem véletlen, hogy az angolok a karácsonyi menü központjába he­lyezték a pulykasültet, méltó is az ün­nepi asztalra, de csak akkor, ha előző­leg dióval kellően felhizlalták az állatot. Merthogy a pulyka - és más állatok - húsának íze attól függ, mivel etették. (Ettem már kakukkfűvel, kö­ménymaggal táplált pulykát is, annál már zavaró volt a túl fűszeres íz.) A gesztenyével inkább tölteni, mint etetni kell az állatot bizony nem meg­vetendő zamat az eredmény. A karácsony nem lehet meg a dús töltelékű diós és mákos kalács, a „be­igli" nélkül. Készül is minden háznál már jó előre. Egyféle versengés is ez már a háziasszonyok között: kinek a beiglije ízletesebb, puhább. Néha már fárasztó is a „zsűrizés", mikor már a tizedik változatot teszik elénk ven­déglátóink, pláne ha már avas és szá­raz is kissé. Hogy valami kézzelfoghatót is nyújtsak az olvasóknak a „fecsegés" mellé, közlöm a diós kalácsnak azt a kiváló változatát amely bizonyára el­viszi majd a pálmát a beiglik verse­nyében. A tésztához 15 dkg margarint és 1 evőkanál cukrot egy csipetnyi sóval habosra keverünk. Hozzátesszünk 4 tojás sárgáját majd 2 dl tejben felol­dott 1 dkg élesztőt végül 1/2 kg lisz­tet. Jól kidolgozzuk, majd lisztezett gyúródeszkán háromszor kinyújtjuk, összehajtogatjuk. Közben fél-fél órát pihentetjük. A harmadik kinyújtás és összehajtás után annyi cipóra osztjuk, ahány tekercset akarunk készíteni (kb. 8 tekercs jön ki belőle). A diótölteléket úgy csináljuk, hogy 3 dl forró tejben feloldunk 70 dkg cukrot 2 szelet étcsokoládét, majd beleteszünk 1 kg darált diót 25 dkg kimagozott és apróra vágott datolyát 2 db meghámozott és lereszelt almát 10 dkg mazsolát, 10 dkg apróra vágott birsalmasajtot, 3 kanál sárgabarack­lekvárt, 1 citrom lereszelt héját, 1 cso­mag vaníliás cukrot, végül a tojások felvert habját. A cipókat kb. 2 mm vastagságúra nyújtjuk ki, és beborítjuk a töltelék­kel. Felgöngyöljük, megkenjük tojás­fehérjével, néhány helyen megszur­káljuk, majd sütőlapra tesszük. Kb. 15 perc pihentetés után meleg sütő­ben, közepes hőfokon pirosas-barná­ra sütjük. Az ünnepek alatt a halhoz, a sülthú­sokhoz természetesen bor dukál. De a süteményekhez, az ünnepi vendégsé­gekhez újszerű üdítőitalokat kreálha­tunk. Ezekhez is adok néhány tippet A turmixitalok alapanyaga a tej, az általam felsorolt minden változathoz fél litert számítsunk. A kakaós turmix­hoz 2 kávéskanál cukor, 1 kávéskanál kakaó, 1 kanál barackíz, 1/2 dl málna­szörp és 1 tojás kell. Az őszibarackos­hoz 1 dl citromszörp, 4 dkg porcukor, 2 kanál őszibarackíz és 1 tojás. Ké­szülhet tej nélkül is, ilyen pl. a naran­csos frissítő ital. Ehhez 2 dl citromlé, 4 dkg cukor, 2 meghámozott és kima­gozott narancs, valamint 1/4 1 szóda­víz szükséges. E keverékeket minden esetben turmixgéppel mixeljük össze, és azonnal fogyasztjuk. A bóléknál - melyeket elsősorban szilveszterre ajánlok - más a helyzet. Itt az alkotóelemeknek össze kell ér­niük. Próbálják ki a narancsbólét, mely a következőképpen készül. 6 egész na­rancsot és 1 citromot megtisztítunk, kimagozunk és karikára vágunk. Egy bólés tálba rakjuk, hozzáadunk 15 dkg cukrot, 1 dl konyakot és 1/2 1 fehérbort. Egy órán át hűtőszekrény­ben tartjuk, majd hozzáöntünk még 1/2 1 fehér és 1/2 1 vörösbort, és óva­tosan elkeverjük. Újra hűtőbe tesz­szük. Az utolsó adalékot, az 1 üveg pezsgőt közvetlenül a fogyasztás előtt öntjük a bóléhoz. (A legjobb ízt akkor kapjuk, ha a vörösbor száraz, a fehérbor félédes, a pezső pedig édes fajtájú!) Mindezekhez már csupán jó étvá­gyat és jó egészséget kívánunk. Gon­dolatban koccintsanak velünk is! K-Sz.E. Bánhidy László fotója

Next

/
Thumbnails
Contents