Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-21 / 51-52. szám

2000. november 23. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Jövőre ismét „szól a gitár" Beszélgetés dr. Bárdos Istvánnal Különleges szilveszter Esztergomban! (G.) Nagyszabású év(ezred)záró mulatság helyszíne lesz Esztergom. Az Országiinázs Központ „Alomalapítás" című szilveszteri rendezvényét az Ml televízió körkapcsolásos rendszerben négy városból - Budapest, Kaposvár, Szeged és Esztergom élőben közvetíti. A műsor alapkoncepciója a szentistváni álom egy független, szilárd európai államról. Esztergomban több helyszínen is zajlanak majd a programok. A Bazilika környékén ingyenes koncertekre kerül sor - olyan országosan ismert helyi kötődésű együttesekkel, mint a Szépülő Városközpont és a Tűzkerék -, fellép továbbá Ferenczy György és zenekara, a Herfli Davidson, illetve tűzi- és fényjáték színesíti a programot. A másik esztergomi helyszín a felújított Vár. Tízezer forintos belépődíjért finom lakoma és itóka, valamint különleges műsor jár. Ebben történelmi képek során áttekinthetjük Magyarország dicső múltját olyan neves előadóművészek közreműködésével, mint Sebestyén Márta, Dévai Nagy Kamilla, Cseh Tamás és Kemény Henrik. Mind a központ, mind az esztergomi szervezők azt ígérték a december 19-ei városházi sajtótájékoztatón, hogy a programról részletesebb ismertetőt is adnak szilveszter előtt. Szimfonikusaink karácsonyi ajándéka (P.) Vasárnap este a Ferences templomot zsúfolásig megtöltötték a Városi Szimfonikus Zenekar 4. bérleti hangversenyére kíváncsi zenerajongók. Elsőként M.A. Charpentier: Te Deum című műve hangzott fel. A zenekari kíséret mellett jól hangoztt Dunai Eva és Nagy Éva (mindketten szoprán), EvvaBarlai Zsuzsa (alt), Csíky Gábor (tenor), Asztalos Bence (basszus) szólója, továbbá a pestszenüőrinci Szent Margit Plébánia és a Balassa Kórus egyesített vegyeskara. Elektromos zongorán Reményi József zeneigazgató, trombitán Reményi László, csellón Baranyai írén működött közre. A nagyhatású zeneművet követően a közönség sokáig ünnepelte a zenészeket és az énekeseket. A második részben karácsonyi kórusművek következtek. Durzák Anna tanárnő mondott összekötő gondolatokat az énekes számok között, utal va a közelgő ünnepre. Mozart, Bach, Haydn kórusműveit gyönyörűen adta elő az egyesített énekkar, amely hangzásával betöltötte a templomot. Oigonán kísért Reményi József, vezényelt Reményi Károly. E koncert kedvéért látogatott városunkba prof. Haris Schamberger zeneművész karnagy és kísérete Ausztriából. Kérdésünkre Schamberger professzor elmondta, hogy zenészeink korábbi, esztergomi, budapesti, bácskai és ausztriai sikere, kórusolimpiai bronzérme újabb meghívások alapja lehet Ismeri a bérletsorozat műsorát, mostani látogatását is ehhez időzítette. Jövőre is számíthatnak érdeklődésemre! - mondta búcsúzóul. Hamarosan 30 éve már, hogy az esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál gondolata testet öltött. Ebből az alkalomból kerestük fel a fesztivál igazgatóját, dr. Bárdos István megyei főtanácsost hogy ismertesse meg olvasóinkat a gitárfesztivál múltjával, jelenével és a jövőre vonatkozó tervekkel. - Mikor vetődölt fel először az ötlet, hogy Esztergomban gitárfesztivált rendezzenek? - Szendrey-Karper László már 1964ben felkereste az akkori esztergomi tanácselnököt egy nyári gitárkurzus megrendezésének gondolatával. De mivel abban az évben indult a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem, a városvezetők úgy vélték, nincs lehetőség még egy hasonló nyári kulturális programra. 1971-ben Szendrey újra felkereste a tanácselnököt, s akkor már kedvező fogadtatásra talált Jómagam egy évvel később kerültem Esztergomba népművelési felügyelőként, s feladataim között szerepelt az első gitárfesztivál támogatása, amelyre 1973-ban került sor. Szendrey volt a kurzus vezetője, a résztvevők között pedig olyan jól ismert szakembereket is üdvözölhettünk, mint például Czigány György és Göczey Zsuzsa Esztergomból Kottra Dezső bácsit bízták meg a munkák koordinálásával - ő egyébként egészen 1977-ig végezte ezt attól kezdve az én vállaimat nyomják a fesztiválok szervezésével kapcsolatos gondok. - Milyen célokat fogalmaztak meg a fesztivál létrehozói? - Az elsődleges cél az volt hogy a klasszikus gitárt, mint hangszert megismertesse a közönséggel. További cél, hogy az akkori gitárzenei életet úgy fejlessze, hogy adjon lehetőséget az iljú gitárosoknak a nemzetközi kitekintésre, és idehozza mindazokat a külföldi gitárművészeket, akiktől tanulhatnak a leendő hazai művészek. Egyben találkozási lehetőséget jelentett ez a nyugati és a keleti blokk zenészeinek is, akiknek az akkori politikai helyzetben erre csak igen korlátozottan volt módjuk. Nem titkolt célja volté fesztiváloknak a gitárművészet olyan mérvű hazai elismertetése is, amely lehetővé tenné később az egyetemi szintű gitáros-képzést. Ez ugyan csak az utóbbi időben sikerült, de felnövekedett közben egy tehetséges és jól képzett gitáros nemzedék, amely rangos európai egyetemeken fejezte be tanulmányait s akiknek művésszé-válásában nagy szerepe volt Esztergomnak is. - Hogyan sikerült az első próbálkozás? - Tizennégy országból több mint 80 résztvevő jelentkezett. Nemcsak Magyarországon volt ez az első nemzetközi gitárfesztivál, de Európában is úttörők voltunk, s a mi példánkat követve szervezték aztán később más európai és tengeren túli nagyvárosokban a hasonló találkozókat Akkor még a Technika Házában voltak az előadások és a hangversenyek, a Kőrösy Kollégiumban a szállás. Az első fesztivál különlegessége volt az a bazilikai hangverseny, ahol Farkas Ferencnek erre az alkalomra komponált művét adta elő a fesztivál zenekara, ami azért is kuriózum, mert a zeneirodalomban addig elenyészően kevés gitárzenekari mű született. Hogy mennyire sikeres volt ez a kezdeményezés, azt igazolja az esztergomi fesztivál egyre terjedő jóhíre, ami a következő években újabb és újabb gitárosokat vonzott a régi királyi városba -Mitprofitált mindebből Esztergom ? - E fesztiválokból természetesen elsősorban a hazai és a nemzetközi gitárművészet profitált. Különösen Magyarországon volt ez jelentős, hiszen ezt a klasszikus hangszert meglehetősen mostohán kezelték a zenei élet vezetői. Nemzetközi szinten egyre-másra születtek új gitárművek - zenekarra is, nagy részük a mi megrendelésünkre -, s ma már szinte egymást érik a nemzetközi gitárfesztiválok és versenyek, amelyek kiváló továbbképzési és versenyzési lehetőséget adnak a fiatal gitárosoknak. De természetesen Esztergom életében is jelentősek voltak a fesztiválok, hiszen az itt járt művészek és újságírók olyan helyekre is elvitték városunk hírét, ahová egyébként sohasem jutott volna el. Számtalan újságot tudnék mutatni nemcsak Európából, de Amerikából, Ázsiából, Ausztráliából is, amelyekben egészoldalas, fényképes beszámolók olvashatók Esztergomról a gitárfesztiválok kapcsán. - Miért pont a mi városunkat választotta Szendrey-Karper László? - A '60-as évek elején itt járt néhány alkalommal koncertezni, és nagyon megtetszett neki a város, ahová korábban olyan lantművészek is kötődtek, mint Bakfark Bálint vagy Tinódi Lantos Sebestyén. A főváros-különösen a nyári szezonban - túlságosan is telített kulturális eseményekkel, Esztergomot mint az első fővárost viszont nemcsak történelmi múltja, de a város hangulata is szinte predesztinálta egy Uyen jellegű zenei eseményre. A gyakorlat igazolta Szendrey elképzeléseit. -Hogyan sikerüli az anyagiakai biztosítani? - A tanácsi rendszerben nem volt gond előteremteni a szervezéshez és rendezéshez szükséges összeget. Akkor az államkasszából minden olyan rendezvényt szó nélkül támogattak, amely növelte az ország hírnevét. A rendszerváltást követően - egészen mostanáig - nehezebb volt állami pénzekhez jutni, s bár a város továbbra is jelentősen támogatta a kétévenként megrendezett fesztiválokat, szükséges volt létrehoznunk a Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítványt, hogy pályázatok és egyéb támogatások révén megfelelő anyagi bázishoz juthassunk. A kuratórium örökös elnöke Szendrey özvegye, Agai Karola művésznő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja lett titkárnak s egyben a fesztiválok igazgatójának engem választottak. A művészeti vezetők között olyan neveket említhetek, mint Wolfgang Lendle, Eötvös József, Lőrinczyné Morvay Éva, újabban Varga Zsolt is, akik az alapítvány által előteremtett pénzösszeghez a kellő művészi színvonalat is biztosítani tudják. - Tapasztalható-e fejlődés a fesztiválok eddigi csaknem három évtizede alatt? - Kétségtelenül. Hírnevünk egyre szélesebb körben terjedt el a világban. Sikeres, ismert művészek egész sorát tudtuk megnyerni egy-egy előadásra hangversenyre. A programok is bővültek A mesterkurzus előadásai, a hangversenyek és az együttzenélés mellett népszerűek és vonzóak lettek a gitárversenyek is. E fejlődésnek némüeg ellent mond az 1999-es év kudarca. Ennek azonban nem szervezési vagy szakmai okai vannak, hanem kizárólag az a politikai helyzet, amely a jugoszláviai háborús események kapcsán alakult ki, s amelynek következtében - különösen a távoli földrészeken élők körében olyan fokú bizonytalanság uralkodott el, hogy sorra érkeztek a lemondó levelek a fesztivál igazgatóságához Végül annyira lecsökkent a külföldi résztvevők száma, hogy le kellett tennünk a fesztivál megrendezéséről. - Igy legalább megmaradt némi pénz. Bár gondolom, a szervezésnek is tetemes költségei vannak. - Költségvetésünk jelentős hányadát a rendezés kiadásai teszik ki. Ezt valóban megspóroltuk 1999-ben. A szervezésnek, az előkészületeknek a költségei azonban - melyek az elmaradt fesztivál esetében is fennállnak - csak minimálisan terhelik alapítványunkat Bár csak kétévenként rendezünk Esztergomban fesztiválokat, de részt kell vennünk a világ minden jelentősebb gitárfesztiválján, hogy a megfelelő kapcsolatot fenntarthassuk a nemzetközi gitárművészet szereplőivel, hogy személyesen is meghívhassuk őket előadónak, versenyzőnek, zsűritagnak. E fesztiválokon azonban mi meghívott vendégek vagyunk, és minden kiadásunkat fedezi a meghívó szervezet. Igaz, az adminisztratív jellegű előkészületek is hosszú hónapokat vesznek igénybe, de ezek sem emésztenek fel jelentős összeget - Ezek szerint már elkezdődött a jövő évi esztergomi gitárfesztivál szervezése? - Hogyne. A 2001. augusztus 7-17. között rendezendő XIV. Nemzetközi Gitárfesztivál teljes tervezete készen áll. Már elmentek a meghívólevelek, a versenykiírások, sőt a díjakat is sikerült már megszereznünk. Ezutóbbiakról anynyit érdemes tudni, hogy nemcsak jelentős pénzdíjakat ítél majd oda a zsűri a legjobbaknak, de - megegyezve az európai fesztiválok rendezőivel - koncertmeghívásokat is rangos nemzetközi gitárfesztiválokra. Sót két egyenként hatezer márka értékű mester-gitárt is felajánlott a legjobb gitárosoknak egy német illetve egy magyar hangszergyártó. Ez a verseny egyben a magyar gitár-, ületve lantzenét is népszerűsíteni kívánja, hiszen a versenyzők repertoárjában szerepelnie kell például Bakfark Bálint valamelyik művének Bizonyára sokan örülnek majd annak a hímek, hogy a 2001-es gitárfesztivál várhatóan nagy érdeklődést kiváltó várszínházi hangversenyére sikerült megnyernünk a világ legismertebb spanyol flamenco-gitárosát, Paco PenáL Remélem, a jövő évi gitárfesztivál - melynek fővédnöke dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök, s amely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Gazdasági Minisztérium kiemelt támogatását élvezi még az eddigieknél is sikeresebb lesz, az idelátogatók egy épülő, szépülő Esztergommal fognak megismerkedni, és az itt lakóknak is kellemes élményt jelent majd eme ősi hangszer művészeinek nemzetközi seregszemléje. Szába