Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-07 / 49. szám

2000. október 19. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 7 HAZUNK TATA Hivatali címek, telefonszámok ÜGYFÉLFOGADÁS Polgármesteri Hivatal Kertvárosi Kirendeltsége Damjanich u. 53. Tel.: 419-280 Hétfőn: 8-10 óráig Szerdán: 8-12 és 13-17 óráig Pénteken: 8-12 óráig Pilisszentléleki Kirendeltsége Hunyadi u. 1. Tel.: 426-912 Hétfőn: 15-16 óráig ÉDÁSZ - Fogyasztói iroda Lőrinc u. 10. Tel.: 412-984 Hétfő-péntek: 8.30-15.30 óráig Hibabejelentés: 510-711 ÉGÁZ Dorog, Bécsi u. 2., tel.: 431-603 Hétfőn: 6.30-16.30 óráig Kedd-péntek: 6.30-14.30 óráig Hibabejelentés: 431-800 PROMTÁVHŐ Szolg. Kft. Dorog, Esztergomi u. 17. Tel.: 440-681 Kedden: 8-14 óráig Csütörtökön: 8-17 óráig Vízmű Táti út 26/b. Tel.: 419-299 Hétfőn: 8-18 óráig Kedd-péntek: 8-15 óráig Vámhivatal Lőrinc u. 7. Tel.: 418-645 Hétfő-csütörtök: 8-16 óráig Pénteken: 8-14 óráig Kereskedelmi és Iparkamara Esztergomi Térségi Irodája Kossuth L. u. 13. Tel.: 316-403, fax: 402-605 Hétfő-péntek: 8-12 és 13-15 óráig Megyei Levéltár Vörösmarty u. 7. Tel.: 411-095 Hétfőn és pénteken 8-12 óráig Szerdán: 8-15.30 óráig APEH Babits u. 2. Tel.: 415-526 Hétfőn: 12-18 óráig Szerdán: 8-12 és 13-15 óráig Pénteken: 8-12 óráig Tíz kérdés AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSRÓL 9. Melyek a korábbi bővítések ta­pasztalatai? 1957-es megalakulása óta négy al­kalommal került sor az Európai Unió bővítésére. A bővítések mindegyike eltér valamiben a többitől. Ennek az az oka, hogy a csatlakozó országok különböző felkészültségi szinten áll­nak. A Spanyolországgal és Portugá­liával folytatott tárgyalások hét évig tartottak, míg Ausztria, Finnország és Svédország esetében csak 17 hónapot vettek igénybe. Ezek az országok már tagjai voltak az Európai Szabadkeres­kedelmi Társulásnak, az EFTA-nak, és korábban három évig tárgyaltak az Európai Gazdasági Térséghez, az EEA-hoz való csatlakozásról. Egyet­len ország számára sem lehetséges a csatlakozás, amíg nincs minden szempontból felkészülve a tagságra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bővítések katalizátorként hatnak az Unión belüli változásokra is. Az új tagok megjelenése alkalmat teremt a közösségi intézmények belső reform­jához. A jelenlegi bővítés az eddigi legnagyobb kihívást jelenti az Unió számára, mivel ennyi ország még nem jelentkezett egyszerre. Ugyanak­kor fiatal demokráciákról van szó, amelyek jelentős hatást fognak gya­korolni az Unió jövőbeli politikájára. 10. Vannek-e hátrányai az integrá­ciónak? Érthető módon az emberekben vannak bizonyos félelmek az európai integrációt illetően. Némelyek úgy gondolják, hogy a csatlakozás a szu­verenitás és nemzeti identitás elvesz­téséhez vezet. Mások attól tartanak, hogy a csatlakozó országok sebezhe­tőbbé válnak az egységes piac verse­nyében. Ezek a félelmek termé­szetesek. A valóság azonban nem igazolja a félelmeket: a szélesebb in­tegráció képes tömöríteni a tagorszá­gok érdekeit, amelyeknek súlya így megnő a nemzetközi szervezetekben. A piaci verseny szerkezetátalakítás­hoz vezet, ami rövid távon valóban kedvezőtlen hatást gyakorolhat a régi rendszerben védelmet élvező szekto­rokra. Ha viszont a szerkezetátalakí­tást bölcsen kezelik, akkor hosszú tá­von nagyobb hatékonyságot és biztosabb jövőt eredményez. Az Unió állampolgárainak többsége továbbra is támogatja országa tagságát, ez azt bizonyítja, hogy előnyösnek tartják az integrációt. Reményeink szerint lapunk január 1-jétől megújjult formában és tartalommal jelenhet meg. Természetesen ez rovatunkat is érinti, mégpedig oly formában, hogy megszűnik a heti egy oldal, viszont havonta egyszer egy 4 oldalas mellékletet vehetnek a kezükbe! Köszönettel fogadnánk tehát, ha megírnák: milyen címe legyen e mellékletnek, miről szeretnének ebben olvasni, értesülni, illetve milyen rovatokat és szórakoztató-játékos elemeket ajánlanának jövő évi számainkba. Tervezzük meg együtt a megújjulni készülő Esztergom és Vtdéke új mellékletét! Egészségünkért! Gyógynövény-történelem Az ősember a természetben élt. Minden életszükséglete innen nyert kielégítést, minden eszközét innen vette. Természetes tehát, hogy mikor szervezetének működésében zavar ál­lott be, innen vette a szereket, melyek a test harmóniáját újra helyreállítot­ták. Az ember sok növény gyógyító erejének, a szervezetre jótékony vagy mérgező hatásának felismerését az ál­latoknak köszönheti. így például a ká­vét a kecskék fedezték fel, a chinint az oroszlánok, a cocalevelet, az ipe­cacuanhát, a senegát ugyancsak az állatok ösztönének köszönhetjük. Mivel a különböző gyógyeljárások széleskörű ismerete szinte termé­szetfölötti hatalmat adott a jártasok kezébe, természetes, hogy csakhamar összekötötték a primitív hitélettel, s művelői egyben a szellemi élet veze­tői is lettek. Ebben az időben a gyó­gyítás majdnem kizárólag a gyógynö­vényekkel történt. A kínaiak például már Kr. után 100 körül gyógyszerként használták a rebarbarát, a sisakvirá­got és még jónéhány ma is használt gyógynövényt, sőt tisztában voltak azzal is, hogy a növény hatásfoka nagyban függ a talaj minőségétől, a begyűjtés idejétől, valamint a szárítás módjától. Az egyiptomiaknál fontos szerepet játszottak a fürdők és a tisztítókúrák. Tőlük származik a fokhagyma gyógyszerként való felhasználása is. A zsidóknál a diétikus étkezés szabá­lyainak a vallási törvények ereje szer­zett érvényt. A gyógynövényismeret a görögöknél Hyppokratész idejében érte el virágzását, akinek műveiben 234 gyógynövény leírását találjuk. A rómaiaknál Dioscurides volt a gyógy­növények legnagyobb ismerője és felhasználója. Sok gyógynövény első leírása tőle ered. A római világ bukása után a gyógynövény-tudomány a ko­lostorokba költözött Főleg szerzete­sek és apácák foglalkoztak a növé­nyekkel, teák készítésével. A középkorban már sok gyógynö­vény-könyv is megjelenik, melyek különböző recepteket és felhasználási módokat közölnek a leggyakrabban alkalmazott gyógynövényekről. Ma már intézetek, folyóiratok, egyetemi tanszékek foglalkoznak a gyógynövényekkel való kezelés tu­dományával, és szinte beláthatatlan azoknak az orvosoknak a száma, akik klinikailag és tudományosan tanul­mányozzák a gyógynövényeket és tárják fel számunkra a természet ki­fogyhatatlan patikáját. A gyógynövényekben a természet gyógyító ősereje rejlik. Áldásos hatá­sukba vetett bizalom, a nagyszerű ta­pasztalatok és széles körű ismerteté­sük lelkes közönséget szerez a növényi gyógyeljárásoknak. Gondűző gasztronómia Káposztás tepsis krumpli A tepsis krumpli családom egyik kedvence. Elkészítése annyira egy­szerű, hogy még a konyha táját messzire elkerülő fiaim is el tudják készíteni, ha a szükség úgy hozza. Ennek most egy káposztás változa­tát próbáltam ki. Közreadom az ötle­tet hátha Önöknek is ízleni fog. Kb. 1-1,5 kg krumplit meghámo­zok és felszeletelek. Ugyanerre a sors­ra kerül 3-4 nagy fej vöröshagyma is. Vékonyan felszeletelek annyi füstölt szalonnát amennyivel be tudok fedni egy közepes méretű tepsi alját Felka­rikázok még egy szál kolbászt is. A fenti anyagokat rétegekben elhe­lyezem a tepsiben: szalonna, krumpli (sózás), hagyma (sózás), kolbász, krumpli (sózás), hagyma (sózás), kol­bász. Öntök rá 2-3 evőkanál olajat, 2 dl vizet majd lefedve, közepes hőfo­kú sütőben addig sütöm, amíg már majdnem megpuhul. Közben egy kis fej káposztát legya­lulok vagy késsel csíkokra metélek, és szokásos módom megdinsztelem ­sóval, vegetával, kevés cukorral és borssal, köménymaggal ízesítem. A káposztát ezután rásimítom a tep­siben sülő rétegek tetejére - levével együtt -, majd kb. 10 percre még visszateszem a sütőbe. Ekkor már nem szükséges lefedni. Valamilyen száraz bort ajánlatos kínálni melléje. Van, aki ezt az ételt tejföllel is meg­locsolja, de ez szerintem igazán el­hagyható. Ha káposzta nincs kéznél, akkor próbáljuk ki a tojásos változatot! A káposzta helyett ilyenkor tejjel kevert tojásokat (legalább négyet!) öntök a krumplis egyveleg tetejére, s annyi időre teszem vissza a sütőbe, amíg a tojás megszilárdul. Ehhez a változat­hoz valamilyen savanyúságot is mel­lékelni kell - csemegeuborkát sava­nyúkáposztát, céklát stb.-t. K-Sz.E. Őszi örömök és bosszúságok Már évtizedek óta nem volt ilyen szép őszünk. Én is kihasználom a jó időt, és minden nap teszek egy gyalo­gos* vagy kerékpártúrát Biciklizni a kerékpárúira megyek, ahol viszont elég sok motoros is jár - teljesen sza­bálytalanul. Kerékpáros kollégáim egy része viszont a belvárosban ­szintén szabálytalanul - a járdákat ve­szi igénybe. Csengőjük persze nincs, nem jeleznek, szinte élvezik, ha a gyalogost kicsit megriogathatják, mint azt tették a minap, a tévében látott akciófilm vadmotoros hősei... Mindezek mellett - vagy ellenére! - jó mostanában sétálni Esztergom­ban. A változások jelei mindenütt ész­lelhetők, még a lábunk alatt is. Mikor e sorokat írom, már felfestették a bel­városban a frissen terített aszfaltsző­nyeget igaz, néhol forgalmi dugókat okozva. De sebaj! A lényeg, hogy végre valami mozgásba jött ebben az évtizedekig alvó kisvárosbanl És ez megszépíti az egyébként is csodálatos őszt csakúgy, mint a borúsabb hét­köznapokat.. (dezső)

Next

/
Thumbnails
Contents