Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-07 / 49. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Bizottsági ülések December4-én délelőtt az Egészségügyi és Szociális Bizottság megvitatta a 2001. évi helyi adórendelet módosítási tervezetét. * Ugyanezen a napon a délutáni órákban ülésezett a Városfejlesztési Bizott­ság, számos napirendi pontja között szerepelt a kerékpárút, a piaci illemhely, a Családsegítő Központ és az Aero Club témája is. * A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság az Oktatási és Közművelődési Irodával közösen december 5-én délután előkészítő megbeszélést tartott a 2001. évi esztergomi programokról. Szabályozási terv és előírás közzététele Az 1997. évi LXXVII. TV.9.§. (6.) bekezdése értelmében az esztergomi Prímás-sziget szabályozási tervének és szabályozási előírásainak elkészült tervanyaga hivatali idő alatt a főépítészi irodán megtekinthető. Az észrevételek szóban vagy írásban ugyanott megtehetők. Önkormányzati kötvénykibocsátás (G.) Esztergom város önkormányzata a város képviselő-testületének 303/2000 (IX.21.) számon meghozott határozata szerint, a fejlesztési célokra előirányzott külső források bevonását - kihasználva a banki hitel felvételéhez képest kedvezőbb feltételeket - kötvénykibocsátással való­sítja meg. Az önkormányzat számlavezető pénzintézét, a Raiffeisen Bank Rt.-1, valamint a bank leányvállalatát, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.-1 bízta meg egy hosszú távú kötvényprogram felállításával. Az erről szóló megállapodást az önkormányzat részéről Meggyes Tamás polgár­mester és dr. Takáts Attila jegyző, a Raiffeisen Bank részéről dr. Gara Iván vezérigazgató-helyettes, Keményné Koncz Ildikó önkormányzati üzletágvezető, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. részéről pedig Radnóty Zoltán vezérigazgató látta el kézjegyével december 4-én déle­lőtt 11 órakor az esztergomi Városházán. A kötvényprogram adatai: A program keretösszege: 750.000.000 forint A program lejárata: 2010. december 31. Kibocsátó: Esztergom Város Önkormányzata Forgalmazó: Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. Garanciavállaló: Raiffeisen Bank Rt. Kifizető ügynök: Raiffeisen Bank Rt. Kamatszámító ügynök: Raiffeisen Bank Rt. Az önkormányzat döntése szerint a kötvényprogram első sorozatá­nak kibocsátására 2000. december 7-én kerül sor az alábbiak szerint: A kötvénykibocsátás adatai: Az első sorozat össznévértéke: 750.000.000 forint A kötvények futamideje: 5 év A kötvények típusa: névre szóló, visszahívható kötvények A kötvények kamatozása: fix kamatozású kötvények A kibocsátás jellege: a kibocsátó a kötvényeket zártkörűen hozza forgalomba. Bevált a gyorsjárat Az idősebb és a középkorú esztergomiak még emlékeznek rá: a hatva­nas, hetvenes években közlekedtek már ún. gyorsjáratú autóbuszok Esztergom és Budapest között. A népszerű „faros" (Ikarusz 55-ös) buszok alig egy óra alatt fent voltak az Engels (ma Erzsébet) téren. Aztán valamilyen oknál fogva megszüntették ezt a szolgáltatást, de öt évvel ezelőtt az utasok kérésére újraindították. Most már korszerű, modem autóbuszokkal. * - Mivel Budapesten dolgozom, mindig a reggeli 5 óra 45 perckor induló gyorsjárattal megyek - mondja az egyik utas -; meg vagyok elégedve ezzel a járattal. A nagy forgalom ellenére egy óra tíz perc alatt felérek az Árpád hídi végállomásra. Bizony, a nagy forgalom! A gépkocsivezetők panaszkodnak is eleget, hogy a solymári, illetve az ürömi elágazásnál szinte „bedugulnak", csak lépésben, araszolva lehet előre haladni. Ezen az útszakaszon még a gyorsjárat is rendre „elakad". Hiába, az igazi, megnyugtató megoldás csakis az elkerülő út megépí­tése lehetne! D.L. Fórum a polgármester és a főépítész részvételével (Folytatás az 1. oldalról) amennyiben a város sikerrel jár a köz­lekedési minisztériumi pályázatokon. A polgármester egyébiránt érzékelhe­tónek tartja a tárca segítőkészségét (emlékezetes, hogy amikor annak idején Katona Kálmán közlekedési miniszter Esztergomban járt, ígéretet tett arra, hogy ha a város is hajlandó áldozni a belső elkerülő útra, akkor a minisztérium is segít). Ennek jele, hogy a 11 millió forintba kerülő ter­vek elkészítésének több mint felét hatmilliót, a tárca állta. Sári István főépítész elmondta, hogy korábban három terv létezett a belső út kialakításával kapcsolatban. Az egyik - a Kucklánder-hegy átfúrá­sa - túl költségesnek bizonyult a má­sik - az Esze Tamás utcai ingatlanok teljes elbontása - hasonlóképpen. A ma érvényben lévő elképzelés szerint a bontás és kisajátítás nagyjá­ból két ingatlant érintene: az egyik a Gesztenyés utca sarkán álló elhagya­tott házat a másik egy Kucklánder­hegyi irodaépületet (igaz, utóbbinak csupán egy részét). Ennek a tervnek a megvalósítása a többihez képest na­gyobb földmunkával járna, de ez ta­lán jelenleg éppen szerencsés is, hi­szen az itt kitermelt földdel és agyaggal a Prímás-szigeten épülő gá­takat töltenék fel. A főépítész hangsú­lyozta, hogy Esztergomban egyéb­ként évtizedek óta nem volt arra példa, hogy olyan engedélyezett ter­vek álljanak a város rendelkezésére, amiket (szerencsés esetben) akár a következő év elejéig meg lehet való­sítani. A főépítész és a polgármester külön kiemelte, hogy minden érintetett idő­ben értesíteni fognak, de addig is a tervek - Meggyes Tamás ígérete sze­rint - jövő év januárjában, februárjá­ban megtekinthetőek lesznek a Vá­rosházán. A lakossági fórumon később a vá­rosban szükséges villanypótlásokról volt szó; illetve mindenféle aktuális esztergomi ügyekben kérdezhettek a polgárok a polgármestertől. A püspök és a jegyző a Közéleti Szövetségnél (Folytatás az 1. oldalról) Fonyódi György felszólalásában kapcsolódott a püspök gondolataihoz a 19. századi fejlődést illetően. El­mondta, hogy városunkban a jelentős fejlődés akkor indult meg, miután az érsekség Nagyszombatról visszaköl­tözött Esztergomba. Az érsekek vol­tak azok, akik döntően megformálták, kialakították Esztergom jellegzetes arculatát Az ő nevükhöz fűződik a város nevezetes épületeinek létreho­zása, nemcsak építészetileg, hanem kulturális és szellemi téren is. Eszter­gomi jelenlétüknek köszönhető a vá­ros gazdagodása. Esztergomnak most is nagy szüksége van az érsekségre és a bíboros ittlétére. Megkérdezte, hogy a püspök úr lát-e lehetőséget arra, hogy eddigi hagyományainkhoz hűen az Érseki Hivatal és a bíboros ismét Esztergomból irányítsa a magyar ka­tolikus egyházat E kérdésre válaszol­va dr. Beer Miklós megnyugtatta a jelenlévőket, hogy dr. Paskai László, amikor csak teheti, Esztergomban tar­tózkodik. Minden jelentős egyházi ünnepet valamint heti egy napot rendszeresen itt tölt személyiségével segíti a várost Szalma József, a szövetség társel­nöke további céljaikról szólt röviden, majd Gyöngyös Antal, az est házigaz­dája hangsúlyozta a hivatali dolgo­zók, a választott képviselők, a civil szervezetek és a lakosság együttmun­kálkodásának szükségességét Ez le­het csak a fellendülés útja. Köszöne­tet mondott az est vendégeinek. Az előadók iránti bizalom, az érdekes hozzászólások, a kérdések és az ezek­re adott válaszok egyaránt hozzájá­rultak a fórum jó hangulatához és si­keréhez. Nyilatkozat Az Esztergom és Vidéke polgári hetilap működését szabályozó képviselő-testületi határozat értelmében kérem az alábbi közlését: „Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint a polgármester egyik legfontosabb kötelessége a képviselő-testületi ülés vezetése. Ha valami­lyen ok miatt ebben akadályoztatva van, szintén a tövényben meghatáro­zott módon köteles helyettesítésről gondoskodni. Meggyes Tamás polgármester kijelentette, hogy nem hajlandó tovább az ülést vezetni és távozik, sőt a távozásra felszólította mindazokat, akik vele egyetértenek, majd ezután elhagyta az üléstermet Az ülés jogszerű folytatására tehát ezek után nem volt lehetőség. A képviselő-testület november 30-ai ülésének félbeszakadásáért sem a korelnök képviselőtár­samat, sem engem semminemű felelősség nem terhel. Lengyel Károly s.k. Esztergom Város alpolgármestere"

Next

/
Thumbnails
Contents