Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-30 / 48. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Tíz kérdés AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSRÓL 7. Mi a csatlakozás megelőző stratégia és a Csatlakozási Partnerség? A stratégiának két fő célja van: a közösségi programokban való részvételen keresztül megismertetni az Unió politikáját és eljárásait; a CsaÜakozási Partnerség keretében együttműködni az országokkal a tagság elérése érdekében. Az évente megújuló Csatlakozási Partnerség keretében a Bizottság egy vüágosan körülhatárolt program alapján dolgozik együtt az ország tagságának előkészítéséért. Meghatározzák a követendő utat, és felhívják a figyelmet a veszélyes területekre, amelyeket rendezni kell, mielőtt az adott ország tovább haladna. A Csatlakozási Partnerség meghatározza a kulcsterületeket, amelyeket már az Országvéleményekben és az Országjelentésekben is megfogalmaztak, rendelkezik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokról és azok ütemezéséről is. A Csatlakozási Partnerség egységesíti a Magyarországnak nyújtandó összes támogatási formát. 8. Milyen pénzügyi támogatást nyújt az EU Magyarország felkészüléséhez? Az EU 1990 óta segíü országunkat a Phare-program keretében. E támogatások elősegítették a gazdasági átalakulást és a szerkezetátalakítási törekvéseket, az erőforrásokat elsősorban a magánszektor fejlesztésére, az oktatásra, a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, az infrastruktúrára összpontosítva Eddig mintegy 247 milliárd forintot különítettek el a magyarországi Phare-programok kivitelezésére. A 2000-2006-os időszakban az Unió két új támogatási eszközt vezet be. Az IS PA az infrastruktúrát és a környezetvédelmet támogatja, a SAPARD a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés céljait szolgálja. A támogatás várhatóan évente mintegy 51 milliárd forint lesz. Hivatali címek, telefonszámok ÜGYFÉLFOGADÁS Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 1., tel.: 413-000 Hétfőn: 13-17 óráig Szerdán: 8-12 és 13-17 óráig Pénteken: 8-12 óráig Okmányiroda Bottyán J. u. 3., tel.:403-582 A ügyfélfogadás rendje megegyezik a Polgármesteri Hivatal többi irodájával. Földhivatal Kossuth L. u.5., tel.:412-115 Héthőn: 13-16 óráig Szerdán: 8-12 és 13-16 óráig Pénteken: 8-12 óra Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Széchenyi tér 6., tel.: 411-412 Hétfőn: 8-16 óráig Kedden-csütörtökön: 8-12 óráig Munkaügyi Központ Lázár V. u. 74., tel.: 413-350 Hétfón-pénteken: 8-12 óráig Rendőrkapitányság Kiss J. alt. u. 27., tel.:312-100 (segélyhívó: 107) Hétfőn és szerdán: 8.30-12, 12.30-15 Csütörtökön: 12.30-16.30 óráig Pénteken: 8.30-12 óráig ÁNTSZ Széchenyi tér 14., tel.: 412^191 Hétfőn: 13-16 óráig Szerdán: 8-16 óráig Pénteken: 8-12 óráig Nevelési Tanácsadó DeákF. u. 1-3., tel.: 311-447 Hétfőn és csütörtökön: 9-17 óráig Kedden: 8-17 óráig Szerdán: 8-14 óráig Pénteken: 8-12 óráig A közelítő tél ETESSÜNK! Elköltöztek vándormadaraink, pihenni készül a természet Sok madárfaj itt marad viszont télire, nálunk telel át és védelemre szorul. Ha a nagy hidegek, az ónos esők vagy a hófúvások idején nem jutnak kellő táplálékhoz, tömegesen pusztulnak el. A madáretetésnek az a célja, hogy hasznos madarainkat megóvjuk a téli éhezéstől és őket minél nagyobb számban átsegítsük a jövő évi költési idényre. Ezért céltudatos etetésre van szükség, madarainkat oda kell szoktaüiunk az etetőkre. A parkokban, nagyobb kertekben jól beváltak a dúcetetők, de a kiskertekben az ablakok elé helyezhető, a párkányra erősíthető etetőket használjuk. Műanyag flakonokból, dobozokból, kosárkákból, lopótökból is készíthetünk egyszerű etetőket amelyeket a faágakra akasztunk. Eleségként leginkább a napraforgó ajánlható, leghasznosabb madaraink, a cinegék is ezt kedvelik a legjobban. De adhatunk tökmagot, dinnyemagot faggyút szalonnabőrt hulladékhúst is. A zöldike, a fenyőpinty részére ocsút kölest vagy kanári eleséget is adhatunk, a feketerigó és a vörösbegy szereti az almát, a sárgarépát, a keménytojást Kenyeret külön ne etessünk, mert megsavanyodva bélgyulladást sőt madaraink pusztulását okozhatja. Itt is van azonban kivétel: a verebek és a balkáni gerlék pillanatok alatt elfogyasztják a felkínált kenyeret. Az etetést következetesen végezzük, november végén vagy december elején tanácsos elkezdeni. Enyhébb időszakokban kevesebbet adjunk, nagy havazások, kemény hidegek idején emeljük a napi adagot Klotz József Gondűző gasztronómia Gesztenyés kedvenc Megkezdődött a gesztenye-szezon. Kedvenc csemege ilyenkor a gesztenyepüré. Népes családomban azonban nem gazdaságos ez az édesség. Fiaim pillanatok alatt eltüntetik a tálból az utolsó morzsát is, még ki is nyalják a tányérukat, majd szemrehányóan néznek rám: Mama, csak ennyi volt? Ki kellett hát találnom egy olyan gesztenyés-tejszínes süteményt amelyet nem tudnak együltőhelyükben bekebelezni. 6 tojásból gyors-piskótát készítek. Az egész tojásokat 30 dkg porcukorral, 1 csomag vaníliás cukorral felverem. 25 dkg réteslisztet 1/2 csomagnyi sütőporral elegy itek, majd a felvert tojásokhoz adagolva tovább habosítom a masszát. Közepes méretű tepsit kibélelek sütőpapírral, ezt kivajazom, majd beletöltöm a piskótatésztát és elsimítom. A gázsütő 6-os fokozatán kb. 15 perc alatt megsütöm, majd kihűlés után nagyméretű lapos tálcára borítom, a papírt lehúzom róla. 2 csomag vaníliás pudingot vagy krémet megfőzök az ismert módon, és a tésztára simítom. Hűtőszekrényben tárolom néhány óra hosszat Kb. 1/2 1 tejszínt kevés cukorral habbá verek, ezzel fedem be a megdermedt puding tetejét, majd krumplinyomóval egyenletesen rászórom vagy reszelővel ráreszelem a negyedkilós gesztenyemasszát. A kész tésztát forró vízbe mártott késsel felkockázom, és tálalásig visszateszem a hűtőszekrénybe. A vaníliás puding helyett gyümölcskrémet is használhatunk, melyet akár lekvárból, akár kompótból, akár pedig nyers gyümölcsből is elkészíthetünk. Persze kész gyümölcskrém-porokat is vásárolhatunk majdnem minden élelmiszerboltban. K-Sz. E. Kereskedők A szentgyörgymezői földműves nép mindennapi szükségletét a helybeli szatócs- és fuszerboltokban szerezte be. A ruha, lábbeli, vasáru, mezőgazdasági kisgépek, szerszámok beszerzése végett már a „városba" mentek. Kenyér, péksütemény a század első felében csak igen kis mennyiségben volt az üzletekben, mert a háziasszonyok otthon, kemencében, később a pékeknél sütötték kenyerüket. A legrégibb szatócsboltot 1897-ben Válent Vilmos nyitotta meg a Templom (ma Knézich) utcában, amit sokáig Válent-köznek is hívtak. 1920-ban Válent Mihály vette át az üzletet majd Pardavl Pálé lett A szatócsboltban az élelmiszer - liszt dara, kristály- és porcukor, süvegcukor, só mellett édes és csípős pirospaprikát, fekete-, fehér- és szegfűborsot babérlevelet, fahéjat, szegfűszeget és más fűszerféleséget is lehetett kapni. A bolt fiókos állványában volt az áru, a kiszolgáláskor kisebb-nagyobb papírzacskókba mérték. A fizetés kézből kézbe történt majd alkalmazták a tekerős pénztárgépet; a .kasszát". Azokból az árukból, amiket a földműves nép maga is megtermelt (bab, lencse, borsó, burgonya, hagyma, fokhagyma) csak ritkán volt a boltban. Nem árultak a ma oly divatos száraztésztákat, mert ezeket maguk a háziasszonyok gyúrták. Viszont lehetett kapni cipőpasztát, cipőfűzőt cérnákat, gombokat tűket. Romlandó élelmiszert nem igen tartottak, mert kevés üzletben volt jégszekrény, a húskészítményeket a hentesboltban vették meg. A gyerekekre gondolva tartottak különböző cukorkákat csokoládét, nápolyit, kekszet Szeszes ital és tej ezekben a boltokban nem volt, vaj, sajt is csak igen kevés. Gyermekkoromban még szokás volt, hogy a boltos „bácsi" vásárláskor a gyerekek markába egy-egy szem promencli cukrot vagy stollverkot nyomott Természetesen az a gyerek legközelebb már abba a boltba ment, ha anyja vásárolni küldte. Tehát kifizetődő volt ez a „vesztegetés". Ugyancsak 1920-ban nyitott fűszerüzletet a Vár utca sarkán Nádler Rezső. Igen jó üzletember volt. 1925-ben kocsmáros, 1930-ban temetkezési vállalkozó, de ővé volt a Ke ttős Pince Vendéglő, sőt épületanyag-kereskedése is volt. A század elején nyitott vegyeskereskedést Fantusz Dávid a Szent György utca végén. Békésen megfért a szentgyörgymezői nép a zsidó kereskedővel, hiszen: „Fantusz bácsinál hitelre is lehetett vásárolni". Lánya, Regina 1925től vezette a boltot, Fantusz Géza 1930ban kapta meg az engedélyt. 1926-ban nyitott Kis-Szölgyémy József szatócsboltot a Hunyadi utcában, ahol az udvarban hengermalom is volt Ez különösen télen volt forgalmas, amikor a hajómalmok pihentek. Vegyeskereskedés volt a Major (most Dózsa) téren-Szabó Ida boltja-, amit a nép csak Ida-bolt néven ismert. Ezt 1937-től Kocsicska Ödönné bérelte, fia - aki Korompai névre magyarosított - az Esztergomi Nyomda igazgatója volt. 1941ben Szabó Melánia, Ida néni lánya viszszavette a boltot, majd 1948-ban Vinkler Géza bérelte. Az államosítás után a Földművesszövetkezeté lett, egy ideig Földes Vilmos vezette. 1930-ban Mitter Ferenc az Árvaház (ma Dessewffy) utcában vegyeskereskedést nyitott aki Mitter Lajosnak, a MOVERO sportszakosztály egyik alapítójának volt az édesapja. A Hunyadi utcában volt a Hangya Szövetkezet országos hálózatának egyik boltja, ahol az élelmiszereken kívül lehetett kapni egyszerűbb vasárukat, festékeket, rézgálicot, kocsikenőcsöt Az áru egy részét a Dunán a hetente kétszer közlekedő motoros uszály szállította, amit a hajóállomásról Komondy Sándor bácsi lovaskocsival vitt a boltba. Az államosítás után ez az üzlet lett a Szentgyörgymezői Népbolt. Az államosításkor bezárt boltok tulajdonosai közül néhányan szövetkezeti, vagy állami boltokban helyezkedtek el. 1990 után aztán egyre-másra újra nyíltak magánboltok - melyeknek egy része a régiek helyén -, de létesültek - különösen az új lakótelepeken - üzletek, különféle szolgáltató házak, butikok Itt említem meg a szentgyöigymezői trafikokat is. A Hunyadi utcában volt a Móczik Ignác hadirokkanté. 1921-ben Mitter Ferenc a szatócsboltjában megkapta a trafikengedélyt is. 1928-ban Oltósy Rezső szintén kapott dohányárusításra is engedélyt. AII. világháború után a Vár utca sarkán nyitotta meg trafikját Bartalné, akinek szomorú sorsa közismert: 1956 október 26-án egy páncélos lövedéke találta el a kis trafikot, megölve a benne tartózkodó tulajdonosnőt Bélay Iván