Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-23 / 47. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 „Ugyanazzal a mércével kívánok mérni!" Bemutatjuk dr. Takáts Attilát, városunk új jegyzőjét Miután dr. Takács Márta közös megegyezéssel távozott posztjáról, az esztergomi képviselő-testület pályázatot hirdetett a megüresedett jegyzői állásra. A beérkezett tizenegy pályázatból végül kilenc került az előzetes meghallgatással megbízott ad hoc bizottság, utóbb pedig a testület elé. A képviselők a november 2-ai testületi ülésen a jelöltek bemutatkozása után dr. Takáts Attilára voksoltak. A következőkben Esztergom új jegyzőjével beszélgetünk. Rögtön adódik a kérdés: milyen eddigi tapasztalattal, szakmai hát­térrel nyújtotta be a pályázatát? - Annak ellenére, hogy viszonylag fiatal szakembernek számítok - 31 éves múltam felkészültség tekinte­tében némi munícióval azért már ren­delkezem. A jogi diploma után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézetének kétéves má­soddiplomás képzésén közigazgatási menedzseri másoddiplomát szerez­tem, és voltak egyéb, a közigazgatás többféle területét érintő tanulmánya­im is. Természetesen a mindennapi szakmai gyakorlatra szintén szükség van, hiszen a gyakorlati kérdéseket leginkább a gyakorlati szakemberek tudják megoldani. A közigazgatásban a jogi diploma megszerzését követően folyamatosan dolgoztam - igaz nem önkormányza­ti, hanem felsőbb szinten, ami egy más típusú tapasztalat. Közel három évig a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium jogásza voltam, ahol különféle tevékenységet végez­tem. Kodifikációtól (jogszabály-elő­készítéstől) kezdve európai joghar­monizáción át szervezetépítéssel, szervezet-korszerűsítéssel, szervezet­alapítással és sok minden mással fog­lalkoztam. A másik nagy terület, ahol dolgoz­tam - viszonylag rövidebb ideig ugyan -, az informatikai jogi igazga­tás a Miniszterelnöki Hivatalban, majd közigazgatási szakértőként mintegy két évig minisztériumnál, fő­hatóságnál foglalkoztam közoktatás­sal, közbeszerzéssel, szervezeti kér­désekkel, kodifikációval, illetve némi egyedi közigazgatási üggyel is. Azt gondolom, ez a sokévi tapasz­talatszerzés a jegyzői hivatal ellátásá­hoz számos fontos mozaikot jelent­het. Nem lévén esztergomi, túlzott helyismerettel nem rendelkezem, de azért azt egészen bátran állíthatom, hogy a kisvárosi létet, éleüninőséget a magam bőrén erősen megtapasztal­tam: a születésem óta 1996-ig én is egy kisvárosban, Érden laktam. Az első önkormányzati választások után az érdi önkormányzatnál is tevékeny­kedtem egy jó évig, úgy hogy - sem szubjektíve, sem szakmailag - nem ide­gen tőlem az önkormányzati szféra. A jegyzői feladat mindenképpen egy hatalmas kihívás. Nem utolsó sorban azért, mert hirtelen, a megvá­lasztásomat követő második munka­napon - november 2-án, csütörtökön döntött a testület, és hétfőn, november 6-án álltam munkába - már teljes mértékben a feladatom ellátásának szenteltem magamat s szentelem az­óta is. <&>- A korábbi kél és fél cikluson ke­resztül dolgozó dr. Takács Márta közös megegyezéssel történő távo­zása szolgál-e valamilyen tanulsá­gokkal feladatának ellátásához? - Ezt a kérdést célszerű többfele bontani. Az első eleme összefügg a pályázati kiírás és még inkább a kép­viselő-testületnek a meghallgatáso­kon vázolt elvárásaival. A testület a pályázati kiíráson keresztül és még inkább a november 2-ai meghallgatá­sokon kifejezte azt a szándékát, hogy a városi vezetés és irányítás, valamint a hivatal szerkezetében hatékonyság­javító változások szükségesek. Neve­zetesen a szervezeti és működési sza­bályzat valamint az ügyrend átala­kítására. Azzal, hogy elvállaltam a jegyzői megbízatást a munkáltatóm, a tisztelt képviselő-testület igényének is eleget kívánok tenni. A kérdés második része az, hogy mivel a jegyzőasszony, dr. Takács Márta közös megegyezéssel távozott - tehát a képviselő-testület kény­szerhelyzetbe került és a hatályos rendelkezések alapján pályázatot kel­lett kiírni a funkció betöltésére -, azt jelenti, hogy Esztergomnak már stati­kus állapotában is mindenképpen szüksége volt egy új jegyzőre. A kérdés harmadik része az lehet mit gondolok arról, hogy közös meg­egyezéssel távozott a jegyzőasszony. Azt gondolom, ez a döntés kölcsönös volt, bizonyára megvolt rá Takács Mártának a megfelelő személyes oka, amit elvitatni nem lehet, és bizonyára a testületnek is megvolt a maga indo­ka, mert megegyezett vele. Negyedik része is van ennek a kér­désnek. Milyen tanulságokat tudok mindebből levonni, mit változtatnék, mit csinálnék másképpen? Ennek kapcsán fontosnak tartom azt megemlíteni, hogy csak abban az esetben és csak olyan mértékig kívá­nom a változásokat amilyen mérté­kig azok a hatékonyság- és működés­javítás szempontjából indokoltak. Előzetes koncepcióval nem érkeztem, hanem az azóta általam már kézbevett és alaposan átnézett a Controll Rt. készítette hivatali átvilágítás anyagát figyelembe véve a változásokkal kap­csolatos dönéseimet - itt főleg szemé­lyi kérdésekre lehet gondolni - kizá­rólag a működés és a munkavégzés milyensége alapján hozom meg. Nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy nem vagyok semelyik irányban sem elfogult. Ugyanazzal a mércével kí­vánok mérni. Információink szerint a pályáza­tot nagy többséggel nyerte meg. Számít-e a testület meggyőző támo­gatására a jövőben is? - Miután a titkos szavazás eredmé­nyét nem ismerhetem, csak hallomás­ból tudom, milyen arányban sikerült elnyernem a bizalmat. Az, hogy azt említi, nagy többséggel, ennek külön örülök, és itt is szeretném megkö­szönni, remélem, rászolgálok. Számí­tok a támogatásra a jövőben is, hiszen az én munkáltatóm nem egy párt nem egy frakció, nem egy egyesület ha­nem a képviselő-testület mint egész. Az eredményes munkavégzésemhez nemcsak a hivatal megfelelő módon való irányítása szükséges, hanem a testület döntéseinek megfelelő előké­szítése és végrehajtása, beleértve ter­mészetesen a testület bizottságainak a munkáját is. Az eddigi információk alapján meggyőződtem arról, hogy a tisztelt képviselő-testület - amellett, hogy sokszínű és sokféle érdeket orientál ­a város érdekeit képviseli. Ebben az esetben pedig az elsődleges motivá­ció a város érdeke, nem pedig a vélt vagy valós részérdekek. Ha, és amennyiben egy formálisan szétta­golt vagy sokrétű képviselő-testület egy ilyen kérdésben, mint például a jegyző megválasztása, nagyobb ne­hézség nélkül tud abszolút többséggel szavazni, akkor ez azt a fajta garanciát jelenti számomra, hogy a jövőben is a jól előkészített és az önkormányzat érdekeit szolgáló alapvető döntések­nél ez biztosítható. Nehézséget az jelenthet ha ez nem történik meg. Ön szerint az elkövetkező idő­szaknak melyek a legfontosabb jegyzői teendői? - A jegyző, mint olyan, rengeteg feladat előtt áll, amelyek ebben az időszakban kezdődnek sűrűsödni. A nagyobb feladatok közé a jövő évi költségvetés előkészítése és a 2000. évi költségvetés zárszámadásá­nak előkészítése tartozik, amelyet egyébként minden önkormányzatnak meg kell tennie, és minden jegyzőnek ezeket az előkészítő munkálatokat el kell végeznie. A szervezeti korszerűsítés kérdése, amelyről már korábban beszéltünk, nem ennyire általános, de a jelen eset­ben, mint végrehajtandó feladat egyértelműen megjelenik. Nagyon remélem, ebben a kérdésben azt a ma­gamnak kitűzött ütemtervet tartani tu­dom, hogy november folyamán olyan mélységig sikerül megismernem tel­jes terjedelmében a már említett hiva­tal-átvilágítási anyagot és sikerül az alapvető javító szándékot lefektet­nem a hivatal működése tekintetében, hogy decemberben a legfontosabb szabályzatot ebben a kérdésben a kép­viselő-testület elé terjeszthetem. Aja­vaslat elfogadása és egy új szervezeti struktúra kialakítása esetén kerülhet csak sor személyi kérdések eldönté­sére. Az önkormányzati munkának, közte a jegyző tevékenységének ön szerint mik a legjellemzőbb gond­jai? - Az önkormányzati rendszer most már elmúlt tízéves. Hogyha a jegyző szempontjából vizsgáljuk a struktú­rát, megállapítható, a jegyzőnek egy köztes helye van. Egyrészt alárendelt munkáltatójának, a képviselő-testü­letnek (bizonyos mértékig a polgár­mesternek is), másrészt ő vezeti a hi­vatalt. A jelenlegi jogi környezetben az önkormányzati törvény autonómi­át biztosít a települések számára, de hiányosságainak orvoslása a törvény kétharmados volta miatt nagy nehéz­séget jelent. A függőségi viszonyok­ban pedig a legfontosabbnak azt íté­lem, hogy jegyzőnek mindig szem előtt kell tartania azt hogy szakmai munkájával az adott település érdeke­it kell képviselnie. Nem szabad sze­reptévesztésbe kerülnie, hogy mint szakember, mint a hivatal vezetője akár a politikába, akár olyan kérdé­sekbe próbál beleszólni, amelyek nem tartoznak a kompetenciájába. Magánélet? - Ahogy említettem, 31 éves múl­tam, nős vagyok, két gyermekem van. A kedvenc tevékenységről szólva azt gondolom, ha az ember szereti a mun­káját, akkor az a kedvenc tevékenysé­ge. De ha a kikapcsolódás oldaláról nézzük, akkor leginkább a termé­szetjárást, erdőjárást, gombázást sze­retem. Illetőleg a művelődést olva­sást zenehallgatást. Ezek kapcsolnak ki és szórakoztat­nak a legjobban. Köszönjük a beszélgetést. Kívá­nunk sikeres munkát Esztergom ér­dekében! Lapunk megbízásából kérdezett: Gulya István

Next

/
Thumbnails
Contents