Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-23 / 47. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 „Ugyanazzal a mércével kívánok mérni!" Bemutatjuk dr. Takáts Attilát, városunk új jegyzőjét Miután dr. Takács Márta közös megegyezéssel távozott posztjáról, az esztergomi képviselő-testület pályázatot hirdetett a megüresedett jegyzői állásra. A beérkezett tizenegy pályázatból végül kilenc került az előzetes meghallgatással megbízott ad hoc bizottság, utóbb pedig a testület elé. A képviselők a november 2-ai testületi ülésen a jelöltek bemutatkozása után dr. Takáts Attilára voksoltak. A következőkben Esztergom új jegyzőjével beszélgetünk. Rögtön adódik a kérdés: milyen eddigi tapasztalattal, szakmai háttérrel nyújtotta be a pályázatát? - Annak ellenére, hogy viszonylag fiatal szakembernek számítok - 31 éves múltam felkészültség tekintetében némi munícióval azért már rendelkezem. A jogi diploma után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézetének kétéves másoddiplomás képzésén közigazgatási menedzseri másoddiplomát szereztem, és voltak egyéb, a közigazgatás többféle területét érintő tanulmányaim is. Természetesen a mindennapi szakmai gyakorlatra szintén szükség van, hiszen a gyakorlati kérdéseket leginkább a gyakorlati szakemberek tudják megoldani. A közigazgatásban a jogi diploma megszerzését követően folyamatosan dolgoztam - igaz nem önkormányzati, hanem felsőbb szinten, ami egy más típusú tapasztalat. Közel három évig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogásza voltam, ahol különféle tevékenységet végeztem. Kodifikációtól (jogszabály-előkészítéstől) kezdve európai jogharmonizáción át szervezetépítéssel, szervezet-korszerűsítéssel, szervezetalapítással és sok minden mással foglalkoztam. A másik nagy terület, ahol dolgoztam - viszonylag rövidebb ideig ugyan -, az informatikai jogi igazgatás a Miniszterelnöki Hivatalban, majd közigazgatási szakértőként mintegy két évig minisztériumnál, főhatóságnál foglalkoztam közoktatással, közbeszerzéssel, szervezeti kérdésekkel, kodifikációval, illetve némi egyedi közigazgatási üggyel is. Azt gondolom, ez a sokévi tapasztalatszerzés a jegyzői hivatal ellátásához számos fontos mozaikot jelenthet. Nem lévén esztergomi, túlzott helyismerettel nem rendelkezem, de azért azt egészen bátran állíthatom, hogy a kisvárosi létet, éleüninőséget a magam bőrén erősen megtapasztaltam: a születésem óta 1996-ig én is egy kisvárosban, Érden laktam. Az első önkormányzati választások után az érdi önkormányzatnál is tevékenykedtem egy jó évig, úgy hogy - sem szubjektíve, sem szakmailag - nem idegen tőlem az önkormányzati szféra. A jegyzői feladat mindenképpen egy hatalmas kihívás. Nem utolsó sorban azért, mert hirtelen, a megválasztásomat követő második munkanapon - november 2-án, csütörtökön döntött a testület, és hétfőn, november 6-án álltam munkába - már teljes mértékben a feladatom ellátásának szenteltem magamat s szentelem azóta is. <&>- A korábbi kél és fél cikluson keresztül dolgozó dr. Takács Márta közös megegyezéssel történő távozása szolgál-e valamilyen tanulságokkal feladatának ellátásához? - Ezt a kérdést célszerű többfele bontani. Az első eleme összefügg a pályázati kiírás és még inkább a képviselő-testületnek a meghallgatásokon vázolt elvárásaival. A testület a pályázati kiíráson keresztül és még inkább a november 2-ai meghallgatásokon kifejezte azt a szándékát, hogy a városi vezetés és irányítás, valamint a hivatal szerkezetében hatékonyságjavító változások szükségesek. Nevezetesen a szervezeti és működési szabályzat valamint az ügyrend átalakítására. Azzal, hogy elvállaltam a jegyzői megbízatást a munkáltatóm, a tisztelt képviselő-testület igényének is eleget kívánok tenni. A kérdés második része az, hogy mivel a jegyzőasszony, dr. Takács Márta közös megegyezéssel távozott - tehát a képviselő-testület kényszerhelyzetbe került és a hatályos rendelkezések alapján pályázatot kellett kiírni a funkció betöltésére -, azt jelenti, hogy Esztergomnak már statikus állapotában is mindenképpen szüksége volt egy új jegyzőre. A kérdés harmadik része az lehet mit gondolok arról, hogy közös megegyezéssel távozott a jegyzőasszony. Azt gondolom, ez a döntés kölcsönös volt, bizonyára megvolt rá Takács Mártának a megfelelő személyes oka, amit elvitatni nem lehet, és bizonyára a testületnek is megvolt a maga indoka, mert megegyezett vele. Negyedik része is van ennek a kérdésnek. Milyen tanulságokat tudok mindebből levonni, mit változtatnék, mit csinálnék másképpen? Ennek kapcsán fontosnak tartom azt megemlíteni, hogy csak abban az esetben és csak olyan mértékig kívánom a változásokat amilyen mértékig azok a hatékonyság- és működésjavítás szempontjából indokoltak. Előzetes koncepcióval nem érkeztem, hanem az azóta általam már kézbevett és alaposan átnézett a Controll Rt. készítette hivatali átvilágítás anyagát figyelembe véve a változásokkal kapcsolatos dönéseimet - itt főleg személyi kérdésekre lehet gondolni - kizárólag a működés és a munkavégzés milyensége alapján hozom meg. Nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy nem vagyok semelyik irányban sem elfogult. Ugyanazzal a mércével kívánok mérni. Információink szerint a pályázatot nagy többséggel nyerte meg. Számít-e a testület meggyőző támogatására a jövőben is? - Miután a titkos szavazás eredményét nem ismerhetem, csak hallomásból tudom, milyen arányban sikerült elnyernem a bizalmat. Az, hogy azt említi, nagy többséggel, ennek külön örülök, és itt is szeretném megköszönni, remélem, rászolgálok. Számítok a támogatásra a jövőben is, hiszen az én munkáltatóm nem egy párt nem egy frakció, nem egy egyesület hanem a képviselő-testület mint egész. Az eredményes munkavégzésemhez nemcsak a hivatal megfelelő módon való irányítása szükséges, hanem a testület döntéseinek megfelelő előkészítése és végrehajtása, beleértve természetesen a testület bizottságainak a munkáját is. Az eddigi információk alapján meggyőződtem arról, hogy a tisztelt képviselő-testület - amellett, hogy sokszínű és sokféle érdeket orientál a város érdekeit képviseli. Ebben az esetben pedig az elsődleges motiváció a város érdeke, nem pedig a vélt vagy valós részérdekek. Ha, és amennyiben egy formálisan széttagolt vagy sokrétű képviselő-testület egy ilyen kérdésben, mint például a jegyző megválasztása, nagyobb nehézség nélkül tud abszolút többséggel szavazni, akkor ez azt a fajta garanciát jelenti számomra, hogy a jövőben is a jól előkészített és az önkormányzat érdekeit szolgáló alapvető döntéseknél ez biztosítható. Nehézséget az jelenthet ha ez nem történik meg. Ön szerint az elkövetkező időszaknak melyek a legfontosabb jegyzői teendői? - A jegyző, mint olyan, rengeteg feladat előtt áll, amelyek ebben az időszakban kezdődnek sűrűsödni. A nagyobb feladatok közé a jövő évi költségvetés előkészítése és a 2000. évi költségvetés zárszámadásának előkészítése tartozik, amelyet egyébként minden önkormányzatnak meg kell tennie, és minden jegyzőnek ezeket az előkészítő munkálatokat el kell végeznie. A szervezeti korszerűsítés kérdése, amelyről már korábban beszéltünk, nem ennyire általános, de a jelen esetben, mint végrehajtandó feladat egyértelműen megjelenik. Nagyon remélem, ebben a kérdésben azt a magamnak kitűzött ütemtervet tartani tudom, hogy november folyamán olyan mélységig sikerül megismernem teljes terjedelmében a már említett hivatal-átvilágítási anyagot és sikerül az alapvető javító szándékot lefektetnem a hivatal működése tekintetében, hogy decemberben a legfontosabb szabályzatot ebben a kérdésben a képviselő-testület elé terjeszthetem. Ajavaslat elfogadása és egy új szervezeti struktúra kialakítása esetén kerülhet csak sor személyi kérdések eldöntésére. Az önkormányzati munkának, közte a jegyző tevékenységének ön szerint mik a legjellemzőbb gondjai? - Az önkormányzati rendszer most már elmúlt tízéves. Hogyha a jegyző szempontjából vizsgáljuk a struktúrát, megállapítható, a jegyzőnek egy köztes helye van. Egyrészt alárendelt munkáltatójának, a képviselő-testületnek (bizonyos mértékig a polgármesternek is), másrészt ő vezeti a hivatalt. A jelenlegi jogi környezetben az önkormányzati törvény autonómiát biztosít a települések számára, de hiányosságainak orvoslása a törvény kétharmados volta miatt nagy nehézséget jelent. A függőségi viszonyokban pedig a legfontosabbnak azt ítélem, hogy jegyzőnek mindig szem előtt kell tartania azt hogy szakmai munkájával az adott település érdekeit kell képviselnie. Nem szabad szereptévesztésbe kerülnie, hogy mint szakember, mint a hivatal vezetője akár a politikába, akár olyan kérdésekbe próbál beleszólni, amelyek nem tartoznak a kompetenciájába. Magánélet? - Ahogy említettem, 31 éves múltam, nős vagyok, két gyermekem van. A kedvenc tevékenységről szólva azt gondolom, ha az ember szereti a munkáját, akkor az a kedvenc tevékenysége. De ha a kikapcsolódás oldaláról nézzük, akkor leginkább a természetjárást, erdőjárást, gombázást szeretem. Illetőleg a művelődést olvasást zenehallgatást. Ezek kapcsolnak ki és szórakoztatnak a legjobban. Köszönjük a beszélgetést. Kívánunk sikeres munkát Esztergom érdekében! Lapunk megbízásából kérdezett: Gulya István