Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-16 / 46. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 HAZUNK TAJA Jeles napok A Márton-napi liba A november 11 -ei Márton-nap évszázadok óta jeles időpontja a gazdálkodó embereknek. De e szokások egy részét a városi polgárság is átvette. Szent Márton püspök 316-ban született Sabariában, tehát a mai Magyarország területén, a római sereg tisztje lett, majd megkeresztelkedett és Hilarius püspök mellett teljesített szolgálatot 375-ben Tours közelében kolostort alapított, megteremtve ezzel a frank szerzetesség központját Hamarosan püspökké szentelték. A nép atyjaként szerette őt, aki úgy élt közöttük, mint a legszegényebbek. Márton-napján hagyományosan ludat sütnek országszerte. Dyenkor legízletesebb a liba: se nem sovány, se nem kövér. Hogy miért pont Szent Mártonhoz kötődik a liba? Ez a népszokás egy tévedésen alapszik. A római korban a ludat Mars isten szent madarának tartották, latinul: avis Marles. Egy elhallás folytán ebből avis Martén lett azaz Márton madara. Akárhogy is van, kétségtelen, hogy finom csemege a Márton-napi libasült főleg almával, dióval megtöltve, káposztával körítve, reszelt sajttal megszórva. Márton-napján szokták csapra verni az újbort, dukál is a libasült mellé. Ilyenkorra már a korábbi szüretelésú borok letisztulnak, ízük kellemesen üde. Élelmes üzletemberek újabban palackoznak is „Szent Márton bora" elnevezéssel minőségi újbort de megteszi az esztergomi házibor is, amelyek között akad néhány igazán kiváló, ízletes. A pecsenyelibához kissé nehezebb hozzájutni Esztergomban, a hízott liba pedig egyenesen hiánycikk. De hát ha lúd nincs, csirke is jó - tartja a némileg átformált közmondás. Márton-napja egyébként a mezőgazdasági év lezárásának az ideje is. Ilyenkor veszik számba a gazdák, mekkora termést, mennyi nyereséget hozott egész éves munkájuk. S ha sikeres volt az évünk, bizony megérdemlik utána a libasültet és az újbort! Tíz kérdés az uniós csatlakozásról 5. Mdyek az uniós csatlakozás követelményei? A csatlakozási kritériumok a következők: * a jelölt országoknak létre kell hozniuk azokat a stabil intézményeket amelyek garantálják a demokráciát a jogállamiságot, az emberi jogokat, valannint a kisebbségek tiszteletét és védelmét; * működő piacgazdasággal kell rendelkezniük; * képesnek kell lenniük a tagsággal járó kötelezettségek felvállalására, beleértve a poliükai és gazdasági unió célkitűzéseinek és a közösség jogi szabályozásának meghonosítását. Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország lényegében teljesíti a politikai követelményeket: jól működő piacgazdasággal rendelkezik, jelentős előrehaladást ért el az acquis communautaire (a közösségi jogi szabályozás) alkalmazásában, de további erőfeszítésekre van szükség a kritériumok tökéletes teljesítéséhez. 6. Mi az Agenda 2000 és az Országjelentés? Az Európai Bizottság 1997 júliusában közreadott dokumentumcsomagja tartalmazza az Európai Unió jövőre vonatkozó stratégiai elképzeléseit és új szakaszt jelent az integráció történetében. Az Agenda 2000 három fő részből áll: - az Európai Unió fő politikai célkitűzéseinek jövőbeli alakulása; - az EU pénzügyi perspektívái a 2000-2006-os időszakra; - a Bizottság véleménye a társult országok tagsági kérelmeit illetően. Az Országvéleményekben a Bizottság az összes jelentkező országnál meghatározza azokat a területeket, ahol további munkára van szükség. 1998-ban az Országvélemények értékelése alapján kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások a hat tagjelölt országgal. Az előrehaladást az adott területeken a Bizottság évente Országjelentésekben értékeli. Kertbarátoknak A fűszer-cserép A fűszernövények nemcsak hasznosak, de kellemes színfoltjai is lehetnek kertünknek. Illatuk egyrészt kellemes, másrészt elriasztja kertünkből a levéltetveket Most, a tél közeledtével lakásunkba is bevihetjük a fűszernövényeket mégpedig cserépben. E növények ízléses kompozíciója lakásunknak is dísze lehet - akár a szobában, a többi dísznövénynyel együtt akár a konyhában, az ablak közelében elhelyezve. Célunknak leginkább a közepes nagyságú cserepek felelnek meg, alakjuk bármilyen lehet. Tegyünk a cserép aljára kb. 5 cm-es kavics- vagy perlit-réteget. Töltsük fel a cserepet virágfölddel úgy, hogy kb. 5 cm maradjon feltöltetlenül. A földet öntözzük be, majd ültessünk bele zsályát, bazsalikomot, rozmaringot, szurokfüvei, levendulát, metélöhagymát - vegyesen. Öntözzük be ismét a növényeket szóljunk még a föld tetejére virágfóldet végül faforgáccsal fedjük be a talajt. A felsorolt növények - ha kertünkbe korábban még nem ültettünk ilyeneket - a piacon, nagyobb áruházakban, kertészeti áru dákban, egyes zöldséges üzletekben vagy virágboltokban szerezhetők be. Hogy az alátét ne hagyjon nyomot a bútoron, tegyünk alá 3-4 apró lábat kerámiából vagy fából. A cserepet meleg, napos helyre állítsuk. Fontos, hogy a növények elegendő vizet kapjanak. Naponta öntözzük, és kéthetente adjunk tápsót is az öntöző vízhez. E növények leveleit bátran használjuk ételeink ízesítésére. Hogy a növények ne sérüljenek, lehetőleg ollóval vágjuk le a szükséges mennyiséget. A levágott részek alatt új hajtások törnek elő, a növények bokrosodnak, tehát nem kell félnünk, hogy cserepünk megkopaszodik. Ha még nincs a háztartásunkban szórófejjel ellátott öntözőflakon, szerezzük be minél előbb! A szobai növények ápolásában szinte nélkülözhetetlen. Gondűző gasztronómia Olvasói leveleinkből Múltheti pörkölt-összeállításunkra többen is reagáltak. Olvasóinktól újabb ötleteket kaptunk, melyeket most megosztunk Önökkel is. Két tippet emelnék ki az ötlet-csomagból, mindkettő a májjal kapcsolatos. Egyik kedves olvasónk nem sokkal cikkünk megjelenése után a televízióban látott egy adást amelyben a szakács a csülkös-velős pörköltnek egy továbbfejlesztett változatát mutatta be. A velővel egyidőben csíkokra vágott sertésmájat is rakott a félkész csülökpörkölthöz, amitől egyrészt még kellemesebb lett az íze, másrészt kissé semlegesítette a pörkölt zsirosságát kevésbé lett „geil". Ez esetben viszont némileg utána kell sózni a pörköltet. Egy másik olvasónk - aki már több jó ötletet is adott e rovatunkhoz - egy számunkra is újszerű pörkölttel rukkolt elő. Nevezzük zöldséges máj-pörköltnek! A pörköltszaftba vegyes zöldséget zöldbabot, zöldborsót kukoricát karfiolt, sárgarépát, eseüeg bimbós kelt párolunk. Mikor csaknem megpuhult csirkemájat vagy dió nagyságú darabokra vágott pulykamájat adunk hozzá, és addig pároljuk tovább, míg a májból, ha beleszúrunk, nem serken ki vér. Ezután vízzel feleresztjük, utána sózzuk és behabarjuk. Mivel a csirkemájat többnyire szívvel együtt árusítják, ajánlom, hogy ez utóbbi pörkölthöz ezt is használjuk föl. Mivel a szív főzési ideje hosszabb, a pörköltszaftba először ezt tesszük bele, s csak mintegy félórás párolás után rakjuk hozzá a zöldségeket. Az előbbi pörkölthöz krumplit az utóbbihoz párolt rizst ajánl a levélíró. Ezúton is szeretnénk biztatni olvasóinkat, hogy jó ötleteiket kipróbált bevált receptjeiket juttassák el szerkesztőségünkbe. Örömmel közöljük azokat! Rovatunk egyik rendszeres olvasója azt kifogásolja, hogy aránylag kevés szó esik a Gondűző gasztronómiában a süteményekről. Ez valóban így van. De ígérjük, pótolni fogjuk ezirányú elmaradásunkat - különösen akkor, ha ebben Önök is segítségünkre lesznek. Városunk társadalma új Erzsébettel gazdagodott Nem egészen újjal, hiszen O itt lakott már régebben a vízivárosi templom és a Kis-Duna híd között a róla elnevezett park bejáratánál, csak az utóbbi évtizedekben bujkálnia kellett-kapualjakban, múzeumi udvarok szögleteiben lehetett találkozni vele. Most a millennium évében, egy rekkenő hőségű augusztusi napon az ehingeni polgárok anyagi támogatásával, eszteigomi polgárok szorgoskodásával színpompás, zenés ünnepség keretében, a Habsburg-család néhány tagjának jelenlétében bronzba újraöntve visszaköltözött eredeti helyére. Erzsébet királynéról, vagyis az 0 szobráról van szó. Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő, osztrák császárné, magyar királyné 1837. december 24-én született Münchenben. 1854. április 24-én ment nőül Ferenc József osztrák császárhoz. A házasság örömére amnesztiát adott a császár számos politikai elítéltnek, akErzsébet napra kor szűnt meg az ostromállapot Magyarországon. Erzsébet királyné kedvelte, sőt szerette a magyarokat Sok nehéz ügy, kérvény az O szívén keresztül nyert kedvező elintézést az uralkodónál. 1857-ben járt először Magyarországon. Eötvös József ajánlatára Falk Miksától megtanult magyarul, megismerte történelmünket, irodalmunkat a király és a nemzet közti egyesség létrejöttének őszinte pártfogója volt 1866 februáijában mondta Andrássy grófnak: „Ha Olaszországban mennek rosszul a császár dolgai, az nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek dolgai rosszul, az engem megöl." Mikor 1867. június 8-án férje oldalán magyar királynénak koronázták, fensége és bája fellelkesítette a nemzetet. A porosz háború idején Budapesten húzódott meg gyermekeivel a zugligeti Kochmeister villában. Budán szülte negyedik gyermekét Mária Valériát. (Erről a főhercegnőről nevezték el az esztergom-párkányi hidat, melynek újjáépítését mostanában izgatottan várjuk) Sokat tartózkodott Gödöllőn. Vadászott, lovagolt, jótékonykodott Az egész nemzetet meghatotta, mikor elment imádkozni Deák Ferenc ravatalához. Mélyen lesújtotta egyetlen fiának, Rudolf trónörökösnek halála Emlékére Korfun gyönyörű kétemeletes palotát építtetett és Achilleionnak nevezte el, mivel a görög héroszt is fiatalon ragadta el a halál. Korfu, az Adria, a Jón- és Földközitenger találkozásánál fekvő csodaszép, zöld sziget, mely már Homérosz Odüsszeiájában is szerepel, maidegenfoigalmi paradicsom. Turisták százezrei keresik fel évente, számos magyar is úticélul választja. Szerencsém volt pár éve nekem is megfordulni az Achilleionban. A kastély kápolnájába lépve feltűnt az oltár feletti exedra negyedgömbfelületére festett kép: Krisztus Püátus előtt Gyanú támadt bennem. Lefotografáltam. Hazatérve összehasonlítottam a fényképet Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményével. Sejtésem beigazolódott A korfui freskó Munkácsy Mihály képének szakasztott, pontos másolata. Erzsébet királynénak számtalan lehetősége lett volna akár szülővárosa világhírű festőitől, vagy., bárkitől eredeti művet rendelni, de Ó valamilyen okból ragaszkodott hozzá, hogy Munkácsy képe kerüljön házikápolnájába. íme még egy adat a királyné magyar-vonzalmához! Kívánom népnapjukon minden Erzsébetnek, de minden másnevű honfitársamnak is, hogy erről a helyszínen győződhessen meg! Olajos István