Esztergom és Vidéke, 2000

2000-01-20 / 3. szám

Dr. Leel-Óssy Lóránt professzor úr kettős minőségemben intézte hozzám a fenti kérdést. Egyrészt, mint a millenniumi felkészülésért felelős tanácsnokhoz, másrészt az Esztergom Barátainak Egyesülete elnökéhez. Hogyan értékelem a helyi „szellemi elit" eddigi támogatását? Nem is olyan egyszerű erre a kérdésre válaszolni, ha az őszinteség és a köteles tárgyilagosság mezsgyéjéről nem akarok lelépni. Mindenesetre professzor úr vitaindító írásával, az Esztergom „szellemi elitjéről" alkotott véleményével egyetértek. A szellemi, az adminisztratív és a politikai elit „terhére rótt" hiánylista egyáltalán nem teljes: a lista önmagában minősít! (Az előállt helyzet miatti felelősség rám eső részét természetesen vállalnom kell.) Akár ez is elégséges válasz lehetne a feltett kérdésre, hiszen a helyi közéletben évek (évtizedek) óta tapasztalt érdektelenség, széthúzás nem lehetett) kedvező táptalaja egy összvárosi szemléletű összefogásnak. Különösen fájó Esztergom szellemi elitjének az elmúlt közel egy évtizedben tapasztalható széttagoltsága, a meglévő szakadékot a parvenü „szellemi elit" egyes csoportjai sok esetben néha az az érzésem, tudatosan - még tovább szélesítik. Nem volt (és nincs) ez másképp a Magyar Millennium ünnepkörének országos- és várospolitikai, erkölcsi, kulturális-esztétikai felemelkedést célzó megítélésével, Esztergom igazi arculatát a millennium éveiben rehabilitálni akaró civil kezdeményezések jószándékú fogadtatásával, őszinte támogatásával sem. Talán nem érdektelen kissé körüljárni, hogy a különböző szintű, pártszimpátiájú és - nem utolsó sorban — az adminisztratív „elit" csupán az eltelt öt évben mi módon viszonyul(t) a magyar millennium közelgő ünnepköréhez. A magyar honfoglalás ezredik évfordulója úgy múlt el Esztergom különböző „elitjeinek" feje felett, hogy az maradandó emléket nem hagyott. (Üdítő kivétel a Királyi Palota falán elhelyezett, Géza fejedelmet ábrázoló emléktábla, az is a kulturális kormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum kezdeményezéséből született.) „Uralkodó elitünk" figyelme tehát átsiklott azon a történelmi tényen, hogy Esztergom már a honfoglalás korától Árpád törzsének egyik fő szállásterülete volt; ha nem lett volna az, 75-80 évvel később nem lesz Géza fejedelmi központja. Aki nélkül tehát nem válhatott volna Esztergom Szent István szülővárosává, első fővárosunkká. (Eközben a Kárpát-medence magyarlakta településein - nem egyszer - politikai támadásoknak kitéve - sorra állították a millecentenáriumi emlékműveket!) A civil szervezetekben működő szellemi elit egy részének figyelmeztető szava pusztába kiáltott szó maradt. Nem értette meg - ismétlem, az „uralkodó elit" - azt, hogy a millenniumra való lelki ráhangolódásnak, a város felkészítésének ideje már ekkor eljött, sőt megkésett. Az egyedüli e-lőretekintő kivétel a Székesfehérvárral közösen kiírt millenniumi drámaíró pályázat volt. Varázslabda Támogatja-e a helyi „szellemi elit" Esztergom millenniumi felkészítését? Látszatcselekvésként 1997-ben létrejött egy millenniumi bizottság, amely - emlékezetem szerint - öszszesen egy alkalommal ülésezett. Tény viszont az, hogy az „uralkodó elit" nem volt kíváncsi a civil szervezetek véleményére, nem teremtett fórumot arra, hogy megismerje a szellemi elit javaslatait Az ekkor felvázolt millenniumi elképzelések között -ezek is civil szférából érkeztek - sok jó és megvalósítható gondolat fogalmazódott meg, azonban döntési szándékra és pénzre nem futotta. A civil szervezetek és a köréjük szerveződő, velük szimpatizáló humán- és műszaki értelmiség az 1998as önkormányzati választásokat követően mintegy két hónap alatt összeállította Esztergom millenniumi feladattervét, melyet a Képviselő-testület 1999 január végén-kisebb módosításokkal - elfogadott. Csupán jelzem, hogy a feladattervet összeállító Millenniumi Társadalmi Kollégium magját azok - a professzor úr által megnevezett - civil szervezetek képezték, amelyek az elmúlt 8-9 évben nem tartoztak a városi 'uralkodó elit' kedvencei közé, amelyek következetesen szembenálltak azzal a - legrosszabb értelemben vett — technokrata városvezetési koncepcióval (inkább koncepciótlansággal), amely Esztergom szerepét, anyagi-szellemi felemelését csupán a föld alá dugott milliárdokban volt képes eredményként mérni. Esztergom városképi arculata, országos és nemzetközi megítélése 1990-98 között nemhogy javult volna, inkább romlott. A szellemi elitnek a politikai-adminisztratív elittel szemben más nézeteket valló része nemcsak azért elégedetlen, mert Esztergom saját magához képest sem tudott megújulni, hanem mert látnia kellett, hogy más települések a környezeti kultúra, a településarculat fejlesztésében évizedekkel megelőzték. A városi lét szellemi-anyagi minősége nem elsősorban az infrastruktúra kiépítettségi állapotának függvénye. A hibás stratégia két ciklusa elegendő volt ahhoz, hogy a leromlott városkép esztétikai minőség helyett gazdasági kategóriaként manifesztálódva gátjává váljon a város fejlődésének. A kétféle elit között a felfogásbéli különbség ma is megvan, bár - legalábbis látszólag - a város jövőképéről alkotott nézetek közelítettek egymáshoz. Ezt azonban véleményem szerint nem a józan belátás, hanem már az önkormányzati választások eredményében is kifejezésre jutó polgári elégedetlenség kényszerítette ki. Ez a „kényszeredettség" érződik a millenniumi feladatok megvalósítása során is. E feladatok iránt mind a politikai, mind pedig az adminisztrtív elit részéről kitapintható bizonyos ellenszenv. Függetlenül az önkormányzat kétségtelenül meglévő gazdasági nehézségeitől, ez ad alapot arra, hogy a millenniumi feladatterv végrehajtását (amit egyébként 1999. január 28án a képviselő-testület egyhangúan elfogadott!) több pontban támadják, kritizálják, pénzügyi nehézségekre hivatkozva egyes feladatoknál „túlköltekezést" véljenek felfedezni. A millenniumi ünnepkör kapcsán Esztergomnak nem lehet más célja mint az, hogy a várost új fejlődési pályára állítva megkezdődhessék a felhalmozódott hátrányok ledolgozása. A magam részéről szeretném, ha Esztergom a millenniumi évekből nyert lendülettel lelkileg és arculatában megújulva lépne át a jövő évezredbe. Ehhez történelmi múltunkat méltón megörökítő új képzőművészeti alkotásokkal is gyarapodnunk kell, melyek nemcsak bennünket gyönyöködtetnek, hanem turisták ezreit vonzzák majd ide. A millenniumnak arra is alkalmasnak kell lennie, hogy felkeltse a polgárokban a környezet iránti igényességet, a tiszta, rendezett városkép igényét. Gondoljunk Szentendrére, Kőszegre, Sopronra (és még sorolhatnám a hozzánk léptékben, arculatában, gazdasági lehetőségeiben hasonlító településeket), akik millennium nélkül is azzá tudták formálni városukat, amire azok eredendően predesztináltak. És ez már gazdasági kategória! Nem gondolta ezt másképp a Millenniumi Társadalmi Kollégiumot létrehozó és működtető szellemi elit sem. Ezért tehát tanácsnokként és civilként egyaránt „angyali türelemmel" viselem a meg-megújuló támadásokat, az értetlenséget, az általam is képviselt értékekkel szemben megnyilvánuló, alig titkolt személyes ellenszenvet, mert tudom: annak a szellemi elitnek vagyok tagja, önkormányzati képviselője, millenniumi tanácsnoka, amely évtizedeken keresztül az „uralkodó elitnek" a szellemi muníciót adta, és amelyért köszönetet, elismerést soha nem kapott. Igaz, nem is várt, neki elég volt annyi, hogy „nyomot hagyhatott a tárgyakon". Ezért kétféle támogatást remélek: egyrészt azt kérem a város lelkiségét, múltját alaposan ismerő és ezért jövőjét is leginkább építeni tudó szellemi elittől, adjon erőt és hitet a millenniumi célok megvalósításához. Másrészt azt kérem, amit Professzor Úr is kért. Idézem: „... Másik törekvés a hivatalos adminisztrál ív-önkormányzati szervek meggyőzése a szellemi elit önzetlen, városépítő-szépítő céljairól, amivel a város tekintélyét hazai és külföldi körökben magasabbra kívánja emelni. Ebből következik az, hogy ehhez a feladathoz az adminisztratív és politikai elit önzetlen támogatása szükséges. Elsősorban hatékonyabbá kell tenni a csoportban kiemelkedő, a város arculat ál javító alkotói munkál végző egyének vagy intézmények támogatását..." Ugye, nem is nagy kérés?! Kérdésem Miavecz Jenő önkormányzati képviselőhöz, a Városfejlesztési Bizottság elnökéhez szólna: - A millenniumi felkészülés kapcsán 2000-2001-ben milyen városképjavító intézkedéseket lát reálisan meg va lósíthatónak ? Koditek Pál