Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-09 / 45. szám

2000. október 19. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 7 Tíz kérdés az uniós csatlakozásról 3. Milyen előnyöket jelent a tag­ság az állampolgárok számára? Az uniós tagság folyamatosan ja­vuló életminőséget biztosít állampol­gárainak, jobb körülményeket kínál a környezet, az egészségügy, a társada­lombiztosítás, a munkahelyi bizton­ság szempontjából. Az EU polgárá­nak joga van ahhoz, hogy bármely tagországba utazzon, ott dolgozzon, tanuljon vagy éljen. Vállalkozásba kezdhet bármely tagország területén, ott jogosult társadalombiztosítási jut­tatásokra is. Szavazhat annak a tagál­lamnak a helyi és európai parlamenti választásain, amely állandó lakhelyé­ül szolgál, sót jelöltetheti is magát. Az EU valamennyi állampolgára jogo­sult bármely tagország diplomáciai és konzuli védelmére, amennyiben az Európai Unión kívül esó országba lá­togat. Az európai uniós tagság kiegé­szíti, de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. 4. Mi Magyarország uniós csatla­kozásának időrendje? 1998. március 31-én az Európai Unió hat tagjelölt országgal - Ma­gyarország, Csehország, Lengyelor­szág, Szlovénia, Észtország, Ciprus ­kezdte meg a csatlakozási tárgyaláso­kat. Ez pontosan négy évvel azután történt, hogy Magyarország formáli­san benyújtotta tagsági kérelmét. Az Európai Bizottság javaslata alapján az 1999. decemberi Helsinki Csúcson elfogadott új stratégia szerint a csatla­kozási tárgyalások további hat tagje­lölt országgal - Románia, Szlovákia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta - is megkezdődhetnek. Mivel minden országot külön értékelnek, így a csat­lakozási tárgyalások nem feltétlenül egy időben fejeződnek majd be. Magyarország csatlakozásának több okból sincs pontos dátuma. Egy­részt az országnak teljesítenie kell a csatlakozási kritériumokat, másrészt az Európai Unió intézményeinek re­formjára is szükség van az új orszá­gok befogadásához. Kertbarátoknak a gyümölcs- és zöldségtárolásról A szentgyörgy mezői Olvasókör klubhelyiségében folytatódik az elmúlt hétfőn elkezdődött előa­dás-sorozat Ezúttal a tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Szakközépiskola és Szakiskola Szaktanácsadó Köz­pontja szervez csoportos szakta­nácsadás keretében előadást Gyü­mölcs- és zöldségtárolás címmel. Az előadó Acs Zoltán szakmér­nök, az időpont november 13-án 17 óra. Egészségünkért A meghűlésről Egészévbenmegfázhatunk,delegy­gyakrabban ez ősztől tavaszig fordul elő velünk. A megfázás, meghűlés ta­lán a leggyakoribb betegség. Amit megfázásnak vagy meghűlés­nek nevezünk, többféle betegség összefoglaló neve. A megfázás tüne­tei a nátha, a torokfájás, a köhögés, a fejfájás, az ízületi- és végtag-fájda­lom. Gyakran kíséri hőemelkedés, láz, nem ritka a hasmenés sem. Egyes esetekben súlyos szövődmények ala­kulhatnak ki. A betegségcsoport oka vírusok, rit­kábban baktériumok okozta fertőzés. A betegség súlyosságát a kórokozók típusa és a szervezet ellenállóképes­sége, illetve fogékonysága határozza meg. A kórokozók leggyakrabban a légutak nyálkahártyájában szaporod­nak, egy részük innen súlyosabb eset­ben a szervezet más részeire is eljut. A fertőzés gyulladásos reakciót vált ki, melynek következménye az érin­tett területen fájdalom, kipirulás, duz­zanat kialakulása. Emiatt érzünk fáj­dalmat a torkunkban, duzzad meg a mandulánk, illetve lesz piros a tor­kunk vagy az orrunk. A leggyakoribb szövődmények a középfül-, arcüreg- vagy homlok­üreg-gyulladás, a hörghurut, a tüdő­gyulladás és a nyirokcsomók duzza­nata. Hogyan segíthetjük elő a gyógyu­lást? Vegyük komolyan a betegséget, pihenjünk, adjunk elegendő időt ma­gunknak ahhoz, hogy meggyógyul­hassunk! Fogyasszunk sok C-vita­mint, ez gyorsítja a gyógyulást! Fújjuk ki az orrunkat, a váladék-kép­ződést orrcsepp vagy orrspray alkal­mazásával célszerű mérsékelni, ezzel csökken a homloküreg-, arcüreg- il­letve középfül-gyulladás lehetősége is. Csillapítsuk a lázat, használjunk köptető szirupot a légcsőhurut követ­keztében keletkező váladék eltávolí­tására! Száraz, váladék nélküli köhö­gés, valamint szokatlan panaszok ­pl. erős fejfájás, légszomj, tartós láz­esetén forduljunk kezelőorvosunk­hoz! Ajánlott gyógyszerek a Neo Cit­ran, a Fluimucil, a Strepsils és a Aspi­rin plus C. Kertbarátoknak Munkák a borospincékben A korai szüret és a szokatlanul me­leg ősz valamivel előbbre hozta a fej­tés időpontját. A szőlőfeldolgozás során a mustba került bogyórészek és egyéb szeny­nyező anyagok, az elhalt élesztősej­tek az erjedés után fokozatosan leüle­pednek a borban. A borból kivált és leülepedett sűrű, zavaros anyagokat borseprönek nevezzük. A tapasz­talatok szerint kedvező évjáratban az egészséges seprő zamata gazdagítja a vele érintkező bort. Ha viszont pené­szes volt a termés, a seprő igen veszé­lyes üledék. Az ülepedés folyamán a seprő a bort deríti, megszűri, többé­kevésbé megtisztítja. Ezt nevezzük önderülésnek. Ez a folyamat gyor­sabb, ha egészséges a szőlő, ha a mus­tot faélesztővel erjesztettük, és az új­bort kellő hőmérsékletű pincében tároljuk. A fejtés célja egyrészt az, hogy a bort a seprőtől időben elválasszuk, másrészt, hogy a bort levegőztetve a fejlődését segítsük. A rothadt termés­ből származó borokat az erjedés után azonnal fejtsük le a durva seprőről, mielőbb szabaduljunk meg a veszé­lyes üledéktől. Az egészséges szőlő­ből készült fehérborokat általában az erjedés befejeződése után 4-6, a vörö­seket 8-10 hét múlva fejtsük le. A túl kései fejtés nagyobb hibát okozhat, mint a korai. Az első fejtés előtt mindig végez­zünk ún. törési próbát, vagyis vizs­gáljuk meg, miként viselkedik újbo­runk, ha levegővel érintkezik. A jól kierjedt, egészséges bor szépen tisz­tulni kezd, színe nem változik. A hi­básan erjedt bor viszont a levegő ha­tására ínég zavarosabb lesz, és a bor felső részén barna gyűrű jelenik meg. Az egészséges újborhoz fejtés után száz literenként 1 dkg borként adagol­junk. A törött bor erősebb kénezést igényel (3A dkg). A borospincében erős, kellemetlen szagú anyagokat (benzint, fűtőolajat, petróleumot, festékeket), illetve bur­gonyát, káposztát, hagymát ne tárol­junk. A bor ugyanis átveszi az erős szagokat, és italunk élvezhetetlenné válik. Köszönet az 1 %-ért! Az esztergomi Szabadidőközpont köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik az 1999. évi jövedelemadójuk 1 %-át az intézményünk javára ajánlották fel. Abefolyt 20 621 forintot a szentgyörgymezői Olvasókör villamoshálózatának felújítására használtuk fel. * A Honvéd utcai Óvoda Mocorgó Alapítványa tisztelettel köszöni támo­gatóinak az 1999. évben 1 %-os jövedelemadó felajánlásokból befolyt 180 924 forint összeget, melyet az óvodaudvar játéklehetőségeinek bővítésére használunk. * Alapítvány az Esztergomi Városi Zeneiskola Támogatására nevű ala­pítvány köszöni mindazoknak, akik a személyi jövedelemadójuk 1 %-át, összesen 105 527 forintot a számára felajánlottak. A fenti összeget telefax vásárlására fordítottuk. Kérjük és köszönjük további támogatásukat. Az Alapítvány Kuratóriuma í Gondűző gasztronómia Változatok pörköltre A hagyományos csirke-, sertés- és marhapörköltön kívül számtalan jobbnál jobb változata létezik a pör­költöknek. Úgy gondoltam, nem árt ezek közül néhányat e rovatban is le­írni, hátha van, aki még nem próbálta ki őket. Valamennyi pörköltnél azonos az ún. pörköltalap! Ezt úgy készítjük, hogy 3-4 evőka­nálnyi étolajon üvegesre pirítunk 2 közepes fej vöröshagymát Ha megpi­rult, egy kávéskanálnyi pirospaprikát és egy késhegynyi őrölt borsot szó­runk bele. Erre az alapra rakjuk aztán a külön­böző húsokat és egyéb hozzávalókat, majd pár perces pirítás után felenged­jük 2-3 dl vízzel. Ízesítésnek teszünk még bele sót, Piros Aranyat, paradi­csomsűrítményt és pörköltszaft-koc­kát. Együtt pároljuk a szaftban lévő anyagokat, míg meg nem puhulnak. Most pedig nézzük, a szokásos hú­sok helyett mi mindenből készíthe­tünk pörköltet! Régi, kedvenc - és olcsó! - étel családunkban a tojáspörkölt. Szemé­lyenként 2 tojást számítva a tojásokat keménnyé főzzük, megtisztítjuk, majd négyfelé vágva belerakjuk a már kész pörköltszaftba. Ugyancsak olcsóbb a húsoknál a krinolinból, szafaládéból vagy virsli­ből készített pörkölt. Ez esetben is a kész szaftba tesszük a felszeletelt ké­szítményeket. Szárazkolbászból is csinálhatunk pörköltet. Az eddig felsoroltak esetében ele­gendő csak néhány perces főzés. Sű­rűbbé tehetjük e pörköltet, ha zöld­paprikát szeletelünk bele. A paprikát viszont még a felengedés előtt rakjuk a pörkölthöz, tehát nem főzni, hanem pirítani kell. Nemrég tanultam egy különleges pörkölt-fajtát, ezt azonban nem aján­lom azoknak, akiknek magas a ko­leszterin-szintje. A csülkös-velős pör­költről van szó. Az apróra vágott fél kilónyi sertés csülkölt ugyanúgy pirít­suk meg, mint más húsokat szoktunk, de jó sok zöldpaprikával együtt Mi­után vízzel felengedtük, és puhára pá­roltuk a csülköt, tesszük bele a velő­darabokat Tíz perces együttes főzés után kevés bort öntünk hozzá, majd egy evőkanál mustárt és 3 evőkanál tejfölt keverünk bele. A pörkölteket ehetjük vízben főtt krumplival, nokedlivel, rizzsel, de pu­ha kenyérrel is igen finom. Mivel ezek az ételek zsírosak, feltétlenül adjunk hozzá valamilyen savanyúságot, in­nivalónak pedig vörösbort! K-Sz.E.

Next

/
Thumbnails
Contents