Esztergom és Vidéke, 2000
2000-01-20 / 3. szám
Ml LESZ VELED, LENCSEHEGY? - a 3. oldalon az ügyvezető igazgató nyilatkozik i. ESZTERGOM es TIDEKE 2000. január 20. - 3. sz. POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft ; loooooooooqoooooo oo oo co ooocoo* VÁLASZTASI HIRDETMENY! A Helyi Választási Bizottság Esztergom város közigazgatási területére vonatkozóan 2/1999. (XI.26.) számú választási bizottsági határozatával az időközi polgármesterválasztás napját 2000. március 26-ára, vasárnapra tűzte ki. A szavazás 6 órától 19 óráig tart. Szavazni csak személyesen, a névre szóló értesítőn megjelölt szavazókörben lehet. A választójoggal rendelkezők nyilvántartása 2000. január 26-tól február 2-áig tekinthető meg a Városháza titkárságán (em. 102. szoba). A választópolgárok nyilvántartásba történt felvételükről 2000. január 28-áig értesítést kapnak. A választásra jelöltet ajánlani 2000. március 3-án 16 óráig ajánlószelvényen lehet, amelyet a választópolgárok az értesítővel együtt kapnak meg. Egy választópolgár csak egy jelöltet ajánlhat. A jelöléshez legalább 467 választópolgár ajánlása szükséges. Szavazni egy polgármester-jelöltre lehet. Részletes tájékoztatásért a Városházán a Választási Irodához lehet fordulni. Helyi Választási Iroda Városunknak is bőven jutott az évszak fehéren csillogó ajándékából. Hagyományos „építőanyag" - az új nemzedéknek: lám, idekint már épül valami! És odabent?... A kettő között ősi védszentjeink tűnődnek némán: mi változik az örök körforgásban? „Új arcok, új hitek"... ? (Fotó Bánhidy) Lapunk ez évi első számában „Ki az esztergomi?" címmel írt gondolataimra több irányú reflexiót kaptam, amelyeknek őszintén örülök. Ezek egy része egyetértően, másik része kritikailag illette a felvetett témát. Ez utóbbi körrel kapcsolatban szeretnék néhány gondolati kiegészítést tenni, hogy valóban lehessen kerek, aminek jó kereknek lenni, hiszen az éremnek is két oldala van. Mert kétségtelenül igaz az, hogy történelmünk viharai sokszor sújtották városunkat, aminek terhelő nyomai a gerincvelőnkig, a tudatalattinkba, de sokszor a tudatosba is beépülve hatnak. Gondoljunk csak a jelenleg élő generáció fájó emlékeire. A vallásukért, hazaszeretetükért, lokálpatriótaságukért meghurcolt, megfélemlített, elhallgattatott, hátrányos körülményekbe taszított áldozatainkra. Sajnos, ez a város az átlagosnál jobban ki volt téve a fegyverek, a hatalomváltások, a hatalmukat gyakorlók hatásainak. A munkanélküliség kiszolgáltatottságának, de még a folyamatos ideológiai, választási félrevezetéseknek, az oszd meg és uralkodj elvét gyakorLegyünk végre esztergomiak! lóknak is. Igen, a félelem nagy úr, félreállít, megdermeszt, képes megfojtani, és az esztergomiaknak volt alkalmuk félni, sokaknak menekülni is szeretett szülővárosukból. Az is igaz, hogy a félelmeket előidézők ma is sorainkban élnek és igyekeznek érvényesíteni hatalmukat, biztosítani egzisztenciájukat, egyéni gazdagodásukat. Mégis! Fel kell végre tenni a kérdést: a város lakossága, szellemi- és közélete meddig vállalja föl a félelemkeltéssel uralkodni vágyók hatalmát, származzon az bárkiktől? Nem kellene tudomásul vennünk, hogy immár egy évtizede nem a szuronyok hegyén élünk, és képesek lehetünk szellemi, cselekvési szintéren ringbe szállni, sőt győzni is? Fölülemelkedni a belenyugváson, különbséget tenni azok között, akik valóban segítenek problémáink megoldásán, és azok között, akik uralkodni kívánnak, gyarapítva javaikat, legyen annak bármi útja is! Mert uralkodni igazán azon lehet, aki félelemből, megszokásból félre áll, netán szavazatijogával sem kíván élni, mert nem tud eligazodni a választási ígéreteken, és azt gondolja, úgy is más lesz, mint amit mondanak. Tudomásul veszi, hogy mi a politikának csak játékszerei vagyunk. Később viszont felháborodottan látja, hogy akik elmentek szavazni, azok nem az általa jónak ítélt jelöltet juttatták győzelemre, és megint nem abba az irányba halad városunk hajója, mint amit a lakosság széleskörű érdeke kívánna. Most ismét választások előtt állunk, ahol bizonyíthatjuk: tudunk a városunkért felelősséggel gondolkodó, a cselekvést vállaló esztergomiak lenni. Városunk megújulását nemcsak kívánni tudjuk, de tenni is tudunk érte. Tenni, az értékeinket tisztelve, de újakat megvalósítva, a széthúzás helyett az összefogáson munkálkodva, felismerve az egység szükségességét, nagyszerű lehetőségeit. Tenni, amikor a polgárosodásunk érdekében aktívan részt vállalunk olyan szellemi, szakmai, kulturális műhelyek, csoportok munkájában, ahol a város jövőjét formálhatjuk. Tenni önmagunk felemelkedéséért, kiszolgáltatottságunk feloldásáért. Élni szavazói jogunkkal, és március 26-án olyan jelöltre szavazni, akiben bízhatunk, hogy nemcsak szóban, de tetteiben is képes lesz Esztergomot a válság helyzetéből kivezetni, elindítani a fejlődés útján és egyre gazdagodó, 21. századi kultúrvárossá formálni. Olyan várossá, hogy büszkék lehessünk rá, tisztaságára, rendezettségére, parkjaira, karbantartott épületeire. Szívünket a büszkeség dobogtassa, és ne a félelem szorítsa! Szent István városában az Ó intelmeit követve fogadjuk be mindazon jószándékú, segítőkész embereket, akik városunk jövőépítésén akarnak munkálkodni, és állítsunk félre mindenkit, akik éket kívánnak verni közénk ebben az építő munkálkodásban. Legyünk végre igazán esztergomiak! Legyünk végre építő szellemű lokálpatriótái Esztergomnak! Németh János
