Esztergom és Vidéke, 2000

2000-09-28 / 39. szám

2000. szeptember 28. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 IV. Országos Pasztell Biennálé Történelmi veduták a Rondellában A kiállítás fő szervezője, Virág Jenő köszöntőjében magas színvonalúnak értékelte a biennáléra beküldött csaknem ötszáz művet, amelyből végül 109 alkotó 152 alkotását tartotta kiállításra érdemesnek a szakmai zsűri. Fábián Lajos művészettörténész a kiállítás prospektusában a kezdetekre emlékeztet: „Amikor 1993-ban az első paszlellkiállításl megrendezték Esztergomban, nyilvánló volt a szándék, kapjon rendszeres lehetőséget ez a műfaj is a magyar szakkiállítások sorában, ne hányattassék megtűrt tolakodóként a különböző fórumokon." így - ahogy Egerben az akvarell szerelmesei - a Duna-parti királyvárosban a X VIII. században, a rokokó művészei által divatba hozott kényes technika követői mutatják be két esztendő termését A 2000. évi biennáléra Általános és Történelmi veduták kategóriában lehetett pályázni. A veduta mint lehetőség megragadta a művészek fantáziáját hiszen a beérkezett anyag harmada ezt a kategóriát célozta meg. A szeptember 22-ei ünnepélyes megnyitón - az egykori Vármegyeháza dísztermében - Virág Jenő köszöntője után Lázár Mózes, a KomáromEsztergom Megyei Közgyűlés elnöke, Elekes Bolond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) főosztályvezetője és Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere üdvözölte a résztvevőket. Lázár Mózes elmondta, a bemutatott gazdag anyag arra sarkallja a megyei önkormányzatot hogy minden erejével támogassa és bátorítsa a kortárs művészeket Elekes Botond az egyéb elfoglaltságai miatt távol lévő Várhegyi Attilának, a NKÖM politikai államtitkárának levelét olvasta fel. Várhegyi szerint az esztergomi pasztell biennálé kinőtte kereteit a tárlatot nem csupán szűk szakmai érdeklődés kíséri, hanem növekszik a nagyközönség érdeklődése is. Ez pedig azt eredményezi, hogy alkotók és befogadók egyre inkább egymásra találnak. A köszöntő után a biennálé díjainak átadására került sor. Az Általános téma kategóriájában a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját Krajcsovics Éva festőművész kapta. Madácsy István grafikusművész Komárom-Esztergom Megye önkormányzatának díját vehette át. Vojnich Erzsébet festőművész a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány díjában részesült. Sulyok Gabriella grafikusművész Esztergom Város Önkormányzatának díját kapta. Kemp Zsuzsa festőművész az Alfadat-Press Nyomdaipari Kft díját vihette haza. A Történelmi veduták kategóriában Komárom-Esztergom Megye önkormányzatának díjában Légrády Viktor festőművész részesült. Bagi Béla festőművész az OTP Bank Rt Középdunántúli Régió Tatabányai Igazgatóságának díját kapta. Kudász Emese festőművészt a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány díjával honorálták. A Csuha András vállalkozó, az Ivanov Kertészet a Márta Panzió, a Szent Tamás Vendéglő és a Vágvölgyi-kertibútor által felajánlott Szponzori díjat Kókay Krisztina textilművész kapta. A tárlat október 22-ig tart nyitva. Gulya István A IV. Országos Pasztell Biennálét - mint az előzetes híradásokban is jeleztük - az idén két helyszínen rendezték meg: az általános témákhoz kapcsolódó alkotásokat a régi Megyeházán állították ki, a történelmi vedutáknak pedig a Vármúzeum Rondellája adott otthont Ez utóbbi megnyitójára szeptember 22-én, 15 órakor került sor. A megjelenteket Juhász János, a megyei önkormányzat művelődési osztályának vezetője köszöntötte, majd Bauer István festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke nyitotta meg a tárlatot Az esztergomi biennálék története azt bizonyítja, a pasztell műfaja dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Noha a pasztell a 18. században jött divatba, ma is élő s egyre változatosabbá váló technika, mely az idén is számos stílusirányzat képviselőjét hozta városunkba. A geometrikus absztrakció, az expresszív elvontság, a realisztikus megjelenítés egyaránt megtalálható a millenniumi év kínálatában. A „veduta" látképet városképet jelent valamely táj, város vagy épületegyüttes valósághű ábrázolását. A szervezők - élükön a megyei önkormányzattal - a millennium évében lehetőséget kívántak adni az alkotóknak a történelmi városképek, a heroikus tájak művészi újraértelmezésére. E témában 40 pasztell-alkotást láthatott az érdeklődők mintegy 70-80 fős tömege. A veduta - tematikájánál fogva hagyományos, perspektivikus szerkesztésmódhoz kötődik, mégis számos újítási kísérletnek lehettünk szemtanúi. „ Fölöttébb érdekesnek tetszik - írja Fábián László a Biennálé díszes kiadványában -, hogy egy ennyire kikristályosodott lehetőségben, mint a látkép, miként villan föl a kezdetek pasztell-hagyománya, és hogyan módosul, milyen határok között a modernizmus hatása." Bauer István erről így nyilatkozott: „Ez a kiállítás tisztelgés kíván lenni a jelentős hagyományokkal jelentkező műfaj és az azt művelő művészek előtt, megmutatva egyben azt is, hogy mennyire sokszínű, jelenkori művészelünkben mennyire elevenen élő e klasszikus műfaj hagyománya. Azt is érzékelheti a látogató, hogy mind formailag, mind tartalmilag mennyire változatos és megújulni képes e műfaj." A történelmi veduták kategóriájában a zsűri négy művészt díjazott A díjak átadása után Hórányi László színművész egy stílszerű verssel kedveskedett a közönségnek Dobay Péter: Veduta az esztergomi Bazilika kupolájának kilátó körerkélyéről c. költeményével: „Tékozló látóhatár! A szabad, hatalmas, nagyságos DUNATÉR,/ mintha messzidéli mediterrán tengeröböl volna: szikrázva szemünkhöz ér!..." (Képünkön Andráskó István, az egyetlen esztergomi résztvevő művész festménye: Pipacsos rét.) Sz.B. Csapongó képzelet a Budai Toronyban (-thó) Szigetvári Krisztina grafikus iparművészt bizonyára kevesen ismerték mostanáig városunkban, hiszen kiállításának szeptember 22-ei megnyitóján a Vármúzeum Budai Tornyában két tucat érdeklődőnél aligha lehettünk többen, pedig a tatai származású, tanulmányait Pécsett, majd a fővárosban folytató, már több hazai és külföldi tárlaton bemutatkozott művésznő képei témában és stílusban egyaránt újszerűséget hoztak, üde változatosságot jelentenek Esztergom művészetkedvelőinek. (A vártnál kisebb érdeklődés persze magyarázható azzal, hogy e megnyitó időpontja ütközött a művészileg nagyobb fajsúlyú és így természetesen több látogatót vonzó Országos Pasztell Biennálé ünnepélyes startjával.) A Csapongások címet viselő grafikai kiállítást a művésznő egykori rajztanára, Gútay János ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. „Ez a kiállítás egy kitárulkozás - mondta többek között az alkotó bemutatkozik: ez vagyok én. Mert az alkotásban ott az alkotó - egész valójában... Kiállítása nem egyetlen gondolatra épül, technikák sokaságát vonultatja fel. Valójában „csapong" a bibliai témáktól a humoros illusztrációkig, s rá kell jönnünk, micsoda ereje van az egyszerű vonalaknak,... micsoda drámaisága a fekete-fehér kompocízióknak a színek kavalkádjával jellemezhető mai világunkban." A megnyitó családias hangulatú, kötetlen beszélgetéssel, az alkotó és a műélvezők ismerkedésével, az egyes képek „kollektív értelmezésével" ért véget