Esztergom és Vidéke, 2000

2000-09-07 / 36. szám

Keresztény egyházak millenniumi párbeszéde Szemlénk István király ortodox szentté avatásáról az 5. oldalon LfH^ %m ^ ÉJ-* BL 2000. szeptember 7. - 36. sz. POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft Közel ötvenmillió forintot kapott Esztergom a gázvagyon-privatizációból Ötvenhárom perc alatt Budapest központjába! (G.I.) Az esztergomi Varmegyehá­zadísztermében írta alá augusztus 30­án dr. Fintér Sándor belügyminisz­ter Komárom-Esztergom Megye Ön­kormányzatával, Esztergom Város Önkormányzatával és a megye továb­bi öt településének önkormányzatá­val azt a szerződést, amely a gázmű­vek privatizációja során felmerült ön­kormányzati igényeket rendezi. Meggyes Tamás, esztergomi pol­gármester köszöntője után a belügy­miniszter elmondta, a törvényjavaslat alapján mintegy hatszáz önkormány­zat (augusztus 12-ei értéken számol­va) 61,1 milliárd forint összegű jutta­tásban részesül. A kormány döntése értelmében az egyes önkormányza­toknak juttatandó járandóságból tíz­millió forintot, valamint az azt meg­haladó igények 20 %-át készpénzben, a többit államkötvényben kell kielé­gíteni. Ennek megfelelően az önkor­mányzatok várhatóan 44,8 milliárd forintot kapnak részvényben és 16,3 milliárd forintot pedig készpénzben. A kisebb önkormányzatok méltá­nyolható érdekeire való tekintettel a kormány már a tövényjavaslat or­szággyűlési elfogadását megelőzően készpénzelőleget folyósít, amelyre elsősorban az ötvenmillió forint összeget meg nem haladó juttatásokra jogosult önkormányzatok számíthat­nak a belügyi és a határozatban kije­lölt további tárcák vezetőivel kötendő megállapodásban foglaltak szerint. Amennyiben a megállapodást aláír­ják, 349 önkormányzat jogosult elő­legre. Ezek közül kétszázötven ön­kormányzatnak - amelynek járandó­sága tízmillió forint alatt marad - a Belügyminisztérium a tövény szerinti teljes készpénz-járandóságot folyó­sítja (a nagyobb önkormányzatok a törvényjavaslat elfogadása után jut­nak ehhez). Augusztus 30-án Komárom-Esz­tergoin Megye Önkormányzata ré­széről Lázár Mózes, a megyei köz­gyűlés elnöke, Esztergom részéről Meggyes Tamás polgármester, Bana részéről Petöcz Imre polgármester, Kesztölc részéről Klányi Sándor polgármester, Maszlavér István pol­gármester Naszály részéről, Piliscsév részéről Nagy Mária polgármester­asszony és Siittő részéről Nagy End­re polgármester látta el kézjegyével a szerződést. A ceremónián részt vett dr. Latorcai János országgyűlési képviselő, a Parlament Gazdasági Bi­zottságának elnöke is. Esztergom a szerződésnek köszön­hetően 49.151.934 forinttal lett gaz­dagabb, amelyből 17.830387 forirtí készpénz. Meggyes Tamás polgár­mester úgy nyilatkzott, hogy a pénz nagyon jókor jött, Esztergomban szá­mos olyan terület akad, ahol haszno­sítani lehet a befolyt összeget, ám a felhasználás konkrét mikéntjéről majd a képviselő-testület dönt. (Sz.B.) Augusztus 30-án a MAV RT. területi igazgatóságának vezetői Ábrahám Lajos igazgató vezetésével vonalbejárást tartottak a Budapest­Esztergom és az Esztergom-Almásfü­zitő vasútvonalon. Ennek során egy­részt megvizsgálták a pályák műszaki állapotát, másrészt sajtótájékoztató­kat tartottak az érintett önkormányza­tok bevonásával. Esztergomba 11.15-kor érkezett a különvonat, s ezt követően Ábrahám Lajos igazgató, Csek Károly, a MÁV osztályvezetője és Miavecz Je­nő, az esztergomi önkormányzat Vá­rosfejlesztési Bizottságának elnöke tájékoztatta a sajtó munkatársait a vá­rosunkat érintő fejlesztésekről. Csek Kciroly elmondta, hogy az Esztergomot Budapesttel, illetve Al­másfüzitővel összekötő vasútvonal korszerűsítése még szeptember má­sodik felében elkezdődik, és ha az időjárás engedi, még ez évben be is fejeződik. E vonalszakaszok felújítá­sát a személy-, ill. teherforgalom nö­vekedése indokolja, mely a Mária Va­lária híd megépítésével várhatóan méginkább emelkedni fog. A felújítás eredményeként a menetidő jelentősen csökkeni fog, Budapest felé 10-15 perccel, Almásfüzitő felé akár 20 perccel is megrövidül majd. Az Inter­pici-járatok tervezett menetideje mindössze 53 perc, ez nemcsak lé­nyegesen rövidebb, de kényelmesebb utazást is biztosít majd, mint eddig bármely más közlekedési eszköz. A munkálatokra több mint 700 millió forint áll jelenleg rendelkezésre. A vasútfejlesztés második ütemé­ben - az érintett önkormányzatokkal közösen - az állomásépületek és azok környékének csinosítása a cél, hogy a településre vonattal érkezőt egy ked­vező kép fogadja az állomáson és az onnan bevezető útszakaszon. Mivel a cél közös, a szükséges pénzösszeg nagy részét az önkormányzatok és a MÁV közös pályázatok révén kíván­ják megszerezni. Az összefogás első lépése az a megbeszélés volt, amelyet ez év nyarán Pilisvörösváron tartottak a MÁV és az érintett települések ve­zetői. Ezen a fórumon teljes egyetér­tés született a célokat és az elveket illetően. Hamarosan sor kerül majd a következő megbeszélésre is, ahol már a konkrét teendőket vitatják meg a szakemberek. A távlati fejlesztési elképzelések között ígéret hangzott el a járatok sű­rítésére, forgalmi kitérők építésére, közlekedésbiztonsági berendezések korszerűsítésére, és szóba került az északi vasúti híd rekonstrukciójának, illetve egy új híd építésének ügye is, amely kormányzati döntéstől függ. Az osztályvezető szerint, amennyi­ben öt éven belül nem kezdik el az új híd építését, a mostani vasúti híd fel­újítására mindenképpen sor kerül. Ez további menetidő-csökkentést ered­ményezne. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents