Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-31 / 35. szám

8 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. augusztus 31. - Az elmúlt évben másról sem le­hetett hallani a Vaszary Kolos Kór­házzal kapcsolatban, csak negatívu­mokról. Az ésszerűsítő lépéseket kö­vetkezetesen hajtjuk végre a kórház­ban, melynek eredményei már látha­tóak. Ez mutatja, hogy a rossz helyze­tű egészségügyben is lehet fejlődés és előrelépés, ha az intézmény megfelel a kor elvárásainak és van jövőképe. A példa nyilván arról szól, hogy az egészségügyben nem csak problémák vannak (amik állandóan a hangsúlyt kapják), de léteznek - és ez a kórhá­zak többsége - olyan intézmények, ahol már nem fokozódik az eladóso­dás, hanem csökken a tartozásállo­mány. Az egészségügyben általában nem történt meg az igazi rendszerváltozás. Az egészségügyi ellátás intézmény­rendszere mai állapotában nem felel meg a jövő elvárásainak. Az alulfi­nanszírozottság mellett a rendszer az elavult struktúra és szemlélet miatt pazarló is egyben, uj szemléletre, szerkezetátalakításra van szükség a konszolidáció előtt. - És ez hogyan valósítható meg ? - A változásokat csak azok tudják kezelni és kihasználni, akik verseny­előnyöket építenek ki és azokat gyor­san és hatékonyan kihasználják. Alapvető szükségszerűségként me­rül fel a lakosságszám és a megbete­gedési mutatók, valamint a kórházi kapacitás közötti összefüggés vizsgá­lata, a struktúra-átalakítás. Ennek lé­nyege pl. a mi intézményünkben az állagukban megromlott, szórvány-te­lephelyek megszüntetése, a tevékeny­ségek koncentrálása. Az intézmények Színvonalas kórházat akarunk! Dr. Sólyom Olimpia kórházigazgató főorvos fél év alatt lényeges változá­sokat vezetett be az intézmény élén. Napjainkban a miniszter példaként említi az esztergomit. Mi a változás háttere? - kérdeztük. szerkezetét az igényekhez kell igazí­tani, a létszámot a struktúrához, és a vezetésnek alkalmazkodnia kell a megváltozott pénzügyi és egyéb gaz­dasági körülményekhez, ill. közgaz­dasági szemlélettel és végzettséggel is kell rendelkezniük, hiszen csak így tudják érteni, értelmezni és hatéko­nyan alkalmazni a vállalati értékrend­szert. Intézményünk új vezetőségé­nek minden tagja rendelkezik egész­ségügyi menedzseri diplomával, mi­nőségbiztosítási képzettséggel. A kórházi menedzsment első lépés­ben meghatározta a kiinduló állapo­tot, majd a célt fogalmazta meg és az odavezető út lépéseit. Első lépésben a kommunikációt kellett kialakítani a kórházon belül és kívül, ki kellett terjeszteni a marke­ting tevékenységet. Ezzel párhuza­mosan folyt a hitelezőkkel történő fo­lyamatos tárgyalás, az adósságcsök­kentés érdekében. Hiszen az eszter­gomi Vaszary Kolos Kórház volt az ország legeladósodottabb intézmé­nye, ha a tartozásállományt az éves összbevételhez viszonyítjuk. Tehát a kórház csődhelyzetben volt. Négy hónap alatt sikerült kezel­nünk az adósságunk 2/3 részét. Ez azt jelenti, hogy a meglévő 540 milliós adósságból a minisztériumtól kapott 100 millió forint segítségével rendez­tünk 160 milliós tartozást, elkerültük további 40 millió kamat kiszámlázá­sát, ill. kb. 170 milliót ütemeztünk át olyan módon, hogy a hitelezők elen­gedték a kamatot és a fennmaradó összeget részletekben kell törlesszük. Ebben a munkában segítséget kap­tunk dr. Latorcai János országgyűlési képviselőnktől. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a racionális struktúra-átalakítást és azo­kat az intézkedéseket, amelyek a be­vételek fokozódását és a kiadások csökkentését eredményezik. Be tud­tuk bizonyítani, hogy nincs remény­telen helyzet. A kiegyenlítő finanszí­rozás óta kórházunk hónapról-hónap­ra nyereséget termel. - Milyen lesz kórházunk az közeljö­vőben? - Ezen az úton megkezdtük az el­őrelépést, csapaUnunkára van szük­ség és elkötelezett munkatársakra, ve­zetőkre, akiknek köszönöm a segítsé­gét és támogatását. Természetesen a gazdasági mutatók javítása közben sem feledkeztünk meg a dolgozókról és arról, hogy ezzel párhuzamosan a betegellátás minőségét is javítsuk. Sok-sok évi eredménytelen próbál­kozás után végre engedélyt kaptunk CT-telepítésre. Nemsokára kialakí­tásra kerül a sürgősségi betegfelvételi osztály, amely jelentősen fogja javíta­ni a betegellátás színvonalát Teret ad­tunk a vállalkozási tevékenységnek. Szerencsére megyénkben országo­san az egyik legalacsonyabb az 1000 főre eső kórházi ágyak száma, így bennünket az ágyszám-csökkentés nem érint olyan súlyosan. Ez egyéb­ként országosan racionális lépés, hi­szen tudni kell, hogy a magyarországi fekvőbeteg-ellátó struktúra túlmére­tezett. Intézményünkben alkalmaz­kodtunk a régió lakosságának igénye­ihez. Növeltük a krónikus ágyak szá­mát és csak azokat a kapacitásokat építettük le, amelyek feleslegesek voltak. Esztergom kis város. A város kór­házának színvonalas ellátást biztosí­tó, a lakossághoz közelálló esztergo­mi kisvárosi kórháznak kell lennie, még akkor is, ha nem csak közvetlen a város, hanem a környék igényeit is ki kell elégítenie. - Köszönjük a beszélgetést! (Pálos) Máltai hírek A Szeretetszolgálat esztergomi cso­portja felkérést kapott a Magyar Cser­készszövetség Nemzeti Nagytábora ré­szére elsősegély állomás felállítására. E tábor az 1933-as híres Gödöllői Jambo­ree óta a cserkészszövetség legnagyobb tábora volt. A Máltai Szeretetszolgálat ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik se­gítettek megszervezni az egészségügyi ellátást, melynek következtében a két­ezerfős tábor zavartalanul működhetett. A Polgárvédelem sátrakat állított fel, a kórház és a mentőállomás elsődlegessé­get biztosított, amennyiben komoly egészségügyi probléma jelentkezett volna. Az állandó ellátást dr. Kanász Gábor, a kórház intenzív osztályának vezető főorvosa szervezte, két ápoló, Bata István és Jurák Ferenc végig a táborban dolgoztak A gyógyszer folya­matos utánpótlásáról a Szent István Pa­tika gondoskodott A táborzárás után megmaradt fölös élelmet a tábor vezeté­se Szeretetszolgálatunknak ajánlotta fel, melyet az a nagycsaládosoknak és az intézményeknek azonnal ki is osztott. * Augusztus 20-án a Máltai Szere­tetszolgálat esztergomi csoportja a Bel­városi Templom plébániáján 140 máltai zarándokot fogadott és látott vendégül, akik a budapesti nagy körmenetre utaz­tak az ország nyugati részéről. Itt tartóz­kodásuk alatt bekapcsolódtak az éppen zajló programokba, és megtekintették a várost is. Nemeskéry Edvlnné Belvárosi cserkészek a Gerecsében (P.) A belvárosi IV. Béla király cser­készcsapat a nyár folyamán egy osztrák és több belföldi csoportot fogadott majd egy hétre ők is elvonultak idegen tájakra Aki a cserkészéletet átélte, az tudja, hogy éves munkájuk gyümölcse a csapattábor. Oda csak az juthat el, aki évközben a heti rendszerességű foglal­kozásokon részt vett, jól tanul és példás a magatartása. Augusztus második heté­ben tehát egy autóbuszra való, kalandra vágyó fiatallal indultak cserkészeink Héreg irányába. Élményükről, a táboro­zás nyújtotta örömökről Győző Tamás cserkészvezető számolt be: - Minden cserkész életében a legfon­tosabb események közé tartozik a nyári csapattábor. Ez alól a IV. Béla király csapat sem kivétel. A heti cserkészgyű­lések már hónapokkal korábban a tábori előkészületekkel teltek, s ahogy tapasz­talhattuk, a gyerekek megfelelően fel is készültek s jól vizsgáztak Augusztus 5-1 l-ig táboroztak Héreg-Királykúton Szent István korát választva kerettörté­netül. Hogy mi is történt egy hét alatt arról így szól a gyerekek naplója: „Szombaton a szülők segítségével ju­tottunk el a táborhelyre. Az első nap a tábor felépítésével telt. A sátrak és a táborkereszt felállítása után megtörtént az első zászlófelvonás. Vasárnap dél­előtt a faluban vettünk részt a szentmi­sén, délután négy csapatra osztvafedez­tük fel a környéket. Következő nap dél­előtt sok érdekességet tanultunk meg a forgószínpad keretében. Ebéd után meg­látogattuk a héregi Tájházat, majd számháborúba/t mértük össze erőinket. Kedden a nagytúrán megkerültük a Ge­recse-tetőt és a pisznicei márványbá­nyát is meglátogattuk. Miután kipihen­tük magunkat, újabb vetélkedőn vettünk részt. Másnap az akadályversenyen csa­patok mérték össze erejüket. Ebéd után séta következett, majd énekpróbával ké­szültünk a szentmisére. A tábori misét Miklós atya és Antal atya celebrálták. Ezen az éjszakán az éber őrség ellenére ellopták a zászlónkat, az éjszaka kellős közepén az egész tábor a zászló keresé­sére itulult. Miután a környéket átkutat­tuk, az egyik sátor mögött akadtunk rá. Csütörtökön reggel Tatára indultunk, ott meglátogattuk a tatai várat és a Fé­nyes fürdőt. Ezen az estén hosszabb volt a tábortűz, melynek keretében a lányok a fiúkat, a fiúk pedig a lányokat parodi­zálták. Utolsó nap lebontottuk a tábort és levontunk a zászlót." Néhány dolgot még érdemes megem­líteni. Úgy érzem, hogy a cserkészpeda­gógia alapelvei érvényesültek. A hit, a magyarság, az emberség, a természet szeretete, a másikra való odafigyelés nem csupán zászlóra tűzött jelszavak, vagy elérhetetlen ideálok hanem ­amint ezt a gyerekkel együtt eltöltött egy hét bizonyította - életformává is válhatnak. A táborozás, a közösségél­mény, s maga a cserkészet jó eszközei lehetnek ezeknek a céloknak Egy ilyen táborban megtapasztalhattuk azt, hogy a jóság, az őszinteség minden gyerekszív­ben megvan, s ha megvan, ezeket nem is tudják eltitkolni! Kedves vendégek a Kolpingnál (FJ.-né) Az esztergomi Kolping Család kedves vendégeket fogadott nemzeti ünnepünk alkalmából, a lindaui Kolping család küldöttségét, amellyel már nyolc éve szorosan együttműködik. Augusztus 18-án 22 fős küldöttségük érkezett hazánkba Albert Platter elnök és Richárd Wagner alelnök vezetésével. A Kolping iskola előtti fogadásukon Horváth Kálmán elnök köszöntő szava­ira a német küldöttség vezetője vála­szolt és elmondta, nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak. Még aznap este a küldöttség tagjai a Veled, Uram rock­opera előadásában gyönyörködtek; a számukra idegen nyelv ellenére a lát­vány és a zene maradandó élményt nyúj­tott. Szombaton, egy kellemes hajóút közepette, a Dunakanyar szépségeit csodálták meg a vendégek. Az ünnep előestéjén a Vaskapu Étterem teraszáról tekinthették meg Esztergomot és kör­nyékét Vendégeink elragadtatással fo­gadták a tűzijátékot. A vasárnapi misére a Bazilikába mentek, ahol dr. Beer Mik­lós püspök üdvözölte őket, aki nem is olyan rég egyházi elnöke volt az eszter­gomi Kolping Családnak. A Szent Ist­ván szobor megkoszorúzása után a Kol­ping Családok képviselőit Meggyes Ta­más polgármester fogadta. A küldöttség megtekintette még a Vármúzeumot ebéd után pedig a város ünnepi forgata­gát is. Vasárnap jó hangulatú búcsúesten fejezte be látogatását a küldöttség. Al­bert Platter viszontlátogatásra hívta meg az esztergomiakat, amit nevükben Hor­váth Kálmán köszönettel elfogadott

Next

/
Thumbnails
Contents