Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-31 / 35. szám

MILLENNIUM! DOKUMENTUMOK 2000. augusztus 31 ,Jóban és rosszban kitartottunk Európa mellett" Ünnepi Szent István Napok: Négy nap - színes kavalkádban (...) A Szent István és Boldog Gizella királyné ezer évvel ezelőtti megkoronázásának helyszínén álló oltárra helyezett Szent Korona nemzeti összetartozásunk jelképe. Meghatottan álljuk körül ezt az egyházi-nemzeti emlékhelyet, amely keresztény állami létünk bölcsője. Ezen a helyen kapta a keresztségben Vajk az István nevet. S később, a koronázás közjogi aktusával Magyarország az európai keresztény kultúrkörrel itt jegyezte el örökre magát. Ez a képletes házasság minden valóságos házasságnál tartósabbnak és erősebbnek bizonyult. Valóban jóban és rosszban kitartottunk Európa mellett, örömmel vettük önzetlen ajándékait, s harcoltunk érte vérrel és verejtékkel. Kaptuk is, és kiharcoltuk is az európaiságot. Európát akkor sem tagadtuk meg, amikor - átmenetileg elfordult tőlünk. S mint amiképpen az egy jó házasságban illik, Európa pedig akkor nyújtotta felénk segítő kezét, amikor már - úgy hittük - minden remény elveszett a fennmaradásra. Mint ahogy régóta él a szokás a keresztény európai kultúrkörben, amikor ezüst-, arany- vagy gyémántlakodalommal újítják és erősítik meg a szent házasságot, a szent köteléket, úgy a Magyar Millennium ünnepkörében megerősítjük, hogy mi, mai esztergomi polgárok - ahogyan azt dicső eleink a századok során tették eredményesen kívánjuk szolgálni az egész Magyar Nemzet és Európa javát. De ahogy minden célba jutás az első lépéssel kezdődik, elsősorban szűkebb pátriánkat kell szolgálnunk, hogy ezáltal szolgálhassuk a nagyobbat, Magyarországot és Európát. Először esztergomiaknak kell lennünk, hogy magyarok és európaiak legyünk. Szerencsés helyzetben vagyunk mi, esztergomiak, mert ez a város sokat adott országunknak és a kereszténységnek. Ez a helyszín, a Várhegy és a rajta álló nemzeti és egyházi emlékhelyek, épületek egyszerre hirdetik Isten és ember dicsőségét, egyház és állam újra- és újraszülető folytonosságát. Esztergomnak századok óta legnagyobb és legfontosabb ünnepe Nagyboldogasszony napja. Ez egyben Szent István király halálának napja. Ezért választottuk millenniumi emléknapunknak a mai napot. Ám nem arra kívánunk ezen az ünnepélyes alkalmon emlékezni, hogy elvesztettük első és szent királyunkat. Hanem arra, hogy István király halála után sem hullott darabjaira ez az ország, Istvánnak köszönhetően olyan változások indultak el, amelyeket visszafordítani már nem lehetett, s amely változások révén az akkori magyar állam modern keresztény ország-alakulattá vált. Arra emlékezünk a mai napon, hogy Esztergomban ezer esztendeje született meg a magyar keresztény egyház, az akkor már ezeréves múltra visszatekintő római kereszténység alapjain. Arra emlékezünk a mai napon, hogy István király Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlotta az országot és a Szent Koronát, s ez az ország túl minden kínon és bajon ma is létezik, s reményteli jövő elé tekint. Hirdesse ez az új nemzeü és egyházi emlékhely - Szent István megkoronázásának temploma - a keresztény Magyarország dicsőségét, hajtsunk fejet mindannyian eleink emlékezetére! (Meggyes Tamás esztergomi polgármester ünnepi beszédéből, 2000. augusztus 15., 12.30 óra, Esztergom, a Bazilika melletti egyházi-nemzeti emlékhely avatása és az emlékzászló átvétele alkalmából. Fenti fotónk a Széchenyi téri ünnepi megnyitón készült.) Tisztelt Esztergomi Polgárok! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Esztergom Szent István városa. Első királyunk itt született, itt nyerte nevét a keresztségben, itt emeltek koronát fejére, s számos történész szerint a szemét is itt hunyta le örökre. Augusztus 15-én hunyt el István király, halálakor Nagyboldogaszszony, Szűz Mária oltalmába ajánlotta a Szent Kornát - az országot. Magyarország ma is él, s él ez a város is, s úgy érzem, a kényszerű hallgatás borús korszaka után végre ismét megpezsdült itt a levegő. Úgy, mint hajdanán István Esztergomában. 2000. augusztus 15-e óta immár díszkövek jelzik, azt a nemzeti-egyházi emlék- és kegyhelyet, ahol megszületett a magyar állam és egyház. Azt a világi és egyházi értelemben is szent helyet, ahol a keresztény magyar állam alapíttatott. Azt gondolom, nem lehetünk eléggé hálásak és büszkék - különösen mi, esztergomiak erre a tettre, eleinkre, István királyra. Mindezt a hálát és büszkeséget milyen sokféle is az emberi természet! - számos módon lehet kifejezésre juttatni. Az idők hajnala óta úgy van, hogy ünneplés során az emlékezés és a tisztelgés mellett megvan az ideje a vidámságnak, a boldog fiesztának. Most az esztergomi millenniumi napok is egy színes forgataggá változnak, amelyen kicsi és nagy, fiatal és öreg - reményeink szerint egyaránt megtalálja a maga örömét. Színes kavalkád vár Önökre, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy olyan száz színben játszó kaleidoszkóp, amelynek fő színeit testvérvárosaink adják. Éppen ezért ezúton szeretnénk köszönetet mondani testvérvárosainknak - Bambergnek, Cambrai-nak, Ehingennek, Espoonak, Gnieznonak, Maintalnak és Párkánynak -, az onnan érkezett, a millenniumi rendezvényeken résztvevő együtteseknek. Köszöntöm a testvérvárosok küldötteit és vezetőiket, köszönöm önzetlen segítségét Herbert Lauernek, Bamberg főpolgármesterének; dr. Wolfgang Brzoskának, az Ehingen-Esztergom Baráti Társaság ehingeni elnökének; Gerd Robanusnak, a maintali képviselő-testület el-, nőkének; Mme Claude Lancelenek, Cambrai alpolgármesterének; Anti Moisiónak, Espoo alpolgármesterének és Reima Luoto úrnak, az Espoo-i Magyar Társaság elnökének, Esztergom díszpolgárának, dr. Bogdán Trepinskinek, Gniezno polgármesterének, valamint Jan Oravecnek, Párkány polgármesterének és Fekete Lászlónak, Párkány alpolgármesterének. Nemrégiben azt a kifejezést hallottam Esztergomról a millennium kapcsán, hogy városunk a „Millennium Fővárosa". Fontosnak tartom, hogy e megtisztelő kifejezést képesek vagyunk István király szellemében megtölteni: úgy maradtunk és vagyunk magyarok, hogy közben európaiak is vagyunk. „Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különbkülönb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli (...)" - írja István király Imre herceghez intézett Intelmeiben. Bátran mondhatom hát millenniumi ünnepnapjaink első királyunk szellemében telnek, s ezért köszönet illeti testvérvárosainkat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Esztergom millenniumi ünnepére Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! cúnű rockoperájának ősbemutatója teszi fel a koronát. A csillagok szerencsés együttállásának, még inkább égi rendelésnek és kegynek érzem, hogy mi, esztergomiak adhattunk otthont ennek a városunk történetében példa nélkül álló produkciónak. Szerénytelenség nélkül állíthatom, Esztergom, Szent István városa, a magyar állam és egyház bölcsője méltó helye ennek a történelmi előadásnak. Felemeló öröm számomra, hogy sikerült elérnünk azt, hogy ez a bemutató Esztergomba kerüljön, s hogy ez a bemutató éppen a színes millenniumi napjaink idejére essen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Kérem Önöket, érezzék magukat jól Esztergomban! Élvezzék a vásári forgatag kínálta lehetőségeket, vegyenek részt minél több programon, lazítsanak ezeken a - sajnos - utolsó igazi nyári napokon, hagyják, hogy a Napfény és az öröm töltse meg szívük. Ám, ha idejük engedi, kérem, barangoljanak egy nagyot a városunkban, s fedezzék fel Esztergomot a millenniumon túl is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és jó szórakozást kívánok! (Meggyes Tamás megnyitó beszéde a 2000. évi Esztergomi Ünnepi Szent István Napokon, Az Ünnepi Szent István Napokra Európa is elküldte „követeit" Széchenyi tér, 2000. augusztus 17., 10 óra.)