Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-15 / 33-34. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MILLENNIUMI SZÁMA II Esztergom, 1900. XXII. évfolyam. 64. S2ám. Vasárnap, augusztus 19. ESZTERGOM és VIDEKE AZ „ESZTE RG 0MYIDÉICI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M'SU'lcnlk voiórunp ís c»IH«rl(ilií>n. MUNKÁCSY KA IiM ÁN- ftllll Kiinni llllinistl.irllllml ttllriiK'l ll'it;i:l) tvi^HMAMi S z^liei).rl-Ur, "no. s/.iiin. r k h o o p p a v u ii a. . ­ESZTERGOM ÜNNEPÉRŐL. — Augn-rtua 14. és 15. — K?ztergora, augutztns Itf. igaza. Hasonló nagyszabású ünnep ennyi sikerrel és renddel alig volt ke­resztülvíve. Most pedig átadjuk a szót tudósítónknak. Az előkészületek Mint a méhkap tár, nyüzsgött, moz­gott már hétfőn délután az egész vá­ros, s ahogy egymás után szaporodott a lobogók száma, a hangulat is egyre ünnepiesebbé vált. Megkezdették munkájukat a vasúti állomásnál ren­dező, fogadó fiatal urak, egyre sűrűb­ben robogtak a káptalani és hercegprí­mási fogatok, a bakon a kék-fehér écharpe-os, libériás kocsisokkal. Lázasan folyt a díszítés munkája; a legkisebb házikó is iparkodott valami ékességet rakni magára. (...) Magát a prímási palotát külső dísz­ességek nem ékesítették, csak három hatalmas lobogó lengett a tetején: a nemzeti, a hercegprímási és a pápai. A palota előtt hatalmas obeliszk emel­kedett, amely nappal kissé túlsze­cessziós benyomást tett a szemlélőre, az esti kivilágításnál azonban színes lángtűzével szép effektust keltett. A Szent István téren állott az egyik, a nagyobb arányú diadalkapu, amely­nek építésekor megvolt a maga szo­morú szenzációja is, egy ember életé­be kerülvén. Post festa elmondhatjuk, hogy túlságos tarkaságával s mégis sablonosságával ez az alkotmány nem hatott kellemesen, míg a másik diadalkapu az új kanonoki házakkal szemben karcsúságával, nemes ará­nyaival messze túlhaladta. A Szent István térről a Várhegyre vezető úton 16 hatalmas piros színű árboc emel­kedett, zászlókkal, lombfüzérekkel díszítve, aranyos keresztben végző­dött valamennyi. Az alagút két bejárása felett, a pápa és a hercegprímás címere között ha­talmas körlap volt elhelyezve, sárga sugarak között ragyogott rajta: 900 ­1900. Az alagút két oldala lampio­nokkal volt gazdagon megrakva. Az összes helyi épületek között a papnevelő intézet volt a legtöbb ízléssel és legnagyobb költséggel dekorálva. Különösen dominált a középen látható nyolc méter magas, fehér kettős kereszt, két oldalt Vajk megkereszteltetése, Szent István megkoronáztatása, Asztrik, Kolos, az erkély mellett a király és a pápa képe, mindmegannyi sikerült transpraer­ben, ami természetesen csak a keddi ki­világítás idején volt megállapítható, lé­vén a transparensek ner.i rendes, de lámpafénynél érvényesülő erős s/inekkel festve. A kapn melleit levő két szobor­alak fölé díszes piros baldachin borult, felettük a szent Korona. közönségének még 1891. évi nov. hó 16-án 85. sz. alatt kelt határozatát föntartja és ennek megfelelően, a város méltósá­gának, súlyos anyagi helyzetével is arányban, áldozatot, a szobor újra­alkotására készségesen hoz, annak elő­készítésére és a szükséges összegnek társadalmi úton való egybehozásra kü­lön bizottságot küld ki s a város által adandó hozzájárulási összeget azon idő­ben fogja meghatározni, midőn a bizott­ság munkálatának eredményét hozzá be­terjeszti. A bizottság első üléséi 1899. április 'hó 11-én tartotta. A terv a legnagyobb tetszésre találván, 1899. nov. 23-án Kiss György szobrásszal a szobor kivitelére nézve már egyességet is kötött. Ez egyezség értelmében Kiss György vál­lalkozott a szoborműnek elkészítésére oly időben, hogy az a jubi'eumi ünnep­ségek alkalmával megáldható legyen. És ma áll zseniális alkotása, A szo­bormű építészeti része haraszti kemény kőből, a szobrászművek erdélyi (bács­doroghi) homök-kőből, a dekoracionális részek galván-bronzzal befuttatott hor­ganyból valók. A művész dija az összes munkáért, beleértve az alapozást és felállítást is, 15080 írtban van megállapítva. A szobormű helye 1900. évi május hó 3-án állapíttatott meg végleg és adatott át Sinka Ferencz építőmesternek, kit a művész az alapozás és a felállítás kivi­telével megbízott s aki e megbízatásának kiválóan eleget tett. Az új szoborra adakoztak : Vaszary Kolos hercegprímás 4000 ko­rona, a székes főkáptalan 4000 korona, Sujánszky Antal nagyprépost 2000 ko­rona, GraeíTel János apátkanonok 2000 korona, Blümelhuber Ferencz praelátus 200 korona, dr. Rajner Lajos prépost­kanonok 200 korona, £ u dr. Csernoch János apát-kanonok 400 korona, Vézinger Károly apát-kano­nok 200 korona,- Maszlaghy Ferencz prépost-kanonok 200 korona, Schlick István kanonok 200 korona (első évi részlet), Pellet József c. püspök 20 ko­rona, dr. Walter Gyula apát-kanonok 20 korona, , ' * néhai özv. Haubenthaller Jánosné hagyatékából 2000 kororra, az Esztergomi Takarékpénztár adománya 200 korona, az Esztergomi Ipartestület adománya 200 korona, özv. Faschischek Antalné adománya 100 ko­rona, Steinbach János 100 korona, Drax­ler Alajos 200 korona, az esztergomi kat. iljúság által rendezett estély jöve­delméből 714 korona. N. N. 40 korona, néhai Majer István c. 'püspök, nagypré­post 50 korona, néhai Varga Benedek kir. tanácsos 20 korona, Iványi Géza 50 korona, Schroth Amália kisasszony ta­nítónő 50 korona, dr. Gedeon Kálmán orvostudor 20 korona, Marosi József 20 korona, Marosi Józsefné 10 korona, Marosi Ferenc 10 korona, Marosi Ferencné 10 ko­rona, Kantny Anna kíasszony 10 korona, Mack Kálmán 4 korona, Haulik Imre 2 korona, Lepsi Rozália 10 korona ; két nővér 1 korona, Bacsák Anna 2 korona, (augusztus 12.) A kormány részvétele. Lapunk zártakor értesülünk, hogy hivatalos jelentés érkezett, amely szerint a kormányt Széli Kálmán v. b. t. t. miniszterelnök és belügy­miniszter, Wlassics v. b. t. t. val­lás- és közoktatásügyi miniszter és Plósz Sándor v. b. t. t. igazságügy­miniszter fogják a jubileumon kép­viselni. Két napon át - feledhetetlen, szür­ke égbolt alatt is tündérországi napon - újra az ország szíve volt Esztergom. Nem üres frázis, de a Kárpátoktól az Adriáig ide irányult, szeretettel és ér­deklődéssel minden magyar szem. Főpapunk csodálatos, tüneményes módon visszavarázsolta kilenc­századok mohájával takart gyönyörű idejét a múltnak. Az egész ország ­minden nagyja és népe - ily impozáns részvételét alig mertük reményleni; hogy megértük: büszkék és boldogok vagyunk. A korona és kereszt diadal­mas fénye elvilágított messzire, fel­hőkön, hegyeken, minden sötétsége­ken át. És maradandó emléke a főpap és a nagy államférfiú beszéde. Visszhan­got, számos visszhangot keltett mind­kettő az országban, mint az orgonaszó egy fenséges akusztikájú dómban. Himnuszai a hazaszeretetnek, a fele­kezeti békének, minden nemes érze­lemnek. (...) Mielőtt az ünnepek részletes tudó­sítását adnók, nem mulaszthatjuk el mégegyszer teljes elismerésünket nyilvánítani azok rendezőinek, akik e ragyogó napot, apró sugarakból éjjel­nappal szorgalommal összeszőtték. Sikerült volt minden ízében; ha valaki bármely tekintetben rekláminál, nincs 1900. augusztus 14. délután 4 óra (...) A helybeliek már ekkor a Szé­chenyi tér felé tartottak, hogy alkal­mas helyet kapjanak. Élelmesebb és ügyesebb népek a Katolikus Kör és a Legényegylet fedélzetén rögtönöztek tribünöket maguknak. Az összes ünnepségek legfestőibb része a hatalmas téren ez a benedikáló ünnepség volt. A szép szobor körül mindenkit meglepett a gazdasági ta­nácsos által aznap rögtönzött park, jól festett a főherceg setétbordó, aranydí­szítésű - és szemben a szoborral, a megáldó főpap bíbordrapériás nyitott sátora. 1/2 5 órakor megérkeztek és prog­ramszerű rendben helyet foglaltak a téren a meghívott egyesületek. Egy­másután jöttek a díszruhás notabilitá­sok, akik közül csak az elkésve érke­zett Darányi miniszter viselt szalon ruhát. (...) Ez alatt a komáromi 12-ik ezred zenekara már helyet foglalt a téren s csakhamar megérkezett a defí­lénél jelen volt 76-os zenekar is. Jó helyet adtak Klohman fényképész­nek, aki a hercegprímás megbízásá­ból minden nevezetesebb momentu­mot megörökített; ezek egy részét már láthatjuk a holnapi fővárosi ké­peslapokban. A főherceg megérkeztekor a zene­kar a Gotterhaltét fújta. Rimely püs­pök egész asszisztenciájával elébe si­etett és a királyi sátorba vezette őt. A király-képviselő ezúttal huszártábor­noki egyenruhát viselt s az egész szer­tartás igazi királyi méltóságú tartás­ban, állva nézte végig. A benedikálás megtörténvén, a püspök a szobor oltára előtt rövid be­szédet mondott: - Lélek az Isten - mondotta az írás szavaival - s lélekben és igazságban kell St imádni. Am de az emberi ter­mészet úgy van alkotva, hogy jobban szívébe vésődik, amit külsőleg is érzé­kei elé állíthat. Ez vezette az ősi esz­tergomiakat is, mikor az emlékezetes veszedelem után e helyen hálás szív­vel szobrot emellek a Szentháromság A kilencszázados jubileum. A jelvény. A bizottság'által elfogadott jelvények széles nemzeti szallaggal ellátva jo Jll­lérbi fognak kerülni. Aranyozott email jelvények szallaggal 2 koronába. (Kap­hatók Brutsy Gyulánál.) Jelvény nélkül a menetben réitt venni nem lehet. tiszteletére. Örvendek rajta, hogy ez új szobor megáldása ily szép alka­lommal esett. Ez a jubileum nemcsak a magyar kereszténység ünnepe, ha­nem ünnepe az egész nemzetnek. Örömmel üdvözlöm e szép. emlékeze­tes ünnepen ő Felségének személyesí­tőjét. Frigyes főherceget s örömmel vállaltam ez alkalommal a bíbornok, hercegprímás ő eminenciájának ke­gyes megbízását, mert én is esztergo­mi vagyok. Legyen e díszes szobor új áldás forrása, legyen e város felett a teljes Szentháromság-Egy isten: Atya, Fiú és Szentlélek áldása. Utána imádkozott a királyért, mire a díszszázad sortüzet adott. Az egyhá­zi zenekar, amely előbb a Páter noster előadásával remekelt, most a Szent­háromságról adta elő az 1895-ből va­ló Néry-féle éneket. (...) Megható látvány volt, amint a szer­tartás befejeztével a nép szinte tódult a szobor lépcsőkre és csókolta a követ Másnap egész nap is, a hulló zápor­ban is.

Next

/
Thumbnails
Contents