Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-15 / 33-34. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MILLENNIUMI SZÁMA 3 ESZTERGOM MILLENNIUMI EMLÉKNAPJA Tisztelt Esztergomi Polgárok! Esztergom Város Önkormányzata, az Esztergom-Budapesti Érsekség és a Magyar Nemzeti Múzeum szeretettel hívja és várja Önöket augusztus 15-én, kedden, Esztergom Város Millenniumi Emléknapjának ünnepi eseményeire. Ünnepi program: 8.00 óra: Esztergom Város Képviselő-testületének ünnepi ülése. 9.00 óra: A II. János Pál pápa által megáldott Szent Korona-másolat fogadása a Szent Anna Plébániatemplom előtt, majd ünnepi menet a Bazilikához. Útvonal: Rudnay tér - Kossuth utca - Bajcsy-Zs. út - Majer István út - Szent István tér. 1030 óra: Ünnepi szenünise Nagyboldogasszony tiszteletére a Szent Jobb és a Szent Korona-másolat jelenlétében a Fószékesegyházban. Főcelebráns: Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. 1230 óra: A Szent István protomártír templom helyén létesült egyházinemzeti emlékhely avatása a Bazilika északi tornya mellett. Ünnepi köszöntőt mond Meggyes Tamás polgármester. Az emlékhelyet megáldja Paskai László bíboros, prímás-érsek. Emlékbeszédet mond és a Millenniumi Zászlót átadja Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. (Városunk képviselő-testüleíe zászlóanyának dr. Felföldi Éva belgyógyász főorvosi kérte fel.) 14.00-17.00 óra: Régi zenei-irodalmi músor az emlékhelynél. Közreműködnek: a Kecskés együttes, Ferencz Éva énekművész, továbbá hangszeres és énekes szólisták. Művészeti vezető: L. Kecskés András lantművész. 1630 óra: Az Árpád-házi Királyi Palota rekonstrukciója második ütemének ünnepélyes átadása, a kiállítás megnyitása. Átadja: Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára. 2030 óra: Erkel Ferenc: István király (opera két részben). A Kolozsvári Magyar Allanii Operaház díszelőadása a Főszékesegyház melletti szabadtéri színpadon. (Folytatás az 1. oldalról) pogány kori - Nagyboldogasszonykultuszt Bizánc, Róma és a Karoling mintakép: Aachen ekkor már rég kialakult Mária tiszteletével. Lovasnomád-kori hitvilágunknak egyik központi alakja: „ez világnak meg épöjtó nemes Asszonya", a Máriává keresztényes ített Nagy boldogasszony az, akinek István király haldoklásakor, 1038-ban (valószínűleg augusztus 15. körül) felajánlja, kezébe adja Magyarországot. (Zolnay László: A középkori Esztergom című műve alapján.) Legbecsesebb nemzeti ereklyénk, a Szent Jobb első királyunk mumifikálódott jobb kézfeje. Fennmaradását Szent István kettős eltemetésével indokolják. Vélhetően az 1060-as évek elején, amikor a király szarkofágban nyugvó testét a székesfehérvári bazilika aknasírjába helyezték, választották le a király épségben talált jobbkezét, amelyet röviddel ezután a templom kincstárából Mercurius őrkanonok bihari családi monostorába, Szentjobbra (ma Siniob, Romámia) vitt. István szentté avatása (1083) után I. (Szent) László király tudomást szerzett az ereklye létezéséről. Felkereste a bihari falut, és ott 1084-ben bencés monostort alapított Ennek középkori pecsétjén egy könyökben hajlított kar látható, amiből többen arra következtettek, hogy az ereklyéhez eredetileg nagyobb kanász tartozhatott. Egy részét talán első Nagy Lajos király Lengyelországba vitte és Lembergben őrizték; egy másik része a bécsi dóm kincstárába került. A Szent Jobbot a 15. század elején átvitték Székesfehérvárra, ahonnan a törökök 1541 után elrabolták, és a 16. század második felében boszniai kereskedőktől vásárolták meg a raguzai (ma Dubrovnik) domonkosok. 1771ben Mária Terézia királynő Raguzából Budára hozatta. 1865-től a Szent Jobb őrzése az esztergomi papság feladatkörébe tartozik. 1986-ban a katolikus egyház - dr. Lékai László bíboros, prímás-érsek határozatával - a budapesti bazilika Szent Lipót kápolnájában a nyilvánosság számára állandó tiszteletadási lehetőséget biztosított. „Kicsi városába" a Szent Jobb 1938. május 31-én tért haza - ahogy mai millenniumi számunk „vezérversében" is olvashatják, amelyet az esztergomi születésű pap-költő, főegyházmegyei kanonok írt. (Május 30. a Szent Jobb „megtalálása, átvitele és felmagasztalása" napjaként Szent László bihari zarándoklata nyomán került az egyház szertartásrendjébe.) Fél évszázadnak kellett elmúlnia, hogy városunk és környékének lakosai -1988. április 16-án és 17-én - a Szent Jobb első országjárása alkalmával ismét kifejezhessék tiszteletüket nemzeti ereklyénk előtt. Az idei kettős millennium esztergomi Emléknapjának nyitányaként az igen régi hagyományú Nagyboldogasszony-ünnepi menet ma újra a Várhegy történelmi csúcsára emeli. N.T. Az egyházi-nemzeti emlékhely két emléktáblájának szövege: A MAGYAR ÁLLAM MEGALAKULÁSÁNAK HELYSZÍNÉN LÉTESÜLT EGYHÁZI-NEMZETI EMLÉKHELYET A MAGYAR MILLENNIUM ÉS A MAGYARSÁG KERESZTÉNY HITRE TÉRÉSÉNEK EZREDIK ÉVFORDULÓJÁN NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN SZENT ISTVÁN KIRÁLY HALÁLÁNAK NAPJÁN ÁLLÍTOTTÁK A MAGYAR MILLENNIUM KORMÁNYBIZTOS HIVATALA AZ ESZTERGOM-BUDAPESTI FŐEGYHÁZMEGYE A TYCO ELECTRONICS HUNGARY TERMELŐ KFT. ESZTERGOM TÁMOGATÁSÁVAL ESZTERGOM VÁROS POLGÁRAI 2000. augusztus 15. * EZEN A HELYEN ÁLLT GÉZA FEJEDELEM PALOTÁJA, SZENT ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK HELYE ÉS A VELE EGYBEÉPÜLT, SZENT ISTVÁN VÉRTANÚRÓL NEVEZETT TEMPLOM MELY HELYSZÍNE VOLT A MAGYAR NEMZET ALÁBBI JELES ESEMÉNYEINEK: 974 előtt Géza fejedelem és ötszáz magyar főúr megkeresztelkedésének 975-ben Vajk megkeresztelésének, aki a keresztségben az István nevet kapta 995-ben István herceg és Bajor Gizella hercegnő házasságkötésének 1001. január l-jén Szent István és Boldog Gizella megkoronázásának 1007 körül Szent Imre herceg megkeresztelésének Már áll a színpad! A Balassa Bálint Múzeum közli: a nagy érdeklődésre való tekintettel Andráskó István jubileumi kiállítását október 1-jéig meghosszabbítja. Augusztus 20-án az esztergomi repülőtéren az Aero Club Esztergom Repülőnapot rendez. A 10-től 17 óráig tartó programok között légi és földi bemutatók, szórakoztató műsorok szerepelnek. A belépés ingyenes, t repülőtér mellett hatalmas parkolóhely áll az autósok rendelkezésére. h Vasárnap délután Várhegyi Attila MKÖM-államtitkár jelenlétében lezajlott az első próba a Veled, Uram hatalmas színpadán. Európa legnagyobb szabadtéri „színházának"méreteire jellemző, hogy építéséhez 30 km kábelt 550 lámpát 500 fáklyát használtak fel. A hét emelet magas, 22 m mély és 48 m széles játéktér tehát készen áll az augusztus 19-én este 20.30-kor kezdődő ősbemutatóra, s a másnapi előadásra. (Fotónkon városunk polgármestere, Meggyes Tamás a rockopera szerzőivel, Bródy Jánossal és Szörényi Leventével.)