Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-03 / 31-32. szám

2000. augusztus 3. Esztergom és Vidéke 3 Levéltárosok találkozója A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára a millenniumi programjának soron következő rendezvényét - az első egyházi és önkormányzati levéltáros találkozót - a Prím ás i Levéltárral és a megfelelő országos szakmai egyesületekkel ÖLT és a MELTE - közösen szervezte. A július 11-től 14-éig tartó programon egyesületi közgyűlések, szakmai fórum és tudományos előadások szerepeltek. A konferencia résztvevői - közöttük erdélyi, horvátországi, felvidéki és kárpátaljai levéltárosok, valamit német és holland vendégek - megismerkedtek a város nevezetességeivel, és szlovákiai kiránduláson is részt vettek. - A kollégák nagyon jól érezték magukat Esztergomban. Többen felhívtak a vándorgyűlés után azért, hogy személyesen külön is megköszönjék a szép rendezvényt, a színvonalas programokat. Üdvözölték a közös rendezvény ötletét, hiszen eddig a világi és felekezeti levéltárosok együtt még nem tartottak konferenciát, nem ültek le egymás sokszor oly hasonló problémáinak megbeszélésére. Elmondták, remélik, hogy hagyományt teremtettek az esztergomi levéltárak a millenniumi rendezvénynyel - mondta el kérdésünkre Csombor Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója. A város hírét nemzetközi szinten is öregbítő konferencia létrejöttéért a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiumát, a Megyei Önkormányzatot és az Érsekséget illeti a köszönet. Új papírpénz: Ezer év közös múltjára emlékeztet Közös tisztelgésünk tanúja az új bankjegy. Főhajtás elődeink, őseink előtt. Ezer év közös múltjára emlékeztet. A teremtő akarata, mely ma is élő, önálló államot alapított pontosan ezer évvel ezelőtt a Kárpát-medencében. A honfoglalás betetőzéseként Szent István népe csatlakozott az európai államok sorához. Ez a nép elfogadta - mert magáévá tette - a gondolatot: csak egy erős, önálló állam őrzi meg a magyarságot a népek tengerében. Erejét hittel és tudással vértezte fel. így védte meg a hazát - és tudjuk, sokszor másokat is - a keletről jött viharok elől. A Magyar Millennium, az ezeréves államiság ünnepén büszkén vallhatjuk: elődeink munkája nem volt hiábavaló. Példájuk nyomán készülünk átlépni a magyar állam életének új korszakába, következő ezer évébe. Aránk hagyott kincseket, nyelvünket, kultúránkat megőrizzük és - miként történelmünk egyik legfőbb jelképét, a Szent Koronát - átadjuk majd a jövő századoknak. A bankjegy, az állam pénze sokféle jelentést hordoz. Megtestesíti függetlenségünket, benne mérjük elvégzett munkánkat, hordozza nagy eleink, közös múltunk képeit. A magyar bankjegysorozat e különleges címletén ezért ábrázoljuk a Szent Koronát, amely az állami főhatalmat, az alkotmányosságot, a jogrendet jelképezi sok százada már. Királyaink a Szent Korona alatt tettek esküt az ország törvényeinek megtartására. Miként a törvény, akként a hit tartotta össze az elmúlt évezredet. Géza fejedelem Vajk fiának a keresztségben az István nevet adta. A Benczúr Gyula festménye nyomán készült metszet erre a sorsfordító pillanatra emeli tekintetünket, a kétezer éves kereszténységre és Szent Istvánra, Magyarország első királyára. A Magyar Nemzeti Bank ekként tiszteleg az államalapítás ezredik évfordulóján, és bocsátja útjára a 2000 forintos emlékbankjegyet. Hirdesse sokáig eleink emlékezetét! A bankjegy mérete 154 mm x 70 mm, papírjának alapszíne fehér. Az előoldalon a Szent Korona, a Magyar Millennium felirat, az értékjelzések számokkal és betűkkel kiírva, a Magyar Nemzeti Bank felirat, a hitelesítő aláírások, aköztársasági címer, valamint a hologram fémcsík, a rejtett kép, az illeszkedőjel és a sorszámok láthatók. A hátoldalon a „Vajk megkeresztelése" metszet, a Magyar Millennium felirat, az értékjelzések, az illeszkedőjel és a csökkent látóképességűek számára kialakított jel látható. A bankjegy meghatározó nyomatrészei (elő- és hátoldali kép, értékjelzések) metszetmélynyomtatással készültek. Ezeken a helyeken a festékréteg jól tapintható, a többszínű alaprajzolatokból kiemelkedik. Az alaprajzolatok egyes mintázatai mind az elő-, mind a hátoldalon UV-fényben fluoreszkálnak. A Pénznyomda Rt.-ben készült bankjegyeket Vágyóczky Károly grafikusművész tervezte. Az emlékbankjegy szeptember 30-ig jegyezhető minden postán. Magyar Nemzeti Bank Augusztus 20-tól kötelező a középületek fellobogózása! Az elmúlt hetekben jelent meg a Kormány 132/2000(VII.14.) számú rendelete a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről, melynek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze. A Kormány a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény felhatalmazása alapján a következőket rendeli el. A középületeken, illetve azok előtt az e rendelet mellékletében meghatázott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni, illetve felvonni. A zászlót tekintélyének megőrzésének érdekében rendszeresen, legalább három havonta tisztítani kell. A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell. A zászlót (lobogót) a mellékletben meghatározott méretű, fából készült zászlórúdra erősítve kell kitűzni. A zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzeti színű csíkozású lehet. A középületek előtt a lobogó felvonásának céljára a mellékletben meghatározott méretű, fából készült árboc állítható fel. Gondoskodni kell az árboc környezetének esztétikus és a lobogóhoz méltó kialakításáról, valamint az árboc és környezete folyamatos tisztán tartásáról, karbantartásáról. A zászló (lobogó) kitűzésére (felvonására) irányuló jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzéséről a közterület-felügyelet gondoskodik. Ez a rendelet 2000. augusztus 20. napján lép hatályba. Aki a Magyar Köztársaság zászlajának, illetve lobogójának kitűzésére (felvonására) vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettséget nem teljesíti, az előírásokat megszegi, 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A mellékletben közölt méretek: 100 x 200 cm-es zászlóhoz 2,5 m-es zászlórúd 150 x 300 cm-es zászlóhoz 3,5 m-es zászlórúd 200 x 400 cm-es zászlóhoz 4 m-es zászlórúd 100 x 200 cm-es lobogóhoz 6 m-es árboc 150 x 300 cm-es lobogóhoz 9 m-es árboc 200 x 400 cm-es lobogóhoz 12 m-es árboc Az olvasó kérdez - az Igazgató válaszol; MIÉRT CSONKÍTOTTÁK MEG? Több olvasónk is szóvá tette, miért kellett a Szent István Strandfürdő öreg fáit ilyen drasztikusan megcsonkítani. Hiszen ezáltal nemcsak a hűs árnyéktól estek el a strandolok, de a látvány sem valami felemelő. Az aggályokra Heer Lajos, a Fürdő igazgatója az alábbi magyarázatot adta: - A megcsonkított fák jelenleg valóban nem nyújtanak szép látványt, de hamarosan új hajtásokat fognak hozni, és 1-2 év múlva ismét régi szépségükben fognak pompázni. De annak, hogy az öreg, korhadt ágakat levágtuk, nem esztétikai oka van, hanem biztonsági. Az elmúlt héten ugyanis a vihar letörte a Fürdő Szálló parkjában az egyik hatalmas ágat, és csak hajszálon múlt, hogy nem a strand területére esett. Bizonyára mindenki értesült arról is, hogy a balatonkenesei strandon egy ledőlt fatörzs hat embert temetett maga alá, akik közül néhányan még most is válságos állapotban vannak. Nekem nagyon fontos vendégeim, a fürdőzők biztonsága, s mivel úgy láttam, hogy öreg fáink közül néhánynak az ágai nem biztos, hogy kibírnak egy nagyobb vihart, inkább levágásuk mellett döntöttem, minthogy kockára tegyem a stTandolók életét, egészségét. A munkálatokat az e tevékenységre szakosodott budapesti Lián Kft. végzi. Nekik igen nagy gyakorlatuk van ezen a téren, kiváló a felszereltségük is. Aprítógépükkel a levágott hatalmas mennyiségű faanyagot is rövid időn belül összezúzzák és eltüntetik a strand területéről. Kérem a fürdőzők megértését, hogy néhány napon át korlátozni vagyunk kénytelenek a strand forgalmát, de mindez az ő érdekükben történik. Sz.B.