Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-15 / 24. szám

4 Esztergom és Vidéke 2000, júniust^ es" EVID: Az esztergomiak és a kör­nyék lakói örömmel fogadták a rockopera itteni ősbemutatójának hírét. És természetesen már most minél többet szeretnének tudni a darabról, az előkészületekről. Ki­ket láthatnak majd a főbb szere­pekben? Sz.L.: Az évek során kialakult az a meggyőződésünk, hogy össze lehet hozni ugyan egy előadás színrevitele­kor olyan csapatot is, mely az ország legismertebb, legkedveltebb művé­szeiből áll, de ennek sok hátulütője van, s itt nemcsak a szervezési, egyez­tetési problémákra, de szakmai szem­pontokra is gondolok. Ezért aztán a különböző területekről összeszedett neves rockénekesek helyett a Nemze­ti Színház művészei mellett döntöt­tünk, akiknek a csapatát persze né­hány vendégművésszel megerősítet­tük. A címszerepet eredetileg Varga Miklósnak szántuk, aki annak idején az ifjú Istvánt is alakította, de külön­böző egyeztetési problémák miatt er­ről le kellett tennünk. így a főszerepet Homonyik Sándor játssza, aki talán kevéssé ismert, de szintén kiváló éne­kes. Vászoly szerepében Gazdag Ti­bort láthatjuk, hallhatjuk, Pápai Erika lesz Vászoly felesége, Kováts Kriszta játssza Gizellát, Tóth Sándor Imre herceget, Kaszás Attila Orseoló Péter szerepét, a darab egyik jelentős alak­ját, aki a cselekmény során talán a legnagyobb fejlődésen megy át, hi­szen az ismeretlenségből a királyi tró­nig jut. EVID: Folynak-e már a próbák? Sz.L.: Hogyne. A zenei felvételeket már a tavasz elején elkezdtük - még­pedig élőben, egy nagylétszámú szimfonikus zenekarral, szakítva a mostanában elharapódzó „gépzenei" gyakorlattal. E felvételek jelenleg is folynak. A próbák már korábban el­kezdődtek - Iglódi István rendező irá­nyításával mégpedig azért, hogy a színész, amikor megjelenik a zenei felvételen, már tisztában legyen sze­repével, az ábrázolandó személy jel­lemével, az adott szituációval. A konkrét színpadi próbákra csak Esz­tergomban kerül sor valamikor au­gusztus elején, de a színészek addigra már nemcsak a szöveggel lesznek tisztában, a mozgást is próbálni fog­ják egy budapesti tornateremben. Itt jegyzem meg, hogy a koreográfia a világhírű magyar szakember, Román Sándor műve, aki nemcsak ennek a darabnak, de az egész trilógiának a mozgásanyagát megtervezte. EVID: Mikorra várható, hogy a zenei felvételek lemezen és kazet­tán megjelenjenek a boltokban? Sz.L.: Ugy tervezzük, hogy a be­mutató előtti hetekben dobjuk piacra a rockopera felvételét és- EVID: Milyen lesz az új Szörényi­darab zenéje? Mint ismert, a Ve­led, Uram cselekménye tulajdon­képpen az István, a király folytatá­sa. Vajon a zenéje is tükrözi majd ezt a rokonságot? Sz.L.: Nagyon nehéz egy szerző­nek a saját zenéjéről beszélnie. A zene amúgy is olyan műfaj, amelyet nem lehet szavakkal kifejezni. Az tény azonban, hogy a Veled, Uram zenéje Tízezreket várnak a bemutatóra Szörényi Levente (fotónkon) kedvenc zeneszerzőim egyike, lemezei - köz­tük az István, a király - lemezgyűjteményem féltett kincsei. Örömmel fogadtam hát a hírt, hogy Esztergomba jön megtekinteni új rockoperá­jának, a Veled, Uramnak a helyszínét, eldönteni a színpad elhelyezését, és közben hajlandó nyilatkozni a sajtó munkatársainak is. Mivel találko­zónk időpontjára eleredt az eső, a kíséretében lévő Rosta Máriával, a rockopera producerével beültünk a Zsigmond Kútja kisvendéglőbe, ahol a művész készségesen válaszolt kérdéseinkre. egyféle ötvözete történelmi trilógiáin első két darabjának. Az áriák az Ist­ván, a király dallamos, populáris ze­nei világában fogantak, a köztes ré­szek inkább az Attila zenéjére hason­lítanak. Úgy érzem, ez a darab egy új lépcsőfok a művészetemben. És biz­tos vagyok abban, hogy a közönség Felvidéki ösztöndíjasok körében (Pálos) Június első péntekén adták át immár hatodik alkalommal a felvidéki magyar egyetemisták részére alapított Besey-Tatárik Ösztöndíjat. A Balassa múzeum könyvtártermében dr. Horváth István igazgató köszön­tötte a meghívottakat, a Pozsonyi Komensky Egyetem és a Nyitrai Cons­tantin Bölcsészeti Egyetem tanárait, hallgatóit, a Felvidék városaiból érke­zett vendégeket. Dr. Balázs György, a Csehországi és Szlovákai Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke méltatta az anyaországi gondoskodást a határon túlra szakadtak anyanyelvi támogatásáért, köztük kiemelten a Besey-Tatárik, valamint Gaál-Besey ösztöndíjakat. Besey László nyugal­mazott középiskolai tanár ezután kiosztotta a díjakat. Besey-Tatárik díjban részesültek: Németh Erika ötödéves, Plichta Gab­riella negyedéves, Zalka Lóránt ötödéves, Gubala Denisa negyedéves nyitrai hallgatók (támogató tanáruk Bérezi Zsófia), valamint Kozsik Diana negyedéves pozsonyi hallgató (tanára Simon Szabolcs). Gaál-Besey díjat kaptak: Berkes Kornél nyitrai és Mátyás Péter érsekúj­vári általános iskolás tanulók. (Fotónkon Besey László tanár a díjazottak gyűrűjében.) A díjátadás után énekszámok és szavalatok hangzottak el, közreműköd­tek Kuklics Katalin, Benyó Péter és Csontos Vilmos Párkányból. A több mint kétórás programot követően a Rákóczi Szövetség ifjúsági titkára, Petri Zsolt mondott köszönetet az esemény résztvevőinek, a házigazdának, és reményét fejezte ki, hogy a két ösztöndíj iránt a jövőben is a most tapasztalt nagyfokú érdeklődés nyilvánul meg. zenei ízlése olymértékben megválto­zott az utóbbi években, hogy nem is venné tőlem jó néven ha szolgai mó­don próbálnám továbbvinni az István, a király zenei világát Nem szeretnék erről többet mondani, mert kedves barátom, Szokolai Sándor jut eszem­be, aki zongorájánál ülve megköny­nyezte éppen születőben lévő darab­ját, mikor a szobába belépő felesége figyelmezetette: Ne te hatódj meg sa­ját műveden! Aközönség érzékenyül­jön el, amikor majd hallgatja! 24 Óra: Miért pont Esztergomra esett a választásuk? Sz.L.: Ez pont olyan, mint amikor diákkorunkban felfedeztük, hogy az első padban lehet a legnyugodtabban puskázni, mert oda nem figyel a tanár. Mi sem figyeltünk fel eddig Eszter­gomra, talán mert túl közel volt a fő­városhoz. De most felfedeztük az e városban rejlő, eddig kiaknázatlan le­hetőségeket. Ehhez persze a városnak is meg kellett változnia, új szemlélet­módnak kellett kialakulnia, hogy bát­ran jöhessünk ide. Tárt karokkal fo­gadtak minket, s mi ennek rendkívül örülünk. Ahogy hallottuk, az érdeklő­dés várakozáson felül igen nagy, mos­tanra csaknem minden jegy elkelt. Ez arra ösztönöz minket, hogy a jövőben más darabokkal is jelentkezzünk ezen a csodálaton helyszínen, mintegy ál­landósítva a nyárvégi bemutatókat Hiszen Budapest környékén nincs még egy ehhez fogható hely, amely ilyen történelmi múlttal és környezet­tel rendelkezne. "S* EVID: Az esztergomi ősbemutató után hol láthatja majd a közönség az új rockoperát? Sz.L.: A következő színházi évad­ban a Nemzetiben fogjuk játszani a darabot jövő nyáron pedig a teljes trilógiát be szeretnénk mutatni a Sze­gedi Szabadtéri Színpadon. "S" EVID: Hallhatnánk-e néhány jel­lemző számadatot az előadásról, a színpadról, a technikai jellemzők­ről? R.M.: Európa legnagyobb szabad­téri fedett színpadát állítjuk fel Eszter­gomban augusztus elején. Megálmo­dója Csikós Attila, a világ egyik leg­jobb díszlettervezője. Nem közvetle­nül a Balassa iskola elé kerül, mert ott nem férne el. Nem is az úttestre, mert nem lehet heteken át elterelni a forgal­mat. A Bazilikához felvezető út alján építjük majd fel, ott ahol a kőoszlopok vannak. E megoldással ugyan némi­leg kisebb lesz a nézőtér, de így is el tudunk helyezni - az állóhelyeket is beleszámítva - mintegy 8-10 ezer em­bert. 48 méter a színpad szélessége, 22 méter a mélysége, 7 emelet magas, és a színpad közepe forgatható lesz. 30 km kábelt fektetünk majd le, 550 lámpa világítja meg a játékteret a pi­rotechnika is elképesztő méretű lesz. 80 ezer watton fog dübörögni a hang, ami azt jelenti, hogy nemcsak Eszter­gomban, de a környező településeken is hallani fogják. Remélem a lakosság elnézi nekünk ezt a kis „hangosko­dást", s inkább a dolog jó oldalát fogja értékelni: ingyenesen meghallgathat­ja - a főpróbával együtt három ízben is - a darabot. Szába

Next

/
Thumbnails
Contents