Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-01 / 22. szám

I ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA „Ha pedig röviden össze akarjuk foglalni az új ásatás eredményeit, azzal kell kezdenünk, hogy a III.Béla palotája alatt talált maradványok nem egy egységes építkezés emlékei, hanem három különböző nagy építési periódusra vallanak. Az első, még Géza fejedelem építkezéseihez tartozó maradványokat az ásatási terület északi felében - tehát a mai bazilikához közelebb eső szakaszon - figyelhettük meg. (...) Ha a rendelkezésünkre álló épületek, történelmi meggondolások s a Várhegy eredeti terepszintjének rekonstrukciója alapján megpróbáljuk elképzelni a Vár Géza-kori állapotát, arra következtethetünk, hogy a Várhegy viszonylag magasabb közepe táján egymástól függetlenül, szabálytalan elrendezésben állottak a palota lakóépületei, s ezen a belső körzeten belül épült fel a Vár első temploma, a 19. század elején lebontott Szent István protomártír kápolna is. (...) A kora Árpád-kori palota legépebben megmaradt részletei épp ezekből az István-féle építkezésekből maradtak ránk. (...) A harmadik periódust Kálmán és utódai építési tevékenységével hozzuk kapcsolatba. Ez időszakban több ízben végeztek kisebb-nagyobb alakításokat anélkül, hogy az eredeti építészeti koncepción lényeges változások történtek volna. (...) A legutóbbi években végzett nagy Az esztergomi Vár Az esztergomi Várhegy az ország egyik legnevezetesebb idegenforgalmi látványossága. Nemcsak csodálatos fekvése, a méretében is impozáns Bazilika teszik azzá, de a régi Királyi Vár maradványai is, melynek rekonstrukcióját mindenki nyomon követhette, aki az utóbbi években itt járt Ez az épületegyüttes, mint a magyar államiság bölcsője, minden bizonnyal a Magyar Millennium ünnepségeinek központja lesz 2000-ben. Az esztergomi Várhegyen - kisebb megszakításokkal - immár 15 éve folyik a rekonstrukció, mely a tervek szerint az év végére befejeződik, eredményeit azonban már most is elégedetten szemlélhetjük. A mostanit megelőzően a Várhegyen két alkalommal végeztek nagyobb méretű régészeti feltárásokat Először az 1930-as években Lepold Antal, Lux Kálmán Möller István, Gerevich Tibor és Várnai Dezső munkája nyomán kerültek felszínre III.Béla monumentális várpalotájának maradványai, melyet a király az 1180-as, 1190-es években építtetett utódai pedig továbbfejlesztettek. Majd az 1960-as években S. Nagy Emese irányításával tárták fel a mélyebben fekvő, még régebbi eredetű palota- és templom-maradványokat melyek Géza és Szent István nevéhez fűződnek. E feltárásokról S. Nagy Emese így ír naplójában: „Sikerült megállapítanunk, hogy az épületegyüttesnek a mai bazilikához közelebb eső felén részleteiben feltárt két, egyenként több helyiségből álló épülete a kisebb kiterjedésű, Géza-féle palotához tartozott. Ezeket az épületeket alakította át, bővítette ki és vette körül vastag, ívesen hajló, szabálytalan kőfallal István király. Az István-féle építkezés magja az íves kőfal belsejébe épített körkápolna, melyhez közvetlenül csatlakozik egy jelentékeny palotaszárny. A körítőfalon belül levő többi épület valószínűleg nem függött össze egymással. (...) A/ új ásatások során megtalált kora Árpád-kori király i palota részleteiből tehát nagyszabású, nagy kiterjedésűből megerősített központ körvonalai rajzolódnak ki előttünk. Ez semmivel sem marad el a szomszédos, ugyancsak ez idő tájt alakuló államok fejedelmi központjai mögött. Némelyiket jelentősen felül is múlja." Egyik beszámolójában pedig ígyfogalmaz: ásatás természetesen szolgáltatott adatokat a Vár III. Béla utáni életére is, nem vitatható azonban, hogy a legszámottevőbb eredmény épp a kora Árpád-kori maradványok megtalálápolnával megtoldott román-kori bazilika." A feltárásokról Zolnay László muzeológus így vélekedik: „Ezeknek a feltárásoknak eredmésa volt, hiszen ez az időszak, amikor Esztergom neve összefonódik a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakának, az államalapítás körüli időszaknak történetével" A Várhegyen azonban nemcsak a magyar királyok palotája foglalt helyet. Az egyházfejedelmi udvarnak is ez a hely lett első otthona. „Amíg a már említett királyi palota a Várhegy dunai frontjának déli szakaszán helyezkedett el, addig a hegy északi részét az esztergomi érsekek palotája s az esztergomi káptalan kanonokainak otthona foglalta el. A Várhegy északi és déli része között a mai Bazilika alsó küszöbszintjénél jó 8-10 méterrel magasabb, tehát bo két emelet magas domb helyezkedett el. Ezt a dombot koronázta az István által a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére szentelt, utóbb számos oldalkányei adtak módot arra, hogy középkori világi építészetünk emlékeit az egyházi építészet emlékei mellé állíthassuk, s mind világi, mind egyházi építészetünket művészettörténetírásunk az európai fejlődés kereteibe illeszthesse. Az esztergomi várhegyi - korábban királyi, majd 1249 óta érseki - palota kibontása az évszázadok porköpenyéből Esztergomot a román-kori kutatások kulcspontjává tette." A jelenlegi rekonstrukciós munkákról Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója 1999 nyarán így nyilatkozott lapunknak: „1984-ben sikerült egy olyan jelentós összegre szert tennünk, amelyből 1986-ra megépíthettük a fogadócsarnokot, elkészítettük az útburkolatokat és a hiányzó közmüveket. A folytatásra azonban - az ismert politikai okok