Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-18 / 20. szám

2000, május is. • " •' •'' Esztergom és Vidéke ''' -•• Táti Dunakörösök a Zöldházban Sziklai Károlynak, a táti Duna Művészkör alapító vezetőjének kezdeményezésére újabb kiállítást nyitottak a Szabadidőközpont aulájában. Közel harminc pasztell- és olajképet hoztak el, melyeket itt, Esztergomban még nem láttunk A fokozott érdeklődéssel kísért megnyitón Csernus Ferenc intézményigazgató köszöntötte a megjelenteket, külön is a Tátról érkezetteket. Turi Lajos táti alpolgármester megnyitójában elsősorban az itt kiállított művészkörösök szakmai igyekezetét és a természethez való kötődését emelte ki. Hangsúlyozta, hogy kilenc évvel ezelőtt éppen az esztergomi Bajor Ágost Körből nőtte ki magát az önálló táti kör, amelynek mai tagjai Sziklai Károly, Deák Anikó, Vigh János, Végvári Erzsébet, dr. Szabó Ferenc, Gottschick Márton festők, Pallagi Tünde, Drexler Noémi fazekasok, Bótyik Árpád grafikus, Szomjú Péter fafaragó, valamint Hajós Erzsébet költő. Ajó hangulatú megnyitón Schalk Tímea szavalt, majd Sziklai Károly tárlatvezetésével megismerkedhettünk az alkotásokkal. A régi bányászatra utalnak Vigh János Csolnoki bányák című képei, a táti havas napokat idézi Sziklai Károly Tél című festménye, Jákói Géza: Tél, Oszi erdő, Varga György: Ébredés, Pipacsok, Móder varázs, Végvári Erzsébet: Csendélet, Tópart, Nemes Istvánná: Oszi rózsák, Sárga virágok, Deék Anikó: Nyírfa, Napraforgók című munkái előtt hosszan elidőztünk. Egytől egyig kidolgozott, míves képzőművészeti alkotások. Sziklai Károly kérdésünkre elmondta, hogy jövőre lesznek 10 évesek. Erre az alkalomra visszatekintő katalógust szeretnének kiadni, mely nem kevés pénzbe kerül, kérik ezért a művészetpártoló mecénásokat, hogy támogatásukkal járuljanak hozzá. A tátiak sokat köszönhetnek az önkormányzatuknak, a Polgármesteri Hivatalnak. Az esztergomi kiállítás anyaga május végéig tekinthető meg. Júliusban a Duna túloldalán Párkányban, majd augusztus végén, szeptemberelején Dorogon mutatkoznak be. (Pálos) Piliscsabai Egyházzenei Napok műsora Május 19., 18 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ünnepi megnyitót mondanak: dr. Kart Josef Rauber érsek, vatikáni nuncius és dr. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök; a Magyar Millennium jegyében köszöntőt mond dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. Utána fellép a Klotildligeti Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium énekkara, a Solymári Férfikar, a Szentendrei Szent Cecilia Kórus, az Esztergomi Monteverdi Kórus, a Budaörsi Pro Musica Kórus, a Budapesti Monteverdi Kórus. Május 20., 17 órakor a piliscsabai plébániatemplomban átadják a millenniumi zászlót, majd fellép az Evangélikus Gimnázium Ének- és Zenekara, a Klotildligeti Harmat Artúr Kórus, a Pilisszentiváni Vegyeskar, a Hortus Musicus Együttes (Vác), a Fóti Székesegyház Magnificat Kórusa, a Corda Fratrum Kórus (Pozsony, Szlovákia). Május 21., 17 órakor a Kloüldligeti Plébániatemplomban az ünnepi beszédek után fellép a Kalocsai Fő&zékesegyház Kórusa, a Budapesti Szent József Kórus, a Tatai Szent Márton Kórus, a Rotunda Énekegyüttes, a Budapest XVII. ker. Művelődési Ház Liszt Ferenc Kórusa, az Esztergomi Balassi Bálint Énekkar, a Zenski Chór Akademicki Uniwersytetu Wroclawskiega (Lengyelország) A Városi Zeneiskola két év múlva ünnepli alapításának félszázados jubileumát Nem titkolt szándéka Reményi Károly zeneigazgatónak, hogy monstre hangversennyel ünneplik ezt meg. Minden igyekezetük reális alapokon nyugszik, hiszen egykori diákok között olyan hírességek vannak, mint Nádor Magdolna operaénekes, akadémiai tanár és Velencei Tamás, a Berlini Szimfonikusok trombitaszólistája. Május 6-án este a Szent István Gimnázium dísztermében a városunkban élő és most is zenélő családok tagjai adtak felejthetetlen koncertet a Városi Szimfonikusok kíséretével. Mújdricza Ferenc fuvolán játszotta Bach: h-moll szviftjét, amelyet már részleteiben korábban is hallhattuk tőle. Vivaldi: g-moll cselló kettősversenyét A Zenede családi koncertjén Kraszlánné Dudás Nikolett és Kraszlán Réka adta elő. Mindketten a szimfonikusaink erősségei évek óta, nem csoda, hogy felkészülten és szép hangzással szólaltatták meg a művet A zenekar kiváló hegedűseként ismeijük Dunai Évát, aki gyönyörűen énekel is. Legutóbb a vízivárosi templomban bűvölt el mezoszoprán szólamaival, most pedig Mozart: Figaró házasságának Rózsaáriáját énekelte. Vivaldi: d-moll concertója vezető zenekarok szólistáinak is kemény lecke. Hónapokig készült rá Horváth Sándor (hegedű), Horváth Emese (hegedű), és ifjabb Rosta Béla (cselló). Élvezte a közönség produkciójukat, virtuóz muzsikát nyújtottak. A csúcspontot a trombitások jelentették. Vivaldi: b-dúr kettősversenyét az érett Reményi László és a serdülő Németh Norbert egységesen és harsány hangon, élményszámba menően játszotta. Érthető volt a zsúfolt nézőtér vastapsa, mely egyöntetűen szólt az est szereplőinek, az őket felkészítő Riska György (fúvós), Baranyai Irén (cselló), Pásztóiné Nádudvari Erika (hegedű), Frank Éva (fuvola) tanároknak. A szimfonikusok mellett közreműködött Reményi József (csembaló), vezényelt Reményi Károly. P.I. Manapság nehéz a döntés. Zavarba ejtő ez a hatalmas kínálat. Este remegő kézzel, leányos zavarral ül az ember a televízió előtt, hogy vajon melyiket szeresse. A tucatnyi csatornán, tucatnyi film csábítja másfél, kétórás önfeledt tudatlan állapotba a munkától, vagy annak hiányától megfáradt polgárt. Egyeüen kreativitást igénylő kulturális ág, legyen az képzőművészet vagy irodalom sem rendelkezik olyan recepttel, amely biztosítaná számára a potenciális közönség majdnem 90 %-át. Igen, azt gondolnánk receptje csak az életnek van, pedig a fűmnek is. Bizony ám: végy egy csinos nőt és egy jóképű férfit fűszerezd kis szerelemmel, élénkítsd egy kis lövöldözéssel, színezd jó sok vérrel, ha van még kedv és pénz tégy bele kutyát, cicát vagy gyereket, nyisd ki a pénztárcád és válj! És ez csak egy sablon. A siker titka a pénz és a marketing. Nevükben az ízük, sok összefüggés van ezen reáliák és a művészet között... Hát manapság Iszony van, nem is kevés. Mindenesetre nincs még egy olyan művészeti ág, amelyik annyira szolgálná a közönséget, mint a film. Lehetőségünk a csoda megtekintésére pedig van bőven, lásd videó, multiplex mozi és mostmár legalább fél tucat magyarul beszélő televíziós-csatorna. Úgy érzem joggal merül fel a kérdés, hogy mekkora az igény a városunkban működő 80 férőhelyes művészfilmeket bemutató kis mozira e filmdömping Vajon mi árt az arf-nak mellett. Néhány szó Róla. 1992 óta, a tanévhez igazodva szeptembertől júniusig működik. Nyaranta szünetet tart, mert a nyolcéves tapasztalat szerint még a legnagyobb művészfilmrajongók is ilyenkor inkább a csillagos eget választják. A 80-as évek művelődési háza Metropolis Filmklubjának utóda a Főiskola filmszakosainak szoros együttműködésével működik. Gyakorló mozinak is tekinthetjük, hisz a diákok itt foglalkozhatnak műsorszerkesztéssel, filmsorozat összeállítással, stb. Létrejöttének oka sokrétű, lehetőséget adva ezzel arra, hogy hol ebből, hol abból a gyökérből kapjon új lendületre. Ha a műsorpolitikát nézzük hétfőnként kisfilmeket lehet megtekinteni és ez a nap adott esetben a vidéki premier napja is, szerdánként pedig tematikus sorozatok kerülnek vetítésre, különböző rendezői elv szerint sorba téve (pl. szerzői, nemzetiségi, színészi, irányzat) - itt kapcsolódnak be a főiskolások. Néhány szó az idelátogató közönségről... A főiskolai filmszakosok jelenléte ugyan kötelező lenne, ráadásul ingyenes is számukra, de csak fél létszámmal képviseltetik magukat. A 40 fős átlagot kiadó látogató főként fiatal, 50 %-ban egyéb szakos főiskolások, ill. fiatal, elsősorban értelmiségi emberek. Az art mozi kevesek szórakozása, köztük természetesen fellelhetjük - bár ez esetben elenyésző számban - a komoly image építő munkát folytató, art-sznob, általában azonban rövid úton kikopó egyéniségeket is. Ez a 40 fős átlag Tóth Tamás vezető szerint elfogadható, hisz ebben sokesetbeli teltház is benne van. A kihasználtság mondhatni 50 %-os. Azt, hogy ez a létszám kevés-e, avagy sok, talán az dönti el, hogy honnan vizsgáljuk. Az esztergomi lét jellegzetessége, hogy közel van Budapesthez Sokan inkább a 10-szeresét áldozzák fel az itteni 150 forintos belépőnek, de inkább az Örökmozgóban tekintik meg ugyanazt a filmet. Sok embert szippant el talán bár jellegét tekintve más - a multiplex mozi is. Nem is olyan régen pedig megszületett a harmadik „potenciális látogatót felemésztő szörny": a többcsatornás televíziózás. A kereskedelmi adók mind többje indít már art sorozatokat különböző napszakokban, és hát ott van „a király", a Duna Televízió. Tamás elmondta, hogy problémát ezen esetben nem feltétlenül létüknek ténye okozza, hanem az, hogy a havi bontásban való előredolgozás miatt sokszor kilövik az ő poénját Mindezeket figyelembe véve talán valóban Esztergom a művészfilmek látogatása terén nem panaszkodhat Hiába jönnek újabb és újabb veszélyek, a kemény mag kitart. Van létjogosultsága, van jövője. Én a magam részéről 30 ezres városban, hatalmas vonzáskörzettel, szélesnek mondott értelmiségi körrel nagyobb számot szerettem volna hallani, de Tóth Tamás optimizmusa töretlen. Bízik az agyasabb, önmagukra többet adó emberek létében, és kitartásában. Nem fél a szörnyektől sem, azt vallja, a művészmozi megtalálta a helyét és azt bizotsan tartja. Én személy szerint egy kicsit félek. Remélem, tényleg semmi nem árt az art-nak. Megvan a tömegek szórakozása és meg van a keveseké is. A filmvüág egy nagyon visszás világ. Az igényeinknek akár áldozatává is válhatunk, emlékezzünk pénztárcánk karcsúsodására, amikor Isaura felszabadítására, vagy Esmeralda szemműtétjére gyűjtöttünk. Nevelőhatását nem szabad alábecsülnünk e műfajnak, vannak, akiket kevés választ el attól, hogy elhigygyék, hogy ha arról van szó, 6 fejrúgás után felállva is legyőzhetik a rosszfiúkat, a 12 darabos tárral 40 embert is halomra lehet lőni, hisz ezek nagyon fontos dolgok... Ezt kell tudni a hétköznapokhoz... Szóval ezt már kicsit talán sok lenne tudni, a hatalmunk így is nagy! Kellő kitartás és levéltömeg mellett még Bobbyt is feltámasztottuk akkoriban... Ámoti Adrienn