Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-18 / 20. szám

4 Esztergom és Vidéke vOwwwwvwilvvww 2000: május t& A millenniumi felújítások keretében már megszépült az egykori Vármegyeháza díszterme, a múlt héten ott tartotta Habsburg Ottó nagysikerű történelmi előadását, melyről 19. lapszámunkban tudósítottunk is. Május 12-ére Meggyes Tamás polgármester meghívta a sajtót és a nagyközönséget a terem széles körű bemutatására. Koditek Pál millenniumi tanácsnok fogadta és köszöntötte a vendégeket, majd dr. Horváth István régész, múzeumigazgató mondta el a vármegye és hozzákötődően a Curia Cottus Strigoniensis (Esztergom vármegye székháza) történetét. Megyénk István királytól származik, majd 1270-től az egyházi méltóság töltötte be a múlt század végéig a főispáni széket. Az ősi Vármegyeháza a Vízivárosban, a Pázmány Péter utcában, a mai múzeum épületében volt 1751-ig, amikor átköltözött a Bottyán János utca 3. szám alatti palotába. Ezt a mai palotát Terstyánszky János alnádor 1747 körül kezdte építtetni barokk stílusban. Tervezője feltehetően Mayerhoffer András pesti építész volt. A telket 1701-ben Svár János későbbi városbíró kapta, akinek lányát vette feleségül Terstyánszky. Fiúk, József 1751-ben táblabíró, majd alispán, később főispáni helytartó. A díszterem a Deák F. utcai részen, a Vármegyeháza hátsó homlokzatánál helyezkedik el. Az udvari bővítésre a Bazilika építője, Packh János 1824ben kapott megbízást. Fel is építette az ide vezető északi szárnyat, míg később, 1910-ben a déli szárny felépítését Kósik Ferenc végezte a Deák utcai homlokzat szecessziós stílusú átépítésével. A városi könyvtárban lévő fényképekből is látható, hogy egykoron történelmi arcképcsarnok is volt a közgyűlési terem. Erről már Koditek Pál szólt. Elmondta, hogy 1579-1867 között 15 királyi helytartó, főispán, Új pompájában a Vármegyeháza díszterme majd 1867-1940 között 14 főispán működött ezen a helyen. 1690-től, a törökök kiűzése után gróf Széchenyi György érsek szervezte meg a vármegyét. A Rákóczi-szabadságharcot követően Keresztény Ágost szász herceg, érsek-főispán az újjászervező. A 200 éves képtárat, valamint az irattárat a kommün idején, 1918. decemberében a városunkba került tengerész különítmény megsemmisítette, a nagyértékű képeket csíkokra darabolták. Viszonylagos épségben csupán gróf Majláth György képe maradt ránk ez most is látható a főfalon Mária Terézia királyné és gróf Tisza István portréjával. E három nagyméretű olajképet az udvar oldali falon Radocsay László főispán (1924-1940) portréja követi, melyet Héya Zoltán festett. Mellette ékeskedik Huszár Aladár főispán (1922-1932) olajképe, aki korábban Hont és Nógrád vármegyék kormánybiztosa volt. A velük szemben lévő falon helyezték el szenkviczi Palkovics László alispán olajképét, aki 1916-tól haláláig, 1933-ig állt a vármegye szolgálatában. Ezen a falon díszlik gróf Appo-„ nyi Albertnek az olajképe is, aki 1920-ban Trianonban Nagymagyarország érdekeit képviselte, és itt a Vármegyeházán 1921. májusában köszöntötték őt politikai pályafutásának 50. évfordulóján. A gyönyörű kivételű olajképet Bajor Ágoston festette. Két olyan kép van a díszteremben, amelyik korábban nem volt itt látható. Az egyik a már említett Mária Terézia portré, melyet Meytens osztrák festő készített, a másik az erkély alatti főhelyen Ferenc József császár fiatalkori képe, mely ugyancsak osztrák festő, Schellein alkotása (1866). E kép feltűnő érdekessége, hogy a császárt magyar huszártábornoki ruhában ábrázolja. A díszterem említett olajképei a Balassa múzeum tulajdonát képezik, letétként kerültek közszemlére. A díszterem zászlódíszben ragyog, a korhű textíliákat Domonkos László látvány-diszlettervező, festőművész, egyetemi tanár és felesége, Bán Mária textilművész alkotta, A díszterem pénteki bemutatóján már sok esztergomi érdeklődő vett részt, azt is megtudtuk, hogy ünnepségek, hangversenyek ezután gyakrabban lesznek majd e csodálatos környezetben. Pálos Királyok, törökök, múzsák... Szíves meghívásnak tesznek eleget, amikor a kedves Olvasók ellátogatnak Szentessy László kiállítására, a József Attila iskolába, a Bánomi Galériába! Kiállítónk művésztanár és vérbeli grafikus. Nagy fantáziavilága, történelmi emlékezései, meseillusztrációijeles múltbéli művészek idézései: ezek, itt és most alkotóművészetének kiállított darabjai. Esztergomi emlékeket őriznek a törökös képek: „Evila Cselebi világcsavargó Esztergomban", „Reneszánsz rozettán török rózsakert", Özicseli hadzsi Ibrahim". Történelmi témákat hordozó grafikák: „Emese álma" - a szépséges ifjú és griffmadár ötvözött alakjával -, Szent István királyunk aranyszínbe foglalt sudár termete. Hajdan élt költők, festők emlékét hordozza a Halotti Beszéd (in memóriám Kondor Béla), A napút festője (Csontváry), Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, József Attila és Szántó Judit páros képe. Bánhidy László tanár, művészettörténész a tárlatnyitón méltatta a kiállítónk „érthetően míves, őszinte, tisztán ábrázoló alkotásmódját": „Mai útkereső világunkban a hagyományos értékeknek megvan a létjogosultsága. Az 1966 óta kiállító művész gazdag birtokosa tudásának. Témái az évek múlásával változnak, ám nem csap önismétlésbe; megújulva, új momentumokkal gazdagodva jelenik meg." Külön dicséret illeti művészünk tanár-mivoltát, tudását nemcsak átadja diákjainak, hanem tanítványai és követői is vannak. „A Bűvös kalapács c. mese illusztrált jelenetei szépek": a bájosan kedves királylány és királyfi, a bumfordi öreg király, a csodatévő üllő és kalapács, a korhűen öltözött mesteremberek képét megértik a gyermekek, fantáziájuk, érzelemviláguk e képek láttán nemesen gazdagodik. „Örülök, hogy iskolában van a tárlat, épülhetnek a gyerekek, látják, mi a jó kép, mi a szép grafika. Hozzásegíti a megértéshez, igényes, őszinte, egyenes alkotáshoz vezet. Jó egészséget, sok sikert" kívánunk Bánhidy Lászlóval együtt az alkotónak, a tárlatlátogatóknak pedig - lélekgazdagító művészeti élményt! Horváth Gáborné dr. Néha az igazságot is pontosítani kell Szába kollégám tollából jelent meg lapunk múltheti számában a Mi az igazság az Erzsébet-szobor körül? című írás. Az adatközlő információit sajnos néhány helyen pontosítani kell, csupán azért, hogy az Erzsébetszobor története hiteles adatokkal vésődjön be az esztergomiak tudatába. A szobor nem a II. világháború alatt sérült meg - az ostromot csodával határos módon sérülés nélkül vészelte át hanem 1951-51 között „a múltat végképp eltörölni" ideológia jegyében döntötték le. A sérült szobrot Zolnai László régész, múzeumigazgató mentette be a Balassa Bálint Múzeumba, posztamensét dr. Horváth István régész, múzeumigazgató ásta ki „in situ" a ráhordott szemét alól. (Forrás: EVID, 1998. október 8., 39-40. lapszám.) A helyre- és visszaállítás gondolata - nem elsősorban, hanem kizárólag az Esztergom Barátainak Egyesülete tagjai között vetődött fel; 1996-97ben még messze jártunk a millenniumi felkészüléstől. (Sajnos!) A szobrot az EBE tagjainak 199798. évi tagdíjaiból, a tagok önzetlen különadományaiból, az egyesület Nemzeti Kulturális Alaptól nyert 120 ezer forintos pályázati pénzből, az esztergomi polgárok 69 ezer forintos 1 %-os egyesületi támogatási-befizetéseiből restauráltattuk. A restaurálás költsége - kerekítve - 270 ezer forint volt. Az önkormányzat e munkához egy forintot sem adott, igaz az EBE e célra támogatást nem is kért! Kérte viszont, hogy ezt követően az önkormányzat a terrakottából időtálló kőbe átfaragandó mellszobor újraállításáról gondoskodjon, pályázati és saját forrásból egészítse ki a 2000 nyaráig akkumulálódó lakossági adakozás összegét az aktuálisan hiányzó összeggel. így került be 1999. januárjában az Erzsébet-szobor a millenniumi feladattervbe. (Millenniumi tanácsnokként benyújtott pályázatomra - Latorcai képviselő úr segítségével - a politikai okokból megrongált, megsemmisített szobrok, emlékművek visszaállítását célzó pályázaton a posztamens elkészítésére a közelmúltban a Város 700 ezer forint támogatást nyert.) Az írásban közölt többi felvetésre nem kívánok reagálni. Koditek Pál elnök Esztergom Barátainak Egyesülete A (Balassa 'Bálint Múzeumban A SZENT KORONA EZER ARCA címmel millenniumi íqáftítás nyílig május 19-ín 17 ómkpr. A kiálíüás rendezői: fekfte Qyörgy belsőépítész, akadémikus, egyetemi tanár és SunyovszÍQ Szilvia színművész, a 'Magyarországért Alapítvány eínökf. Megnyitja Makpvecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akpdémia eínök$. SACRA. ANGTLICA. LT APOSTOLICA R£G\'I HV>:GARIA. CORONA .