Esztergom és Vidéke, 2000

2000-04-20 / 16-17. szám

II Esztergom és Vidékér 2000. április 20, RUZASZENTELO ESZTERGOM 2000. április 30. 10,00 órakor 11,00 órakor 11,40 órakor 15.00 órától 19,00 órától 21,00 órától Program: Szabadtéri szentmise a 48-as téren Processio a búzatáblához (Honvédtemető mellett) Búzaszentelés népzenei programok a Prímás-szigeten, a Könyvtár mellett könnyűzenei koncertek a Prímás-szigeten, a Könyvtár mellett lampionos csónakfelvonulás a Kis-Dunán, utána hajnalig tartó utcabál. Stabat Mater a vízivárosi templomban A Városi Szimfonikus Zenekar, a Fővárosi Énekkar, a Balassa Bálint Vegyeskar, valamint a szólisták részére magasra emelte az előadói mércét Reményi Károly zeneigazgató, amikor a bérleti hangverseny-sorozat 7. előadására Rossini: Stabat Maler című oratoriurnát választotta. A19. századi olasz zene géniuszának tartott Rossini művét megszólatatni alapos zenei tudást és nem kis bátorságot jelent. Nemcsak olyan kisvárosban, mint Esztergom, hanem Párizsban, Milanóban vagy a világ bármely részén is. Heteken át folytak a próbák, s most a szombati fernetikus siker után már tudják a résztvevő előadók, hogy megérte. Az előadásra visszatértek azok a zenészek, akik valaha itt kezdték a muzsikálást, és most az ország különböző neves zenekaraiban szerepelnek. Városunkba hazatérni mindig is érdemes, mert hozzáértő és lelkes közönségnek játszhatnak. A koncert végén percekig zúgott a vastaps, a templomot zsúfolásig megtöltő közönség így fejezte ki tetszését. Az előadás elsőszámú hősei az énekes szólisták voltak: Szabó Magdolna (szoprán), Dunai Éva (mezoszoprán), Csiky Gábor (tenor), valamint Asztalos Bence (basszus). A százéves fennállását ünneplő kiváló fővárosi énekkar a Balassa Kórussal közösen hatalmas hangerőt képviselt. Mint Székely Miklós karigazgató elmondta, ezt a művet erre az alkalomra tanulták be. Érdekessége volt az előadásnak, hogy ezúttal Horváth Sándor volt az elsőhegedűs, aki társaival együtt művészi szinten játszott. A vízivárosi templom csodálatos akusztikájával hozzájárult a páratlan élményhez. Az estről rádiófelvétel is készült, később azok is hallhatják, akik személyesen nem voltak jelen a koncerten. Zenés-irodalmi est a főiskolán Öt éve kezdődött, és április 12-én már a 10. estet szervezte és rendezte meg Tóth Sándor József Attila-díjas költő, tanszékvezető tanár. A Független Magyar írók Szövetségének jeles képviselői, előadóművészek látogattak el újfent a tanítóképző főiskolánkra, ahol a zenés-irodalmi esteknek már hagyománya van. A díszteremben minden ülő- és állóhelye megtelt, szorongtak a kultúra barátai az erkélyen is. A műsorszámokat Tóth Sándor és a jelenlevő szerzők közösen válogatták össze, csupán a ráadásként elhangzott Márai Sándor-vers volt a „kakukktojás", de ez érhető, hiszen a szerző születésének ezen a napon volt a 100. évfordulója. Bözsöny Ferenc előadóművész a rá jellemző melegséggel és orgánummal olvasta fel Elmer István publicisztikáját, majd Szeghalmi Elemér írónak ez alkalomra írt köszöntőjét. A Monteverdi Kórus Hunyadi Zoltán vezényletével középkori műveket énekelt, majd Bárdos Lajos népdalfeldolgozásával szerzett kellemes perceket a közönségnek. Császár Angéla most is belopta magát a nézők szívébe Anna Mária verseivel és Hernádi Gyula novellájával. Pető László fiatal orgonaművészt most hallhatták először az esztergomiak: Vivaldi és Bach-műveket adott elő, köztük a gyönyörű A-moll concertot. (CD-lemezét az est folyamán megvásárolhatták a lemezgyűjtők.) Kubik Anna színművésznő is most szerepelt először városunkban. A nemcsak szép, de kiváló előadói adottságokkal rendelkező művésznő ezúttal Kipke Taméis egyik novelláját, valamint Tóth Bálint néhány versét olvasta fel. A több mint két órán át tartó műsor végén Raksányi Gellért előadásában hallhattuk Szeghalmi Elemérnek a Márai-centenáriumra írt gondolatait, majd az emigrációba kényszerült kassai, később fővárosi költőnek a Halotti beszéd című versét szavalta el. A nézők vastapssal köszönték meg a szervezőnek és az előadóknak a páratlan értékű zenés-irodalmi estet. Pálos A Szent István protomártír templom bemutatásának jelentősége Még az esztergomiak körében sem igazán köztudott, hogy a Bazilika északi tornyától északra elterülő, ritkán látogatott ligetes terület a magyar államiság kialakulásának megszentelt helye. A Dunai Rondellához vezető sétaúton bandukolva korunk emberének valóban nehéz maga elé idézni a környék X-XV. századi állapotát. Pedig e nagy kiterjedésű, árnyas fákkal övezett terület a korai középkortól sűrűn beépített jelentős épületekkel ékített része volt az esztergomi Várhegynek. Sűrűn lakott Vámegyed állt itt egykoron, palotákkal, templominál. A törökkor után a fennálló romos épületek egy részében még laktak, végleges elbontásukra a múlt század elején, a mai Bazilika építésekor végrehajtott terepszint-süllyesztéskor kerül sor. Ekkor tűntek el a föld felszínéről a magyar állam megalakulásának, a kereszténység felvételének szent helyei: Szent István születésének helye, Géza fejedelem palotája és Szent István ősvértanúról nevezett egyik legkorábbi magyar keresztény templom is. A templomot a X. század végén minden bizonnyal Géza fejedelem építtette. A fejedelmet és (Szent) Istvánt Esztergomban, a fejedelem székhelyén keresztelték, ekkor már állnia kellett Esztergomban keresztény templomnak. A templom korai építésére utal a patrónusszentnek (Szent István protomártír) a passaui egyház (a korai térítő egyház) védőszentjével való egyezése is. Századok óta a történeti kutatások egyetértően arról tanúskodnak, hogy ez a templom volt a következő, nemzeti jelentőségű események helyszíne: - 974 előtt Géza fejedelem 500 magyar előkelővel együtt Esztergomban megkeresztelkedik; - 975-ben a Szent István vértanú templomban keresztelik meg Vajkot; - Az 1000. év karácsonyán (vagy 1001. január 1 -jén) e templomban koronázták magyar királlyá Istvánt és királynévá (Bajor) Gizellát. A XVIII-XIX. században még felmenő falaiban fennálló épületegyüttesről számos dokumentum maradt fenn, közülük most csak háromra hivatkozhatunk: 1.) Johann Krey osztrák hadmérnök részletes térképe az esztergomi Vár erődítményeiről, épületeiről (1756); 2.) Széless György (vár)plébános részletes, rajzokkal dokumentált leírása a Szent Adalbert Székesegyház és a Szent István templom romjairól (175961); 3.) Mathes János részletes leírása a Szt. István templomról, aki 1821-ben jelen volt a romok szétbontásánál. E mérnöki pontosságú dokumentumok lokalizálják a templom és a fejedelmi palota helyét, kiterjedését. Ezt a Várhegy jelenlegi helyszínrajzára rávetítve nagy pontossággal - a mai, mintegy 6-7 méterrel alacsonyabb terepszinten is kiszerkeszthető a nyolcszög három oldalával záródó, támpillérekkel ellátott templom egykori kiteijedése. Környezetbe illesztett, terepszintbe süllyesztett, mintegy 40 cm-es mészkő-kváder fel falazással bemutathatóvá válik a 31 x 16 m-es nagyméretű templom, a szentély és benne eredeti helyén elhelyezhető lesz még az oltár is. Lévén a Szent István vértanú templom nemzeti jelentőségű keresztelő- és koronázási hely, szeretnénk, ha a templom szentélyében egy korhoz és környezethez illő szabadtéri oltár kerülne felállításra. Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus 1970-72-ben azonosította a Vármúzeum kőtárában őrzött, a templom szentélyének egyik pillérköteglábazatát, melyet műkő-másolatban szeretnénk a nagyobb hitelesség kedvéért eredeti helyére visszaállítani. A templom közvetlen környezetében három zászlótartót helyezünk el: az egyikben az Árpádok zászlaja, a másikban (Bajor) Gizella családjának zászlaja, középen pedig a magyar nemzeti zászló leng majd. A régészeti-művészettörténeti-építészeti módszerekkel bemutatásra alkalmassá váló templom szabadtéri misézőhelyként lesz képes fogadni a magyar és bajor földről érkező zarándokcsoportokat is. A templom átadására már tavaly a 2000. év augusztus 15-én, Nagy boldogasszony- és egyben Szent István király halálának napját jelöltük meg. Ez Esztergom Millenniumi Emléknapja, e napon Orbán Viktor miniszterelnök mond a templomavatón ünnepi beszédet, áldja meg a templomot dr. Paskai László bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek, a Bajor Katolikus Egyház főpapjainak asszintenciájával. A Várhegy északi oldalán létesülő millenniumi emlékművel építészeti és történelmi összhangba kerülő Szent István vértanú templom együttesen felerősíti a már korábban Nemzeti Örökség részévé nyilvánított esztergomi Várhegy szellemtörténeti értékét és ez újabb adalékkal szolgál a jövőben a Világörökség részévé válás folyamatásban is. Bizonyossággal tételezhető, hogy átadást követő rövid időn belül jelentős mértékben növekedhet a bajor földről érkező zarándokturizmus, mely az eszmei hasznon túl gazdasági hasznot is jelent A templom bemutatására még 1999. tavaszán a műemléki hatóság által előzetesen egyeztetett, a templom és a várhegyi műemlékegyüttes jelentőségéhez méltóan igényes tervpályázatot nyújtottunk be a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszteri urnához. A pályázatot igen jól fogadták, tisztán állami forrásból végeztük el tavaly a régészeti kutatást. A pályázat a képviselő-testület 476/1999.1V.15./Kt. számú határozata alapján került benyújtásra. Ez évben mintegy 6-7 millió forint állami támogatásra van esélyünk a bemutatás költségeihez, amennyiben az Önkormányzat 8-9 millió forintot áldoze nagyjelentőségű - a millennium évében egyszeri feladatra. A képviselő-testület immár egy éve tisztában van a Szent István vértanú templom nemzeti-egyházi jelentőségével, a bemutatás kapcsán Esztergom számára jelentkező további előnyökkel is. Bízom benne, hogy az eddigi képviselői vitákat félretéve, a közeli jövőben retulelkezésre állhat az a városi forrás is, mely biztosítja majd a Magyar Millenium szellemiségéhez illő és méltó bemutatás lehetőségét! Koditek Pál képviselő, millenniumi tanácsnok