Esztergom és Vidéke, 2000
2000-03-30 / 13. szám
2000. március 30. Esztergom és Vidéke KVIZ 2000 Vll.forduló Mindenekelőtt elnézést kérünk olvasóinktól a legutóbbi forduló hibás számozásáért Véleüenül lemaradt egy ,J", de természetesen az a forduló volt a hatodik. A mostanibari olyan négy színpadi és egy oratórikus művet sorolunk fel, amelyeket valamilyen szál köt városunkhoz. Az első műnél az írót, a többinél pedig a zeneszerzőt kell feltüntetni, és valamennyi esetben a mű címét is! 1. A szerző 1813-ban írta ezt a drámát, mely szinte eltörpül főműve mellett. Főszereplője egy magyar király, akinek kapcsolata Esztergommal nyilvánvaló. 2. A 6 tételes oratóriumot 1856. augusztus 31-én maga a szerző vezényelte Esztergomban, de a pesti közönség már néhány nappal korábban megismerhette a művet a Nemzeti Múzeum dísztermében. 3. A nagy német zeneszerző ezt a nyitányt Kotzebue ünnepi jelenetéhez írta, melyet az újonnan felavatott Pesti Színházban adtak elő 1812. februárjában. 4. A népszerű dalmű alapjait képező elbeszélő költemény szerzője megfordult Esztergomban is. A művet Bakonyi Károly ültette át a színpadra, a dalok szövegét Heltai Jenő írta, a zenéjét egy matematikatanár szerezte. 5. E modern mű is egy magyar királyról szól. Bemutatója Budapesten volt, mégpedig szabadtéren, de nem színpadon. Szerzői a könnyűzene vüágában tűntek föl először mégpedig a Ki mit tud-on. E forduló megfejtéseit - a megelőző hat forduló válaszaival együtt (!) április 7-ig kell beküldeni, vagy behozni az Esztergom és Vidéke szerkesztőségébe. A helyes megfejtéseket és a megfejtők nevét az április 13-ai számunkban közöljük. Kertbarátoknak A dáliák Kedvelt, népszerű kerti virágainkat, a dáliákat már az asztékok is ismerték. Európába az 1790-es években jutott el. Ma már a vüágon mintegy 30 ezer fajtáját tartják számon. A dália gumósán megvastagodott gyökerű évelő növény, színpompás virágokkal. Magassága változó, az alacsony (25-30 cm-es) ún. törpe dáliáktól a 100-120 cm-es fajokig teijed. Vannak közöttük egyszerű virágúak, amelyeknél a virágzat középső részén lévő apró, sárga csöves virágokat egy sor nyelves virágzat veszi körül. Ilyenek a törpe minyondáliák. A félig telt virágúaknái a középső csöves virágokat két vagy több sor nyelves virág veszi körül. E csoportba tartoznak pl. a duplex és az anemone dáliák. Legszebbek a telt virágúak, ahol a virágzat túlnyomó részt nyelves virágokból áll. Ide soroljuk a kaktuszdáliákat és a pompondáliákat. Fagyérzékeny évelő növények, fejlődésük sajátos. A nyári periódusban növekszenek, virágoznak vilyenkor igénylik a fényt és a vizet. Ősszel a töveket föl kell szednünk a földből, a telet a húsos gumók nyugalmi állapotban töltik, fagymentes helyen. Szaporításuk történhet magvetéssel, hajtásdugványozással és tőosztással. Magvetéssel elsősorban a minyondáliák szaporíthatok. A magokat márciusban kell elvetni, a palánták áprilisi tűzdelés után májusban szabad földbe ültethetok, és június végétől már várható a teljes virágzás. Hajtásdugványozáshoz az átteleltetett töveket anyanövényként használjuk. Januártól a 18-20 fokon tartott növényekről 6-8 cm-es hajtásokat nyerhetünk. Két levélpár alatt kb. 1 cmrel éles késsel levágjuk, az alsó leveleket visszakurtítjuk, és az így kapott dugványokat nedves homokkal telt ládákba duggatjuk, üveglappal letakarjuk. A gyökeresedés 3-4 hétig tart, a fajtától függően. A növénykéket kis cserepekben kell tovább nevelnünk a májusi kiültetésig. A növény tőosztással április végén szaporítható. Ügyeljünk arra, hogy minden gumócsoporthoz rüggyel rendelkező szárdarab is tartozzék! Kertjeinkben az ültetési távolság a fajták növekedési erélyétől függ. A kisméretű minyondáliákat 30 x 30 cm-es, az erőteljesebb növekedésű kaktusz- és pompondáliákat 60 x 80 cm-es tenyészterületre ültetjük. A dáliák díszítő értékét igen sok területen felhasználhatjuk. Virágágyba kiültetve és vágott virágként egyaránt dísze lehet kertünknek, illetve lakásunknak. Virágzatának színskálája olyan széles, amilyennel talán egyetlen más növényfajtánál sem találkozhatunk. Tallózás Márciusi névnapok között Az Ildikókat március 10-én ünnepeltük, s aki megajándékozott bennünket e kedves, népszerű névvel, az nem más, mint Arany János, aki a hun-magyar mondakör ismert eposzában, a Buda halálában keltette életre, mint Etele menyasszonyát E nevet persze nem Arany találta ki, csupán a „harcosnőt" jelentő germán Krimhilda névből magyarosította (Hilda - Ilda - Ildikó). A március 12-ei Gergely az ógörög Gregoriosz származéka, ennek latinos változatából (Gregorius) rövidült a Gregor, s ebből lett a mi Gergelyünk (Gergőnk). A név jelentése: „éberen őrködő". A tavasznyitó Gergely-naphoz fűződik egy régi népszokás, a „gergelyezés" vagy más néven Gergely-járás, ami lényegében az iskolások toborzása és iskolai adománygyűjtés volt egykoron, és a diákok védőszentjének, I. Gergely pápának a tiszteletére IV. Gergely pápa rendelte el a 9. században. Ki ne ismerné a mondást: Sándor, József, Benedek - zsákkal hozzák a meleget. A rigmus többnyire beválik, hiszen ebben az időszakban valóban itt az ideje, hogy véget érjenek a hideg napok. Március 18-án ülik névnapjukat a Sándorok, 19-én a Józsefek és 21-én a Benedekek. De amilyen közel esnek egymáshoz a naptájban, olyan távoli az eredetük. Sándor a híres makedón uralkodó nevét őrzi, akinek eredeti görög neve Alexandrosz, jelentése: „oltalmazó". Az Alexandrosz az olaszban Sandro lett, valószínűleg tőlük került hozzánk Sándorrá (illetve nőalakban Szandrává) módosulva. József a Bibliának köszönheti létét. A héber Jóséph jelentéséről megoszlanak a vélemények, legelfogadhatóbb talán a „drágakő" jelentés. A Benedek az „áldott" jelentésű latin Benedictus-ból származik, változatai: Bence, Benő, Béni. Március 24-én tartják névnapjukat a Gáborok és Gabriellák. Mindkét név a héber eredetű Gábrielből származik, melynek jelentése: Jsten embere". Nem véletlen, hogy a Gábor-nap éppen március 24-ére esik, hiszen ez a nap a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, és a Biblia szerint éppen Gábriel arkangyal vitte a hírt a Máriának, hogy születendő gyermeke lesz a világ megváltója. A „gyümölcsoltó" jelző pedig azért került Mária neve elé, mert ez az időszak a gyümölcsfák oltásának ideje. Ha a Józsefek és társaik meghozzák a meleget, nincs akadálya ennek a fontos kertészeti műveletnek! Borkezelési ABC A borok házasításáról A házasítással előnyesen befolyásolhatjuk a borok tulajdonságait. Például, ha lágy, sav szegény bort savanyú borral megfelelő arányban összekeverünk, kellemesen savanykás italt nyerhetünk, amely mindkét előbbi bornál jobb lesz A házasítással javíthatjuk a borok színét, ízét és zamatát, továbbá többféle és kisebb mennyiségű borból nagyobb mennyiségű, egységes jellegű bort tudunk előállítani. Meleg, aszályos évjáratban, különösen a savszegény fajtáknál (saszla, ottonel muskotály, rizling szüváni) előfordul, hogy a fejtés után a sav mennyisége annyira lecsökken, hogy a bor elveszíti kellemes ízét. A saját fogyasztásra szánt bornál ezen úgy tudunk segíteni, hogy citromsavat adunk hozzá. Már literenként 1-2 g citromsav adagolása is jobb ízűvé teheti borunkat. Gyenge zamatú, jellegtelen borunkat is megjavíthatjuk, ha erősen fűszeres jellegű borokkal (pl. cserszegi fűszeres, muskotály) házasítjuk. Hallottam már olyat, hogy valaki túl sima, jellegtelen borát muskotályos szőlőszörppel próbálta finomabbá tenni. A bor újra felfoirt, zavaros lett, az íze pedig semmivel sem lett jobb. Nem ajánljuk tehát ez a módszert kipróbálásra. Fontos szabály: bort csak borral (mégpedig szőlőtőkéről származó borral) házasítsunk! Gondűző gasztronómia A grillezésről A baromfifélék elkészítésének több módja ismert. Leginkább pörköltnek, rántva vagy sütve készítik el a háziasszonyok - utóbbi esetben gyakran tölteléket is tesznek a belsejébe. Mivel ezeknél az eljárásoknál az amúgy száraz baromfihús zsírban, olajban sül, ill. zsíros lében párolódik, sokkal kevésbé egészséges eledel, mint a grillezett baromfi, amely nem érintkezik zsiradékkal. Csakhogy grillsütő még igen kevés háztartásban van, ezért aztán az emberek többsége grillcsirkét csak a gyorsbüfékben szokott enni. (Szerencsére ehhez már Esztergomban is hozzájuthatunk néhány hónapja mégpedig meglepően olcsó áron!) Mivel családom tagjai nagyon szeretik a grillezett húsokat, grillsütővel pedig eddig még nem lepett meg a férjem, ki kellett találnom azt az eljárást, amivel a grillsütéshez hasonló eredményt érhetek el. Grillezni nemcsak csirkét lehet. A sovány, ún. pecsenyekacsa is alkalmas erre, sőt hallal, sertéstaljával is érdemes próbálkozni. A pecsenyekacsák általában 1,5 kilósak, a jércek egy része is meghaladja az 1 kg-ot, ezek elegendők négy személyre. A kisebb, 60-70 dkg-os csirkékből kettő is kell, ha nem akarjuk, hogy éhen maradjon a család. Jobb megoldás, ha csak combokat használunk grillezéshez, így gyorsabban is átsül a hús. A kisebb vagy közepes méretű halakat - beírdalva - egészben grillezzük, a sertéshúst pedig szeletekre vágva. A grillezésnél nagyon fontos, hogy a húst előtte alaposan befűszerezzük. Ezt akár az előző napon is megtehetjük, így jobban beszívja magába a hús a fűszereket. Erre a célra használjuk a boltban készen kapható grill-fűszerkeveréket. A fűszerekkel és sóval való beszórás helyett olajos bedörzsölést vagy pácolást is alkalmazhatunk. Előbbi esetben a fűszerkeveréket és a sót kevés mustárral és olajjal keverjük össze, és ezzel kenjük be a húst Az utóbbi esetben a fűszereket és a mustárt tejben keverjük el, és ebbe rakjuk a húsdarabokat. Az így befűszerezett húsokat a sütő rácsára helyezzük, és közepesen meleg sütőben sütjük kb, 1 órát. Alája tepsit rakunk, hogy a szaft abba csöpögjön. Nem árt, ha a tepsibe teszünk egy kis vizet, különben a lecsöpögő szaft leég, és kellemetlen szagot áraszt. A húst többször meg kell forgatnunk, és ilyenkor, ha száraz a felszíne, be is kell kenegetnünk olajos fűszerkeverékkel - tollecsettel. Vigyázzunk, mert az egészben grillezett csirke vagy kacsa esetében a belseje nehezebben sül át, többnyire csak akkor puhul meg, ha az állat bőre már ropogós! A kereskedelemben viszont már kaphatók olyan grillező állványok is, amelyek a tepsibe beállíthatók, és forgatható nyársat tartalmaznak. így a grillezés valamivel kényelmesebb, de a végeredmény ugyanaz lesz: egészséges, finom étel. K.SZ-E.