Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-23 / 12. szám

Ili Esztergom és Vidéke 2000. március 23/1 Középkori metszetek a Kincstárban Az állami és az egyházi közös millennium mellett jubilál a világhírű Kincstár is, 125 éve mutatja be a gyűjteményeket Március 11-én délután Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész, Vissy Zsolt államtitkár és Horváth István múzeumigazgató (fotónkon) társaságában nyitotta meg a két teremben, közel ötven műalkotást tartalmazó kiállítást A részleteketig menő tudományos igényességű megnyitó előadásából megtudtuk, hogy a ritka középkori metszeteket közel két évtizede már láthatták az érdeklődők. Az első könyvet a gyűjteményről Lepold Antal jelentette meg "Esztergom régi látképei" címmel még 1944-ben. Azóta ez a gyűjtemény gazdagodott Bajor Ágoston, Andruskó Károly és mások karcolataival, metszeteivel. Majd többek között ezeket mondta: - A kiállított metszetek korábban a Bibliothékában voltak. Lepold 1946os távozása után a Bazilikában, illetve a Keresztény Múzeumban őrizzük azokat. Honnét állt össze ez a gyűjtemény? Lepold a könyve bevezetőjében írja, hogy Némethy Lajos bibliotékás, egykori vízivárosi plébános kezdte gyűjteni a metszeteket a századforduló tájékán. Volt egy ügyvéd, dr, Zwillinger Ferenc, aki ugyancsak sokat gyűjtött gyűjteményét eladta az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulatnak. Ismeretes, hogy a Társulat a gyűjteményét 1934. december 30-án tartott közgyűlésén felajánlotta a prímásnak. Ó ebből a gyűjteményből és a Keresztény Múzeum régészeti gyűjteményéből és érem-tárából létrehozta a Főszékesegyházi Régészeti Múzeumot. (Ezt államosították, és ez lett a mostani Balassa Bálint és a Vármúzeum alapja, az 50es évek elején.) így kerültek a Társulat metszetei a Bibíiothékába. Lepold maga is sokat gyűjtött, amely aFőszékesegyházé lett A gyűjtés azóta sem állt meg. Esztergomi ábrázolásokat 5 eseményhez köthetjük. Esztergom török általi elfoglalása 1543-ban, Esztergom felszabadítási kísérlete Mátyás főherceg alatt 1594-ben, Esztergom visszavétele Mansfeld fővezérségével 1595-ben és az azt követő 9 év, Esztergom végleges felszabadítása Lotharingiai Károllyal és Sobieskivel 1683-ban, együtt a párkányi csatával, és végül a török újabb kísérlete Esztergom elfoglallására 1685-ben, az ún. táti csata. Az elfoglalással kapcsolatban csupán két röplapot ismerünk, fametszetes vár-ábrázolásokkal 1543-ból. Az egyik Frankfurt/Main-ban, a másik ismeretlen helyen jelent meg. Eszményi ábrázolások ezek. A kassai származású Joannes Ruda nevével hozhatjuk kapcsolatba azt a két rézkarcot amely az 1594-es sikertelen hadjárattal kapcsolatosak. Mátyás főherceg és Pálffy Miklós vezették a seregeket. Ebben a háborúban halt meg Balassa Bálint is, május 30án. Az 1595-ös mansfeldi hadjárat alkalmával nem csak külföldi zenészek: pl. Monteverdi, de tábori rajzolók is jönnek. Szinte hemzsegnek. Joh. Sibmacher Nürnbergből, az augsburgi Peter Wilhelm Zimmermann, a frankfurti Adolf Lautensack, az antwerpeni Jákob Houfnagel, a prágai Wolfgang Meyerpeck, a velencei Giacobo Franco jobbnál-jobb felvételeket készítenek. Ezeket azután Európa-szerte másolják, variálják, újságokban, könyvekben. Például Houfnagel metszetének 7 változatát ismerjük, még a következő századból is. A keresztény érában Wilhelm Dillich rajzol Esztergomban, amely Johann Van Vianen átdolgozásában 9 változatban ismeretes. 1605-ben újra töröké a Vár. Az 1683-as párkányi csata és Esztergom visszafoglalása rendkívül jól van dokumentálva rajzilag. Csak a legfontosabbakat említem: Leonhard Loschge, Michael Wening, Caspar Bouttats és Jacob Sandrart. A török kiverése utáni időszakról is vannak dokumentumok: Friedrich Bemard Werner rajzolta meg a Vár 17. századi állapotát. 1820-tól megkezdődött a Rudnay-féle bazilika tervezése és munkálatai. Néhány kép ezekből is látható. A kiállítást Cséfalvay kanonok rendezte, segítői voltak Eck Alajos, Horváth György és Vlasits László. Kérdésünkre Kovács Tibor igazgató plébános elmondta, az Esztergom iránti érdeklődés fokozódását szeretnék elérni ezzel a június végéig látható kiállítással. Nemcsak az idelátogatókban, hanem a városlakókban is... (-os) ííé* Építésznövendékek városfejlesztő álmai... A Duna Múzeum Európa-Közép Galériájában március 10-tól láthatók a Műegyetem építészhallgatóinak rajzai, makettjei a Prímás-szigetre vezető új kis-dunai hídról, középületekről, hajóállomásról, partrendezésről, vendéglőkről. Ezek a munkák az egyetem különböző műtermeiben készültek az előző félévben, oktásvezetők irányításával. Köztük van Karácsony Tamás Ybl-díjas és Bártfai Tamás. Eljött a megnyitóra Török Ferenc profeszszor és Sári István városi főépítész is, akiket Kaján Imre igazgató köszöntött. A főépítész többek között így méltatta a fiatalság munkáját: - Mások is látják, és én is az itt tartózkodásom tíz hónapjában rájöttem, hogy Esztergom az elmúlt fél évszázad alatt a magyar városfejlesztés „mostoha gyemekévé" vált, lett... Azért következett be mindez, mert a mindenkori hatalom, a kurrens ideológia, de sajnos, még a városlakók hite is, mindig „valaminek" a szélére tolta, terelte, penderítette ezt a nagymúltú és csodálatos adottságú települést, valaha az ország közepét képező „első magyar fővárost". Kezdjük talán a nagyból a kicsi felé haladva az ún. Közép-Dunántúli Régióval, a maradék elvén a politika által össze nem tartozó térségeket „összeházasító" konglomerátumtól. Kérdezem Önöktől: milyen a regionális hatása Esztergomra a régióközpont Székesfehérvárnak, ahová gépkocsival cikk-cakkban három és félóra alatt lehet eljutni, vonattal pedig nem is tudom, hogyan? De folytathatjuk a sort a megyei szinttel is, a Trianon miatt kikényszerített Komárom-Esztergom megyével. De: ha elől Komárom van, akkor miért Tatabánya a megyeközpont? Az Esztergom-Nyergesújfalu „kétpólusú" kistérség (Dorog nélkül?!) működési zavarai közismertek. Arról is igazán alig merek említést tenni, hogy miért maradt ki Esztergom a Budapesti Agglomerációból! Pedig látensen, a felszín alatt szunnyadva, a Horváth Pista által megásott rétegekben, vagy a kopottság ában is ígéretes városszövetben, a Vár és a Bazilika harsogó kiáltó tanúságában, vagy a tájat meghatározó hegyek és dombok között kanyargó folyók és patakok susogásában, ott van a kódolt üzenet: ez a város központi szerepre „áhítozik" és érdemes is erre. Adódik a kérdés? Hogyan kerülhet Esztergom újra központi helyzetbe? Elsősorban úgy, hogy újjáépül a Mária Valária híd és ezzel helyreáll a város csaknem kilencvenezer fős természetes vonzáskörzete a hajdani Esztergom vármegye területén. Vagy a divatosabb EU-léptékben fogalmazva: Esztergom a „Vág-DunaIpoly Eurorégió" egyik természetes központja legyen. A híd újjáépülése azonban - az örömteli előnyök mellett-megoldandó feladatokat is jelent méghozzá nem is keveset APrímás-sziget legértékesebb területére érkező híd forgalmát ugyanis el kell vezetni legalább három irányba; azaz észak felé Visegrád (Bp.), dél felé Győr, Dorog (Bp.), illetve Esztergom belvárosa felé. Ezért a szigeten megnövekvő nemzetközi tranzitforgalom, valamint az árvízvédelem megoldása várhatóan felértékeli a szigeten lévő ingatlanokat és felkelti a beruházók, befektetők érdeklődését Ezért e folyamat karbantartása, értelmes mederbe terelése a közeljövő legfontosabb városfejlesztési feladata Esztergomban. Ezek megoldásához nyújt hathatós segítséget a kiállítás, melyért köszönetet kell mondámon minden közreműködőnek... A múzeum nyitvatartási rendjében látható a több mint harminc objektum, ajánljuk minden városszerető polgárnak. Tekintettel a kiállítás iránti nagy érdeklődésre, Sári István főépítész szervezésében március 25-én, 14 órakor lakossági fórumot rendeznek a Duna Múzeumban. Pálos Szakmai tanulmányi döntő Az ipari szakközépiskolák és szakmunkásképzők tanulói részére géprajzgépelemek komplex tantárgyi versenyt hirdetett meg hagyományosan a Nemzeti Szakképzési Intézet A háziversenyek, a területi középdöntők, majd a fővárosi elődöntő nyomán városunkban, a Géza fejedelem szakképző intézetben rendezték a múlt héten az országos döntőt ahol Gula Sándorné igazgató fogadta aló versenyzőt és kísérőiket Ideális körülményeket biztosítottak, a verseny tisztaságára dr. Czinege Imréné elnök, valamint Seres Ferenc és Fenyvessy Tibor szaktanárok felügyeltek. Vidéki siker született /. Simkó Sándor (Nyíregyháza) 92 pont 2. Hedávnyi Attila (Mátészalka) 83 pont 3. Huszka Krisztián (Kiskunfélegyháza) 82 pont Esztergomi diák ugyan nem szerepelt ám az iskola jó terepet adott A díjakat Meggyes Tamás alpolgármester adta át. -los