Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-23 / 12. szám

2000. márci us 23. Esztergom és Vidéke Szolgálat - Együttműködés - Fejlődés Szűcs György „II. János Pál Őszentségével találkozott Tősgyökeres esztergomiként 1949­ben Szentgyörgymezőn születtem. Nagyvároson nevelkedtem. Három­gyermekes családból származom, ahol útravalóul a munka és az em­bertársak iránti tiszteletet kaptuk. Ez kísért végig az eddigi munkám­ban, rendezett családi életemben. Politikai pártnak soha nem voltam a tagja, az eddigi eredményeimet a tanulás és a becsületes munka adta számomra. Elsősorban gazdaság­szervezési, társadalmi fejlesztési és válság menedzselési területeken kaptam külföldi és hazai felsőfokú felkészítéseket, amelyek a mindenna­pi munkám gyakorlatával ötvöződ­nek. Megtiszteltetés számomra, hogy az említett munkásságom alapján elnök­ségi tagjává választottak négy euró­pai gazdaságfejlesztési érdekvédelmi szervezetnek, hat országos gazdasá­gi és tudományos szervezetnek, de néhány esztergomi civil szervezet ve­zetésében is részt veszek. Ezeken ke­resztül a magyar kormány, politikai pártok és tudományos élet képviselő­ivel, a régiók, megyék vezetőivel rendszeres kapcsolatban állok. Munkásságom és eredményei alap­ján több magas szintű kitüntetésben részesültem. Ezek közül kiemelném a Westfaliai „Aranytű", a hazai „Mun­ka Érdemrend" bronz- és a „Magyar Köztársaság Érdemkeresztje" arany­fokozatát, de ide sorolom azt a lehe­tőséget is, hogy most március 19-én Rómában a Pápa Őszentségével talál­kozhattam. Meggyőződésem, hogy Esztergom jövőjét az alábbi három tényező együttesen képes megalapozni: Szolgálat - Együttműködés - Fejlődés Mit kíván Esztergom lakossága? Alapvető változásokat! - Szűnjön meg a Városházán az ellenségeskedés, múltra hivatkozás, a felelőtlen ígérgetések, elhúzódó ügyek. Legyen végre polgárbarát ve­zetésünk, amely példát mutat, munká­ját a szolgálat, korszerűség, haté­konyság jellemzi. - Király városunk fölött ne múljon el méltatlanul a Millennium, be kell mutatni a kultúrvárosi mivoltunkat, sürgősen rendet kell tenni utcáinkon, városképünkön. - Kerüljön végre egyensúlyba a költségvetési helyzetünk, szűnjön meg a vagyon-felélésünk. Legyen biztonságos fedezet a város működte­tésére, pályázatokra, fejlesztésekre, kultúrára, sportra és mindenre ami gazdagít és kultúrvárossá tesz ben­nünket. Szűnjön meg a pazarlás és lépjen helyébe a tudatos gazdálkodás! - Iskoláink, kórházunk leépülésé­nek helyére lépjen a fejlődés. Vegyük vissza saját hatáskörünkbe intézmé­nyeinket, bővüljön a felsőoktatás, váljunk minőségi iskolavárossá, aho­vá szívesen jönnek tanulni és szívesen maradnak dolgozni. -Rendeződjenek a városba irányú­SZŰCS GYÖRGY polgármesterjelölt ló és a városon belüli közlekedési vi­szonyok. Legyenek sétáló tereink, ut­cáink, pihenő parkjaink, parkolóink, kerékpárútjaink. - Tegyük ismét húzóágazattá a tu­rizmust. Városunk váljon nemzeti, egyházi zarándokhellyé, kultúrköz­ponttá, fürdővárossá, a lakosság büszkeségévé. Javuljon az ellátás, szűnjön meg a leromlott városké­pünk. Ne csak a Várhegy legyen von­zó, de a Sziget és a városrészek is. - XXI. századi munkahelyek te­remtésével hozzuk vissza a városból kiáramló munkaerőt, szűnjön meg a munkanélküliség, lakásépítésekkel, jó kereseti lehetőségekkel, az életmi­nőségjavulásával gazdagítsuk polgá­rainkat, fiataljaink lehetőségeit. - A fejlődéshez legyenek szakmai­lag megalapozott, a város lakosságá­val egyeztetett tervek, hogy ne a vá­lasztási ciklusok, hanem acéltudatos­ság vezérelje a város jövőépítését. A lakosság is tudja előre, hogy melyik évben, negyedévben hol és mi fog épülni amitől városunk időről időre szebb és gazdagabb lesz. - Szűnjön meg, hogy a városban távoli vállalkozóknak rossz minőségű munkát lehessen végezni. Legyen szi­gorú városi ellenőrzés és váljon tuda­tossá, hogy Esztergomban csak jó mi­nőségű, felelősséggel végzett munkát fogadunk el. A helyi munkáknál ne részesüljenek hátrányban a becsü­letes munkát végző, helyi adófizető vállalkozók. Nyilvánvaló, hogy ezen keretek között csupán néhány fontos tényezőt lehet érinteni. A lakosság jogos igé­nyeinek a sokaságára választ a mint­egy 150 pontból álló feladattervem ad. A nagy lemaradásokat csak nagy programokkal és sok pénzzel lehet pótolni, különösen akkor, ha időköz­ben a környezetünk is a folyamatos önfejlesztésén munkálkodik. Tudom, hogy a jó kitörtési pontok, a kiváló célok is megbukhatnak, ha üres a pénztárcánk. Azt is tudom, hogy ha a befektetők, az európai szer­vezetek által elfogadott, hiteles veze­téssel rendelkezik a városunk, akkor elnyerhetjük a támogatásokat. Lehet­nek sokmilliárdos fejlesztések, több­ezer fős munkahelyek, lakásépítések, egészségügyi szervezetek, iskolák, kultúrafejlesztés. Amikor a szülővárosom szolgálatát vállalom, akkor minden erőmmel, kapcsolataim felhasználásával azon kívánok munkálkodni, hogy Eszter­gom a lörténelmiségélwz méltó, gaz­dagodó, európai kultúrvárossá, lakó­inak büszkeségévé váljon. Ehhez kérem az ismételt, meg­tisztelő bizalmukat március 26-án. En hiszek és bízok Esztergom ere­jében, jószándékú és segíteni akaró polgáraiban, a jövőépítés sikeré­ben! Az ezredfordulós római ese­mények egyike a Kézművesség Világnapjának megünneplése. Ez alkalomból a Római Katoli­kus Egyház feje megtisztelő al­kalmat adott a delegációk veze­tőivel való találkozásra, megál­dotta működésüket. Szűcs György szakmai prog­ramja azonban ezen rendkívüli eseményen túlnyúlt. Ennek oka, hogy nemzetközi viszonylatokban az országok közötti gazdaság- és társadalomfejlesztési együttmű­ködési programok döntő része az egyes szervezetek bonyolításá­ban történik. így például az ola­szok az eddigieknél nagyobb erejű programokat szándékoz­nak indítani hazánk felé az Olasz Gyáriparosok Országos Szövet­sége szervezésében. Ebben a gazdaságfejlesztés mellett szere­pel az EU felkészülésünk fel­gyorsítása is. Szűcs György ezen kívül tárgyalt a német, a francia kamarai szövetségekkel az eddig ki nem használt, illetve bővülő lehetőségekről. Nagy jelentősé­gű, hogy a Közép- és Kelet-Eu­rópai Munkacsoport szekcióülé­sén a közreműködésével - a szervezet soros elnökeként - a magyar gazdaság fejlesztési fel­adatok felgyorsítására és szakte­rületi irányaira születtek koncep­ciók. Ez év májusában lesz Buda­pesten a svájci székhelyű Nem­zetközi Iparunió soros ülése. Szűcs úr ennek a fontos szerve­zetnek is vezetőségi tagja, és ezen a római találkozáson kellett véglegesíteni a programokat és a napirendre kerülő tanulmányo­kat. Ezekbe sikerült több, Ma­gyarországot érintő témát is indí­tani és a római magyar nagykö­vetasszonnyal is tárgyalni. Ezek a témák igazolják a szak­mai és kapcsolati tőke fontossá­gát. Különösen olyan időszak­ban, amikor a hazai pénzügyi források beszűkülése mellett fel kell tárnunk a külföldi jelentős támogatások lehetőségeit. Gyöngyös Antal ^ ?JG O *

Next

/
Thumbnails
Contents