Esztergom és Vidéke, 1999

1999-03-11 / 10-11. szám

1999. április 15. Esztergom és Vi<*éke I * HÁZUNK TÁJA * KERTBARAT Elő a metszőollót! A határt járva a szépen gondozott gyümölcsösök mellett bizony szép számmal akad elhanyagolt, gazdátlannak tűnő kert is. Kiöregedtek vagy kihaltak a tulajdonosok? Vagy aki megvette, örökölte, kárpótlásként kapta, nem törődik vele - mondván előbb-utóbb úgy is eladja, ha felmegy a telkek értéke? S közben - éppen ellekezőleg - egyre értéktelenebbé válik. Néhány év alatt helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a gyümölcsösben. Mert a gazt ugyan később is ki lehet irtani - persze egyre nehezebben! -, a beteg fákat meg lehet gyógyítani - szintén egyre több munkával! néhány öreg fát - almát, körtét, cseresznyét - meg lehet fiatalítani, de vannak olyan gyümölcsök, amelyek nagyon megbosszulják a kezelés hiányát. Ilyen az őszibarack és a szőlő. Ezek évenkénti, alapos - és szakszerű! - visszametszést igényelnek. Aki ehhez nem ért, jobb, ha nem is fog hozzá. (Nem vállalkozunk arra, hogy rövidített tanfolyamon, néhány mondatban megtanítsuk a kertészkedéshez nem értőket a metszés alapjaira. E két növény ún. váltómetszésének lényegét azért talán nem árt leírnunk. A fiatal ágakon a tövéhez legközelebb eső két tavalyi hajtást meghagyjuk, a többit levágjuk. A kettőből a metszésponthoz közelebbi lesz a termőhajtás, ennek csupán a legvégét vágjuk vissza. A másik hajtás hozza majd a jövő évi termést adó vesszőket, ezt - hogy erőteljes növekedést kapjunk - két szemre vágjuk vissza. Ha e munkát nem végezzük el, a fa felkopaszodik, egyre vékonyabb, értéktelenebb hajtásokat hoz. Az ilyen fát már csak akkor lehet megmenteni, ha képes alulról új, erős hajtásokat növeszteni. Erre viszont a legyengült, beteg, a gaztól fojtogatott fák nem képesek.) A többi fánál általában csak a ritkítás a fontos, szellőssé kell tenni a koronát, nem kell sajnálni a vastag, egészséges ágakat sem, ha azok elveszik a fényt, az életteret a fa többi részétől. A metszési ismeretekkel nem rendelkezők forduljanak segítségért, szaktanácsért a szakemberekhez; a hozzáértő szomszéd is sok hasznos tanácsot adhat. Bűn egy gyümölcsöst magára hagyni! Akinek nincs rá szüksége, és nem tudja eladni, próbálja bérbeadni hozzáértő embereknek. Ha semmit sem fizetnek érte, akkor is jobban jár a tulajdonos, mintha hagyná tönkremenni gyümölcsöskertjét. (thóba) A szobai magvetésről Hogy konyhakerti haszonnövényeik vagy virágjaik kikelését, növekedését siettessek, régóta alkalmazzák a kertészkedő emberek az üvegházakban vagy a lakásban történő magvetést. így mire az idő melegre fordul és elmúlik a fagyveszély, már fejlett palántákkal rendelkeznek, s akár egy hónappal is meggyorsíthatják a növény kifejlődését. Mivel a piacon kapható palánták egyre drágábbak, magunk is megpróbálkozhatunk ezek felnevelésével. A magvetés céljára legjobb valamilyen műanyag- vagy faládát használni. Ennek aljára apró köveket, kavicsokat kell rakni, erre jön kb. 5-6 cm-es jó minőségű, tápdús termőföld (igen alkalmas a virágföld, a tőzeg és a perlit keveréke), majd vékony homokréteg. Erre szórjuk rá - lehetőleg sorokban - a magvakat, majd újabb réteg homokkal takarjuk le. Ha többféle növény magjait vetjük el ugyanabba a ládába, jól tesszük, ha kis cédulákkal jelöljük meg az egyes növények helyét. Ezután történik a beöntözés. Vigyázni kell, hogy a föld később se száradjon ki, de a túl sok víz sem jó a magvaknak. Hogy a megfelelő páratartalmat biztosítsuk, ajánlatos a ládát üveglappal letakarni. Akikelő növények közepes hőfokot és fényt igényelnek. A sziklevelek megjelenése után fejlődésnek indulnak az első lombleveket. Ekkor kell a kis növényeket megritkítani, átültetni, hogy további fejlődésükhöz elegendő hely legyen. E művelet közben vigyázni kell, nehogy a gyönge szár vagy a gyökérzet megsérüljön. Az átültetéshez használhatunk hasonló ládákat, de kisebb cserepeket, papírhengereket vagy tejfölös, joghurtos poharakat is - ez utóbbiak alját ki kell viszont lyuggatnunk. A földkeverék tápdús legyen, a homoktakarás már nem szükséges. Az átültetés után alaposan be kell öntöznünk a növényeket, és egy napig fénymentes helyen kell tartani őket. A növények fejlődése során időként ajánlatos a palántákat levéltrágyával és a különböző betegségek elleni növényvédő szerekkel lepermetezni. A végleges kiültetésre akkor kerülhet sor, ha az idő már felmelegedett, a palánták pedig kellően megerősödtek. A kiültetést napfénymentes időszakban végezzük, lehetőleg az esti órákban. Tavaszi ár a Nagy-Dunán Bánhidy László fotója GASZTRONÓMIA Édes sütemények Jégzajlás Hozzávalók: 20 dkg rétesliszt, 15 dkg porcukor, 3 egész tojás; a krémhez: 4 tojásfehérje, 30 dkg porcukor, 10 dkg mazsola, 10 dkg pirított, darált dió. A tojásokat a cukorral és a liszttel habosra verjük, zsírozottlisztezett nagy gáztepsibe öntjük, és lassú tűzön kisütjük. 1/3-ad részét levágjuk és apró darabokra tördeljük. A krémhez a tojásfehérjéket gőz felett keményre verjük, majd cukorral pár percig tovább verjük. Beletesszük az áztatott mazsolát, a diót és az összetördelt tésztadarabokat. A 2/3-ad résznyi tésztalapot tetszés szerinti nagyságú téglalapokra vagy kockákra vágjuk, a lapocskákra egy-egy halom krémet teszünk, és gyenge tűzön a sütőben megszárítjuk. Csokolád észalámi 2 dl vizet 1/2 kg porcukorral és 2 dkg kakaóporral csomómentesre keverünk, felforraljuk és 2 percig forrásban tartjuk. A tűzről levéve belekeverünk 12 dkg apróra darabolt Ráma margarint, ha elolvadt, 40 dkg apróra tördelt (nem darált!) háztartási kekszet, s néhány csepp rumaromát vagy rumot. Jól elkeverjük, majd vizes celofánnal bélelt őzgerinc formába nyomkodjuk. Lefödjük és egy napig hűtőszekrényben tároljuk. Kávés pogácsák 4 tojássárgáját fél kocka Ráma margarinnal, 25 dkg szitált porcukorral, egy zacskó vaníliacukorral, egy erős dupla feketekávéval habosra kavarunk. Apránként hozzáadagolunk 20 dkg réteslisztet, 1 kávéskanál szódabikarbónát, majd a 4 tojás keményre vert habját. Zsírozott-lisztezett nagyobb zománcos tepsibe öntjük. Levesszűrőbe 2-3 evőkanál porcurkot teszünk, és egyenletesen megszórjuk a tetejét. Lassú tűzön megsütjük. Ha kihűlt, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, tésztástálra rakjuk. Tálalásig folpackkal befödjük, hogy ne száradjon ki. Olga citromtortája A tésztához mérőedényben összemixelünk 2 dl tejfölt, 2 dl szitált porcukrot, 4 tojássárgáját, 2 dl réteslisztet és késhegynyi szódabikarbónát. Kerek tortasütőben - egymás után - 3 tortalapot sütünk belőle. A tortasütőt mindháromszor zsírral kell kikenni. A krém készítése: 2 db egész citromot leforrázunk, a két végét levágjuk és eldobjuk. A citromokat félbe vágjuk, a magokat kidobjuk, majd a citromot héjastól húsdarálón ledaráljuk, közben 2 dl porcukrot is hozzáadunk. Egy edényben a 4 tojásfehérjét kemény habbá verjük. Óvatosan hozzákeverjük a cukros citromot. Egy mély kompótos tál aljára 2 evőkanálnyit teszünk belőle, ráhelyezzük az első tortalapot, ismét krém, majd újból tortalap következik. így rakjuk sorba a lapokat és a krémet, melyből a torta tetejére is jusson. Folpackkal befödve 4-5 órát állni hagyjuk. Ha közben levet ereszt, evőkanállal locsoljuk rá a tetejére. Akkor jó, ha a tészta teljesen megpuhult és magába szívta a krémet. Igen finom, üdítő, vitaminos tortaféleség.