Esztergom és Vidéke, 1999

1999-03-04 / 9. szám

tÖÉÉi március 4, Esztergom és Vidéke „...a sok bába közt elvész a gyerek' Esztergom és vidéke kedves polgárai! Furcsa, közvetett megszólítást kaptam az Esztergom Városi Önkormányzat kórházi tanácsnokát bemutató interjúban. Ezek a következő szavak voltak: „A kórház csődhelyzetben van... Még a kinevezett önkormányzati biztos is csődöt mondott, pedig neki kellett volna kivezetni az intézményt siralmas anyagi helyzetéből." Azért érzem megszólításnak, mert éppen Önöket, Esztergom és vidéke polgárait vezetheti félre e néhány mondat - tehát tisztázó választ kíván. A legfontosabbak: valamiféle végromlás veszélye (melyből csoda, vagy messiás lehet a megmentő) lebeg a Vaszary Kolos Kórház fölött, vagy az újjászületés katartikus folyamatát éli ez az intézmény? Meggyőződésem, hogy az utóbbiról van szó. Az államháztartás reformjának fájdalmas vajúdását és részeredményeit éljük mindannyian hosszú évek óta. Ebben az egészségügy elkerülhetetlen reformja még távolról sem mosolygós újszülött. A hasonlatnál maradva, az egész szektor még a szülési fájdalmaknál tart. Az Önök kórháza ehhez képest a többieknél egy kicsit előbbre. Előbbre annyiban, hogy vérveszteségek árán, de életképességét bebizonyítva került ki az esztendővel ezelőtti önkormányzati biztosi kinevezésemkor tényleges csődközeli helyzetéből. A kórház ma önfenntartóan működik. Igen nagy hozott adósságterhe persze van, de abban az országban, ahol a jogos kárpótlási, konszolidálási igények rendre kielégítést nyernek, legyen szó sértett - sérült magánszemélyekről, privatizálandó volt állami vállalatokról vagy bankokról, jogos kárpótlási igénye elismerését bizton remélheti a Kórház is. Szeretném azonban hangsúlyozni - hasonlatomra visszatérve - az újjászületést. Olyan helyzet ez, amelyben nem tiszta lappal történő indításról van szó. A múltban gyökerező, el nem kerülhető ok-okozati összefüggések kényszerű leckéit kell megélni egy ilyen újjászületési folyamatban itt és most és ezzel, szerencsés esetben lehetővé tenni a jövőben fejlődést. Mi a szerepe egy ilyen helyzetben a kívülről rendelt segítőknek? A magam részéről idézem a KÓR-LAP 1998. évf. 2. számában Osvai László dr. tollából megjelent beszélgetésünk idevágó mondatait: „- Mi a konkrét feladata, mire szerződött? - Önkormányzati biztos vagyok, a tevékenységem finanszírozása az önkormányzaton keresztül történik. Tehát a kórházat működtető önkormányzatnak kell biztosítékot nyújtanom, hogy szakmailag kontrollált információkat kap arról az intézményről, ahol valamilyen zavar van. -Mit tud Ön ... újat mondani a megbízóinak? - Nem biztos, hogy újat kell mondanom, nem azért hoztak ide, hogy újdonságokat fedezzek fel, hanem hogy biztosíték legyek arra, hogy szakszerű legyen az, amit erre a kórházra pénzügyileg ráterhelni lehet. - Mikor tekintené sikeresnek az önkormányzati biztosi működését? Akkor, ha sikerülne átsegíteni a kórházat ezen a nehéz időszakán, és 2-3 év múlva stabil, jól működő kórház lenne, amire való igyekezetet itt meg lehet találni. Ahol ennyi belső energia gyűlik össze, ott azt kell sikernek tekintenem, ha ezek az energiák tért nyerhetnek. Ilyen körülmények között az önkormányzati biztosnak nem a kórházigazgatás vagy menedzselés a feladata." Mint látható, a kezdeti tájékozódástól fogva a segítő szerepét és felelősségét vállaltam fel. Talán elfogadja tőlem Tanácsnok Úr, s átadhatom az idősebb tapasztalatai jogán e segítő szerepet, amelyet a magam részéről fenntartani már nem láttam indokoltnak, azon egyszerű közmondásos igazság alapján, hogy sok bába közt elvész a gyerek. Az Ön megbízatása választói bizalmából legalább 4 évre szól, így módjában lesz egyrészt tevékenységével segíteni, hogy a tulajdonos önkormányzat kezelésében lévő esztergomi kórházi épület-vagyont a lehető legjobban használják, másrészt itt, helyben figyelemmel kísérni, hogy mennyiben bizonyul majd sikeresnek mindkettőnk - s még néhány jószándékú, segítő közreműködése -, de elsősorban a kórházvezetés - benne Önnel együtt az osztályokat vezető főorvosok felelős tevékenysége - folytán az a még elkövetkező, s minden megmérettetéshez szükséges 2-3 év. Ehhez kívánok Önnek bővülő ismeretekkel bejárható fejlődési utat, megfontolt ítélőképességet és türelmes bölcsességet, Esztergom és vidéke polgárainak pedig azt, hogy szeressék a kórházukat, tapasztalják meg ebben tanácsnokuk áldásos közreműködését, és ha eljön megméretésének ideje, szívesen válasszák Őt újra, kedvező tapasztalataik alapján. Tisztelettel: Major Éva Üzenetet kaptam Bár kollégáim és az egészségügyben dolgozók valószínűleg unják a Kór-Lap és az igazgatás alábbi polémiáját - annyiszor előkerült már -, mégis kénytelen vagyok reagálni. Ha ugyanis évtizedek múlva valaki előveszi az Esztergom és Vidéke 1999. február 25-i számát, azt hiheti, hogy a „ Válasz egy megszólíttatás okán" című írásban dr. Szontagh Csaba igazgató úr állításai mindenben fedik a valóságot. A terjedelmes cikk hosszan foglalkozik a Magyar Orvosi Kamara Esztergomi szervezetének Kór-Lap című újságjával is, és azt cenzúrázottnak ítéli meg! „Nem cenzúráról volt szó, amikor egy inkriminált riportra adott, közel különszám terjedelmet elérő igazgatói választ teljesen logikus érveléssel, az Esztergomi Orvosi Kamara küldöttgyűlésének jóváhagyásával az eredeti formában nem kívántuk közölni. Ez a tény Szontagh dr.-ból érthetetlen és méltánytalan reakciót váltott ki, melynek egyik következményeként a kórház vezetése megszakította kapcsolatát lapunkkal. Ismételten szeretnénk legszögezni, hogy folyóiratunk minden olyan vélemény és írás számára nyitott, melyek az újságírás szabályainak megfelelnek." (Kór-Lap Szerkesztő Bizottságának véleménye 99.02.) Az írás ezt követő részében - véleményem szerint szerencsés lett volna, ha csak ez a rész jelenik meg az Esztergom és Vidékében - tájékoztatást ad az igazgató úr az elkészült rekonstrukcióról. A továbbiakban azonban ismét olyan kérdéseket feszeget, mely túlnő egy hetilap keretein és hoszszabb eszmecserét is megérne. Közli a szerző, például, hogy kórházunkkal kapcsolatban „... nem érdemes csődhelyzetről beszélni". A Vaszary Kolos Kórház lejárt tartozás állománya több mint 300 millió forint, de ne beszéljünk csődhelyzetről!? Ne beszéljünk a felelősség kérdéséről se, hisz ez „ nagyon egyszerű" problémakör. Csakis az alulfinanszírozásunk a felelős. Csakis ezért alakulhatott ki kórházunkban anyagi és morális értelemben: csődhelyzet - bocsánat, helyesbítek: bizonyos nehézség. Az írás végefelé a kórház főorvosa így nyilatkozik: „a legnagyobb készséggel szeretnénk közreműködni egy, a magyar egészségügy illetve ennek esztergomi vetületéről kialakított kép formálásában..." Ez a kép jelenleg elszomorító, mégis legyünk optimisták. Mind országosan, mind megyei szinten „új festők" vették kezükbe az ecsetet és reméljük sikerül nekik egy szebb, jobb, optimistább kép vázlatát megfesteniük. Befejezésül annyit: mindig élményt jelent számomra dr. Szontagh Csaba írásait olvasnom. Elismerést és tiszteletet kelt bennem széles körű általános és irodalmi műveltsége. Hiszem, hogy O az egyik legműveltebb kórházigazgató Magyarországon. Kár, hogy a kórházak teljesítményét nem ebben mérik. Osvai László dr. Az első helyen a foglalkoztatási rehabilitációban Az esztergomi Relabor Rehabilitációs Célszervezet Kft.-t tíz éve alapította dr. Tittmann János pszichiáter főorvos, hogy e foglalkoztatási forma segítségével az egészségkárosodás miatt hátrányos társadalmi helyzetben lévők reintegrációját elősegítse. A tíz év alatt Esztergom és Dorog körzetében 1068 főt foglalkoztató rehabilitációs szervezetté fejlődött a Relabor Kft. A megye határain túllépve, ma már Veszprémben és Fehérgyarmaton is működik részlege. A csökkent munkaképességű személyekhez igazodó képességfejlesztés révén sikerrel pályázhatott az ISO 9002-as minőségbiztosításért: a SANSZ Minőségügyi Tanácsadó Iroda - mint felkészítő cég - segítségével a Relabor R.C.Kft. 1998-ban a Fogyatékosok Világnapján nyújtotta be igényét az ISO 9002-as minőségbiztosítás megállapítására. Az elektronikus alkatrészeket és az IKEA megbízásából faipari termékeket gyártó rehabilitációs célszervezet elnyerte a TÜV CERT tanúsítást igazoló okiratot, amely elismeri, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció, valamint az eredményes társadalmi felzárkóztatás érdekében végzett védőfoglalkoztatás területén a Relabor Kft. az ISO 9002as minőségbiztosításnak megfelelő rendszert vezetett be - elsőként nem csak hazánkban, hanem Közép-Kelet Európában is. Az erről szóló tanúsító okiratot február 19-én Esztergomban adta át Nagy Gyula, a TÜV Rheinland Euroqua Kft. vezető auditora dr. Tittmann Jánosnak és vállalatot irányító munkatársainak: Schiller-Kertész Tamás ügyvezető igazgatónak, dr. Albertiné Wieszt Anna minőségbiztosítási igazgatónak és Tasnádi Sándor gazdasági igazgatónak. Muzslai Zs. Ágnes