Esztergom és Vidéke, 1999

1999-02-25 / 8. szám

Esztergom és Vidéke ím mmár 25, Jó tudni! A használatbavételi engedélyről 1 - Mikor vehetjül használatba az építési engedéllyel felépített építményt? - Az építmény akkor vehető használatba, ha az rendeltetésszerű és biztonságos használatra már alkalmassá vált. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. - Ki állapítja meg, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra már alkalmas? - Ennek megállapítása a szakhatóságok bevonásával az építésügyi hatóság feladata. - Milyen építmény használatbavételéhez kell engedélyt kérni? - Ha az építmény építése, bővítése, felújítása, átalakítása vagy korszerűsítése építési engedély köteles volt, az építtetőnek a használatbavételi engedélyt is kell kérnie. - Milyen mellékleteket kell csatolni a használatbavételi engedély iránti kérelemhez? - A kérelemhez csatolni kell: a.) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, b.) ha az építési munkát a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték - de az eltérés építési engedély nélkül végezhető volt - a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát 1 példányban, c.) az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát l-l példányban, d.) szükség szerint, az épület használhatóságát bizonyító szakvéleményeket l-l példányban. -Melyik építési hatóságtól kell kérni a használatbavételi engedély kiadását? - Az engedély megadását a „kiemelt" építésügyi hatósági ügyek intézésére jogosult önkormányzat jegyzőjétől kell kérni. - Mikor adja meg az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt? - Az engedélyt minden olyan építményre, építményrészre meg kell adni, amelyet az építési engedélynek megfelelően rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építettek meg. - Mikor nem adható meg a használatbavételi engedély? - Abban az estben nem adható meg az engedély, ha az építmény rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. - Befejezetlen építményre adható-e használatbavételi engedély? - Csak abban az esetben, ha a befejezetlen építménynek már van használatra alkalmas része. Az építmény ezen részére a hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyt ad ki. -Kiket értesít az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt megadó, illetőleg elutasító határozatáról? - A határozatát az építésügyi hatóságnak kézbesítés útján közölnie kell: a.) az építtetővel, b.) a munka felelős műszaki vezetőjével, c.) a közvetlenül szomszédos telkek tulajdonosaival, d.) az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, e.) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal. - Hová lehet fellebbezni a használatbavételi engedélyt elutasító határozat ellen? - A kérelmet elutasító határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni a területileg illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz. Az Esztergomi Városi Tűzoltóparancsnokság illetékességi területén 1998-ban bekövetkezett tűzesetek statisztikája - az elmúlt 5 év káreseteinek tükrében - az alábbiak szerint alakult. Az ipar területén bekövetkezett tűzesetek száma 8-ról 9-re, a kárérték pedig 6,7 millió Ft-ról 12,1 millió Ft-ra emelkedett. A tűzkeletkezés okai közül kiemelkedik a technológiai előírások megszegése, ill az elektromos meghibásodások. A Bajna Glanz Rt. galván üzemében keletkezett, mintegy 10 millió Ft kárral járó tűzeset keletkezési oka is elektromos eredetű volt (elektromos vezetékek túlterhelése). A mezőgazdasági ágazatban a kárral járó tűzesetek száma az előző évek átlagához képest jelentősen, 12-ről 3-ra csökkent, a kárérték viszont ennek ellenére 1,7 millió Ft-ról 2,8 millió Ft-ra növekedett. Kiemelkedően nagy kárral járó tűzeset történt a Pilishegyi AG tulajdonában - az Úny és Tinnye közötti területen mintegy 50 ha lábonálló gabona égése alkalmával melynek kárértéke 2 millió Ft volt. A tűzesetek számának csökkenésében szerepet játszik, hogy a Az 1998-ban történt tűzesetekről gazdálkodók törekednek a géppark átalakítására, modernebb, korszerűbb gépek beszerzésével, illetve fokozott figyelmet fordítanak a termény-betakarítás során a tűzvédelmi és biztonsági előírások betartására. A mezőgazdaság területén az elmúlt évben további 298 tűzeset történt - avar, tarló és száraz aljnövényzetben -, ami ugyan tűzkárt nem okozott, azonban a környezetet károsította, a tűzoltóság erőit, eszközeit fokozottan igénybe vette. Az előző éviekhez képest ez jelentős növekedés (183-ról 298-ra). A keletkezési okok az esetek túlnyomó többségében emberi gondatlanságra vezethetők vissza (eldobott égő dohánynemű - tűzgyújtási tilalom ellenére - szabadban való tüzelés, fű és gaz égetése). A közlekedés területén a gépjárművekben - az előző időszak átlagához képest - megkétszereződött, 17-re emelkedett a tűzesetek száma, a keletkezett kárérték pedig elérte a 4,3 millió forintot. E növekvő tendencia a gépjárműpark elöregedésére, az otthoni szakszerűtlen javításokra, valamint a járművek használat előtti minimális karbantartásának, ellenőrzésének elmulasztására vezethetők vissza. Személyautóknál továbbra is gondot okoz a tűzoltókészülékek hiánya, amivel a kárt - a gyors beavatkozás eredményeként - a minimálisra lehetne csökkenteni. A lakóházi tüzek száma az elmúlt évek átlagához képest 43ról 45-re nőtt, az 1997. évihez képest viszont csökkent. Ez adódhat abból, hogy a területünkön található települések legtöbbjében befejeződött a gázprogram, és a családok túlnyomó része választotta ezt a kényelmes és biztonságos fűtési módot az elavultnak és tűzveszélyesebbnek számító szén és olaj helyett. A keletkezési okok igen sokrétűek (hőátadás, elektromos zárlat, emberi felelőtlenség). Legjelentősebb azonban az emberi gondatlanságból adódó tűzkeletkezés: tűzhelyen felejtett ételek, rosszul elhelyezett fűtő-tüzelő berendezések, helytelenül tárolt éghető anyagok. Sok esetben tűz okozói voltak a hibás vagy nem megfelelően használt elektromos berendezések, csatlakozók, a szabványtól eltérő villamos szerelések. A kárérték 5 millió Ft-ról 11,3 millió Ft-ra nőtt. Balesetekhez, műszaki jellegű feladatokhoz, különleges szakfelszerelést igénylő mentésekhez 59 esetben riasztották egységeinket. Más szervekkel együttműködve végeztük munkánkat, melynek célja az életveszély elhárítása, a vészhelyzetek megszüntetése volt. Az 1998-as évben 75 téves, nem megalapozott, vagy rosszindulatú bejelentés érkezett, melynek alapján a helyszínre érve beavatkozást igénylő esetet nem találtunk. Az ilyen jellegű vonulások más, esetleg életmentő beavatkozástól vonják el erőinket, eszközeinket, ill. jelentős mértékben megnövelik a működési költségeinket. E tájékoztató célja, hogy a benne szereplő adatokat felhasználva, a tanulságokat és tapasztalatokat leszűrve lecsökkenjen a nemkívánatos tűzesetek száma. Kertész Sándor tű.alezredes, tű. tanácsos, parancsnok