Esztergom és Vidéke, 1999

1999-01-07 / 1. szám

1999. fefcruár it. Esztergom és Vidéke HAZUNK TAJA GYÓGYÍR A bor mint gyógyszer Igaz-e, amit újabban sokat hangoztatnak, hogy a bor az emberiség egyik legősibb gyógyszere? Tény, hogy már az óroki Babilonból maradtak ránk erre utaló nyomok. Hipokratesz minden orvosok ősatyja - is ajánlotta: Jgyál bort, és egészséges maradszV A biblia, az óegyiptomi orvostudomány és az ókori görög orvosok egyaránt dicsőítik a bor egészségügyi jótéteményeit. Egészen a középkorig a bor népi gyógyszernek számított, jóllehet ismerték a borivás veszélyeit is. így aztán Paracelsus elhíresült mondata azóta is időszerű: ,J\ dózis teszi a mérget." Ma azt tartják, hogy a mértékletes vörösborfogyasztás több okból is egészséges. Egyrészt a benne lévő anyagok miatt, másrészt a velejáró jobb közérzet üdvös lelki hatásainak következtében. A vörösbor titka valószínűleg a benne lévő flavonoidokban rejlik. Ezek védik szervezetünk sejtjeit többek között a nikotin és a zsírdús táplálkozás káros hatásaitól. Párizsi kutatók vizsgálatai szerint a franciák szívinfarktus-kockázata harmadrésze a németekének, annak ellenére hogy többet dohányoznak és zsírdúsabban táplálkoznak északi szomszédaiknál. Viszont átlagban ötször több vörösbort fogyasztanak, mint a sörivó németek. A szőlőfestékben lévő ún. polyfenolok semlegesítik a káros szabad radikálisokat. A kékszőlőben lévő legalább 20 antioxidáns megakadályozza az LDL-koleszterin lerakódását. Brazíliában egy orvos bebizonyította, hogy a vörösbor hígítja a vért és megakadályozza a vérlemezkék összetapadását. (2 dl vörösbor 45 percen belül felére csökkenti a vér alvadóképességét.) Apolyfenolok mellett egy dán kutató további festékanyagokat feltételez a vörösborban, amelyek védenek bennünket az érbetegségek kialakulásától. Szerinte naponta 3-5 dl vörösbor elfogyasztása a felére csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A bordeaux-i egyetem neurológusai hároméves vizsgálatsorozat alapján megállapították, hogy azok körében, akik napi 4-5 dl vörösbort fogyasztottak, 75 %-kal kevesebb a fokozódó szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór előfordulása. Több kutatás eredménye szerint a szabad radikálisok közrejátszanak a reuma kialakulásában. Ezt gátolja az E- és a C-vitamin, valamint béta-karotin, melyeknek a hatását viszont 20-50-szeresére növelik a növényi festékanyagok, a már említett flavonoidok. Amerikai kutatók szerint a vörösborban található resveratol nevű hatóanyag hatásos a rák elleni küzdelemben. Nemcsak a rákkeltő anyagok káros hatását gátolja, de kezdeti stádiumban képes reparálni a megbetegedő sejteket is. Napi negyed liter vörösbor elfogyasztása mintegy 40 %kai csökkenti a vesekövek kialakulásának kockázatát - legalábbis ezt állítják a bostoni kutatók. A vörösbor kockázatai és mellékhatásai ismertek. Köztudott, hogy a bor - jelentős alkoholtartalma miatt májkárosító hatású. A hangsúly mindig a mértéken van, ez pedig egyénenként különböző. Az orvosok általános véleménye szerint a napi borfogyasztás nem haladhatja meg férfiak esetében a 4, nőknél a 3 dl-t. Vannak azonban, akik egyáltalán nem fogyaszthatnak alkoholt. Nekik találták ki az alkoholmentes vörösbor-kivonatokat. Németországban már kapható - Beni-vin néven - egy flavonoidban gazdag gyógykészítmény. Egyetlen kapszula bevétele megfelel 2-3 pohár vörösbor elfogyasztásának, természetesen az alkohol káros - valljuk meg, néha igen kellemes érzést nyújtó - hatása nélkül. GASZTRONÓMIAI BARANGOLASOK A rovatvezető válaszol Az elmúlt év második felében számos levelet kaptunk, mely dicsérte vagy bírálta egy-egy ételajánlatunkat. Kritika érte rovatunk „koncepcióját" is: sok egészségtelen, zsíros ételt kínálunk, aránytalan az ételek megoszlása, alig van levesajánlatunk, a tésztákról pedig szinte szót sem ejtünk. Be kell látnunk, a „vádak" többsége igaz. A sütemény-recepteket hiányolok azóta már biztosan kipróbálták Czirok Ferenc ajánlatait, melyeket a karácsony előtti (december 17ei) számunkban közöltünk. Reméljük, ízlettek e finomságok. A leves-receptekre váróknak most ajánlunk egy finom, laktató, gyorsan elkészíthető leves-különlegességet, a frankfurti levest. Másfél liter vízben felteszünk főnni fél kiló laskára szeletelt kelkáposztát. Vegetával, köménymaggal, majorannával, sóval, kevés fokhagymával ízesítjük. Ha puhára főtt, beleszeletelünk 2-3 pár virslit, majd rövid forralás után tejfölös liszttel behabarjuk. (A vegetáriánusok virsli helyett a végén, tálaláskor pirított zsömlekockákat rakhatnak bele.) Sok kritikát kapunk a rengeteg húsos étel miatt is. Nos, tisztázzuk: nem vagyunk híve a vegetáriánizmusnak, de a túl zsíros táplálkozásnak sem. A száraz húsoknak - különösen a baromfi húsnak - nincs káros hatása, a túlzott mennyiség persze ezekből is ártalmas lehet. Elvünk, hogy ne a húsokkal, hanem a körettel lakjunk jól! Egy nagy bűnünket meg kell gyónnunk: a halakról szinte nem is írtunk az elmúlt évben. Pedig a hal a legegészségesebb húsétel. Mentségünkre szolgáljon, hogy Esztergomban évek óta rendkívül rossz a hal-ellátás. A fagyasztott hecken és tonhalon kívül csak pontyot lehetett vásárolni. Férjem - ha Pesten jár - mindig beugrik a Lehel-téri piacra, ahol - sok minden más mellett - igen bő a halválaszték. Legutóbb például heringtörzseket szállított konyhánkba négyszáz-egynehány forintért kilóját. Ez a halfajta nagyon ízletes és sokféleképpen felhasználható. Óriási előnye, hogy nincs benne szálka. Legegyszerűbb elkészítése a következő: Egy napig áztassuk be a haltörzseket sós, fokhagymás, mustáros tejbe. A pácléből kiszedett halakat szárítsuk meg, bőrüket vagdossuk be 3-4 helyen, majd halfűszerekkel szóljuk meg kívül-belül. Forgassuk meg paprikás lisztben, majd forró olajban süssük aranysárgára. Köretnek majonézes krumpli vagy krumplisaláta ajánlható hozzá, de bármilyen más burgonya-körettel vagy rizzsel is kitűnő. Úgy hallottam, a Széchenyi téren újra megnyílt a régi halszaküzlet felújítva, bő áruválasztékkal. Ha az áraik is elfogadhatóak lesznek, több és változatosabb halételt ehetünk, mint tavaly, s mi is több halrecepttel lepjük meg majd Önöket. Most, az újesztendő startjánál hadd ismételjük meg egy régi kérésünket: küldjék be szerkesztőségünknek kedvenc ételeik receptjeit, különösen akkor, ha az valamilyen ritkaságszámba menő, csak kevesek által ismert ínyencség, vagy könnyen, olcsón elkészíthető ételféleség. Várjuk tehát leveleiket - és persze nemcsak a recepteket, hanem észrevételeiket, javaslataikat, ötleteiket is. Kívánjuk, hogy az új esztendőben sok finom étellel örvendeztessék meg családtagjaikat, vendégeiket, s örülnénk, ha ehhez a mi szerény kis rovatunk is hozzájárulhatna. K-Sz. E. JELES NAPOK — NÉPSZOKÁSOK Január — Boldogasszony hava Január 1.: Újév Mint minden negyedévkezdő nap, „gonoszjáró" napnak is számított hajdanán. Számtalan módon gyakorolták faluhelyen a gonoszűzést. A legények, sihederek „kongóztak", sokféle eszközzel keltettek zajt. Reggel kántáltak, regöltek, sorra vették a lányos házakat, de a gazdák is köszöntötték a jó ismerősöket, a rokonságot, hogy jókívánságaikat evés-ivás közben elmondhassák. Szokás volt a „kezdetvarázslás", „kezdetjóslás" is: úgy hitték, ki mit csinál, kivel mi történik elsőnek Újév napján, azt fogja tenni egész esztendőben. Ezért a kiadást és eladást, az asszonyi bontómunkát tiltották ezen a napon. Ez volt az egyik oka az egész napot jellemző jókedvnek, bőséges, evés-ivásnak, ajándékozásnak. Úgy tartották, nem jó ilyenkor baromfihúst enni, mivel ezek az állatok hátrafelé kaparnak - visszahúzzák a szerencsénket -, inkább sertéshúst sütöttek, mert ez az állat előrefele túr - előrelendíti sorsunkat. Újév szokása volt egyes helyeken a galuskafőzés, az almahéj-dobás, a szöszráz ás, a papírcsillag-vágás, az ólomöntés, a lencseválogatás, sőt a disznóól-rugdosás is. Január 6.: Vízkereszt Jézus megkeresztelésének ünnepe, a néphagyományban a karácsonyi ünnepkör zárónapja, vele kezdődik a farsang. Dele és estéje kiváló alkalom a víg lakmározásokra és vendégeskedésekre. Az esti harangszó után kántálás, csillag- vagy háromkirályok-járás tette elevenné a falut. A katolikusoknál a víz-, a só-, a kréta- és a házszentelés napja volt. A vízzel viharos időben a házat hintették meg, vagy a betegek halántékát mosogatták vele. A krétával a házigazda G.M.B. monogramot (Gáspár, Menyhért, Boldizsár betűjelét) rajzolt, vagy gonoszűző napokon keresztett húzott az ajtóra. A sót egyebek között a beteg állatok eledelébe tették, illetve a gyermekágy lepedőjének és a keresztelő-kendőnek a sarkába kötötték. E nap időjárása a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára s így a termésre, főleg a bortermésre ad előjelet. A néphit szerint minél hidegebb a január első fele, annál kellemesebb lesz az egész év. Nos, ha hinni lehet az időjósoknak, az idén erre számíthatunk. A január hónap csikorgó hideget hoz, csapadék sem igen várható. K-Sz.M.