Esztergom és Vidéke, 1999

1999-02-18 / 7. szám

1999, február Esztergom és Vidéke Jubilál az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Az egyesület idén lesz öt éves; egy éve működteti tanácsadói irodáját a Zöldházban. A kettős évforduló kínálkozó alkalom a számvetésre múltról jelenről, jövőről. Ezért kerestük fel kérdése­inkkel Szendi Gábor főiskolai docenst, az egyesület elnökét. -Milyen célból hozták létre az Esz­tergomi Környezetkultúra Egyesüle­tet? - Két fő feladatra vállalkoztunk. Az egyik: a lakosság megfelelő informá­lása, illetve környezettudatának for­málása. A másik fontos feladatunk olyan technikai ismeretek továbbítá­sa, amelyek lehetővé teszik a motivált egyén számára a tudatosan környezet­kímélő életvitelt. Tehát elsősorban felvilágosító tevékenységgel próbá­lunk eredményeket elérni mind a lo­kális, mind pedig a globális környe­zeti gondok enyhítésében és ezek megelőzésében. Mindebben igen je­lentős szerepe van az energia-felhasz­nálásnak. Kezdettől fogva törekszünk az ún. megújuló energiák népszerűsí­tésére. Nagyon fontosnak tartjuk a fiatalok környezeti nevelését, a diá­kok és a pedagógusok megfelelő in­formálását. Még 1995-ben indítot­tunk el egy konferencia-sorozatot is, amelynek keretében évente egy-egy átfogó témát tárgyalunk meg. Eddig a következők kerültek sorra: A környe­zeti nevelés (1995), A környezettuda­tos család (1996), A környezeti infor­máció és érdekképviselet (1997). -A környezetbarát technológiát hi­vatott szemléltetni az ún. ökotechni­kai udvar, amelyet, ha jól tudom, az egyesület tagjai önerőből tartanak rendben. - Igen, ez 1995-től működik a Prí­más-szigeten és valóban az egyesület tagjai hozták rendbe. Az esztergomi önkormányzattól használatba kapott területet közös munkával tisztítottuk meg az elvadult növényzettől és a hul­ladéktól. Máig mi gondozzuk, miután - pályázati támogatásból vásárolt szemléltetőeszközökkel felszerelve ­megnyitottuk mint bemutató parkot. 1996-tól tudunk nyilvános programo­kat szervezni ezen a helyszínen. Az év környezetvédelmi „jeles napjain" a város egész lakosságát igyekszünk mozgósítani. - Melyek ezek a napok? - Számunkra különösen fontos jú­nius 21-én a nemzetközi Nap napja, amely egyben a megújuló energiák nélkülözhetetlenségét hangsúlyozza. Márciusban a Víz, áprilisban a Föld napján is szervezünk rendezvényeket, ugyanígy az őszi Világtakarítási na­pon. Egy-egy ilyen alkalomra úgy 200 ember jön el az ökotechnikai ud­varba, ahol tanulmányi séta keretében információkat kapnak, és a helyszí­nen ismerhetik meg a szélkerék, a napkollektor (vízmelegítő) és a nape­lem (fényelektromos cella) működési elvét. Bemutatjuk a hulladékhaszno­sítás korszerű lehetőségét: a kom­posztálást és a szelektív hulladék­gyűjtést. A „suttogó-gép" segítségé­vel, ami tulajdonképpen két egymás felé fordított paraboloid tükör, az is­kolások könnyebben megérthetik a hanghullámok terjedését és fókuszá­lását. A „gép" fókuszába állva messziről is meghallani a suttogást - Az Önök szervezete egy országos hálózatnak is tagja. - Igen, kapcsolatban állunk más környezetvédő szervezetekkel is, az ország egész területéről. Erre alapoz­va indult '97 nyarán egy program or­szágos tanácsadó irodahálózat létre­hozására, amelynek eredményeként mi is megnyithattuk ezt a jól felszerelt irodát mint a hálózat 16 szolgáltató helyének egyikét. Rendszeres kiad­ványcserét folytatunk, egymás számí­tógépes adatbázisait az internet révén is el tudjuk érni; ugyanígy speciális szervezetekhez is segítségért fordul­hatunk a környezetvédelem bonyo­lultabb kérdéseivel. Feladatunk a la­kosság információ-igényének minél gyorsabb és teljesebb kielégítése. - Kik és milyen kérdésekkel fordul­nak az irodához? - Főként esztergomi lakosok, köz­tük vállalkozók és üzletemberek kér­nek tőlünk tanácsot, de természetesen az egész régiónak rendelkezésére ál­lunk, sőt Budapestről és Siófokról is jelentkeztek már érdeklődők. Problé­máikat megvizsgáljuk, útbaigazítjuk őket, felvilágosítjuk a teendőkről. Az irodán belül az ún. Zöld Energia Szol­gálat a napkollektorokról, vagy a szélenergia hasznosításáról nyújt in­formációt. Környezetvédő pályáza­tokról is felvilágosítást adunk. Már tavasszal, a Víz napja alkalmából el­kezdjük a vízminőség ellenőrzését, elsősorban az esetleges nitrát- és sav­tartalom szempontjánál. Veszélyes hulladékok leadása, élel­miszeradalékok egészségre gyakorolt hatása, Esztergomnak és régiójának környezeti állapota: - még hosszan sorolhatnám a témaköröket, amelyek­kel foglalkozunk. Irodánkban hétköz­nap 10-től 16 óráig személyesen, va­lamint telefonon, faxon a (33) 400­150-es számon érhetnek el minket. Üzenetrögzítőnk is van. - Mit jelent a Zöld Könyvespolc elnevezésű szolgáltatás? - Miután többször megtörtént, hogy középiskolások, sőt főiskolások is hozzánk fordultak szakirodalomért a környezetvédelem témakörében, tu­datosan elkezdtük gyűjteni a fonto­sabb könyveket, folyóiratcikkeket és egyéb publikációkat. Mindezeket ­eredetiben vagy másolatkészítés út­ján - kölcsönözzük is. - Saját kiadványaik is vannak? - Az egyesület megalakulásától kezdve megjelentetjük hírlevelünket, igaz, nem mindig rendszeresen. Elő­ször csak a tagság számára adtuk ki, majd az érdeklődők szélesebb köré­nek is hozzáférhetővé tettük, Környe­zetkultúra Hírlevél címmel. E né­hányszáz példányban megjelenő új­ságot a környezetvédelmi jeles na­pokra időzítjük, így mindig tartal­maznak aktuális információkat Ezen kívül bőven rendelkezünk szóróla­pokkal és brosúrákkal is, például a napkollektor építéséről. Környezet­védelem az otthonunkban címmel ki­adtunk egy füzetecskét; most készül egy újabb jeles napjainkról. Kiadvá­nyaink útján főként iskolai csoportok és egyéb kisközösségek körében szándékozunk információkat terjesz­teni. - Milyen eredményeket értek el az ifjúság nevelésében? - Az utóbbi időkben egyre jobb a kapcsolatunk a helyi oktatási intéz­ményekkel. A Deák Ferenc utcai, Zöld Óvodával kerültünk leghama­rabb közeli kapcsolatba. Nevüket azért kapták, mert nagyon komoly környezetvédelmi program szerint nevelik a gyerekeket, akik az óvónő segítségével maguk gondozzák óvo­dájuk biokertjéL Tanulmányi séta ke­retében szinte minden iskola diákjai jártak már a bemutatóparkunkban. A Petőfi iskolában technika órán mun­katársunk közreműködésével kipró­bálták az újrapapír készítését. - Úgy tudom, az egyesület segítsé­get nyújt azoknak, alak napkollektort szeretnének készíteni. - A napkollektoros rendszerekben a napenergiából melegvizet nyerünk, amelyet hazánkban főleg közvetlenül (fürdésre, mosásra stb.) használnak fel, de természetesen fűteni is gazda­ságosabban lehet vele. Egy átlagos háztartás évi energia-szükségletének 70 %-a fedezhető az üyen melegvizes rendszerből, feltéve, hogy jól van mé­retezve. Egy családi ház melegvíz-el­látásához 2-3 - általában kb. 2 négy­zetméter felületű - napkollektor-mo­dul kell. A teljes rendszer költségének nagyjából 50 %-át teszi ki a hőbefo­gást végző napkollektor bolti ára. En­nek azonban mintegy a felét megtaka­ríthatjuk, ugyanis a gyárival csaknem azonos minőségű napkollektort öne­rőből, kaláka-munkával is készíthe­tünk. Egyesületünk ehhez szer­számokat biztosít, és az anyagbeszer­zésben is tud segíteni. Az Ausztriában működő napkollektorok felülete már meghaladja az 1 millió négyzetmé­tert; ennek jelentős része ilyen össze­fogással, „házilagosan" készült. A napenergiának egyébként vannak más, közvezett hasznosítási lehetősé­gei is. Ilyen az ún. energiaültetvény, a mező- és erdőgazdasági hulladék fel­használása, a biobrikett-gyártás stb. - Milyennek látja a megújuló ener­giák jövőjét Magyarországon? -Az Európai Unió 2010-ig az ener­gia-felhasználásban megduplázza a megújuló energiaforrások arányát Ennek az elvnek nálunk is érvénye­sülnie kell, ha meg szeretnénk felelni a feltételeknek. A beruházások első pillantásra drágának tűnnek, de pon­tos számításokkal kimutatható, hogy 5-7 év alatt bármely beruházás költsé­ge megtérül. Véleményem szerint ezek a módszerek nálunk is egyre in­kább el fognak terjedni. A folyamat már meg is indult. Napkollektorból például hazánkban több tízezer négy­zetméter felület található. Esztergom­ban is vannak jó példák: a ferences gimnázium 200 négyzetméteres nap­kollektorral rendelkezik. A tanítókép­ző főiskola fűtését pedig már régóta hőszivattyús rendszer biztosítja. -Mi a hőszivattyú működési elve? - A hőszivattyú tulajdonképpen egy kifordított hűtőszekrény. A váro­sunkban működő berendezés a Mala­forrás 28 fokos vizéből von el hőt, és ezt a hőmennyiséget használja fel a főiskola épületének fűtésére. Aminek a napkollektor mellett szintén nagy jövőt jósolok, az a szélenergia hasz­nosítása. Kellemes meglepetés ért, amikor tavasszal Ausztriában egy ta­nulmányi úton megtudtam, hogy az elmúlt négy év folyamán szinte nullá­ról 30 megawattra növekedett az oszt­rák szélerőművek teljesítménye. Köztudomású, hogy tengerparti vidé­keken már régóta állítanak fel széle­rőműveket, de Ausztriában és Német­országban - ahol ugyanolyanok a szélviszonyok, mint hazánkban - a közelmúltig nem került sor ilyen mé­retű beruházásokra. A szélerőművek hatalmas, 60 m magasságot is elérő tornyok, 40 m átmérőjű lapátokkal termelnek áramot, egy-egy torony 600 kW-nyi energiát szolgátat. Egye­sületünk igyekszik előmozdítani, hogy Esztergom könyékén is épüljön egy ilyen, 1 MW-os szélerőmű. Régi­ónk szélviszonyai erre tökéletesen al­kalmasak. Az erőmű a hálózatra kap­csolódik, energiája így bárhol az or­szágban hasznosítható. - Az egyesület küldetésének, fel­adatainak teljesítéséhez az önkéntés munkavállaláson kívül nyilvánvalóan pénzre is szükség van. Ehhez milyen forrásokra számíthatnak? - ötéves működésünk eredményeit a pályázatok útján elnyert támogatá­sok alapozták meg. Jelentősebb ösz­szegekhez jutottunk az USA Béke­szolgálatától, a Központi Környezet­védelmi Alaptól (KKA), a Regionális Környezetvédelmi Központtól, me­gyénk környezetvédelmi bizottságá­tól, az ökotárs Alapítványtól és az Energia Klubtól. Az utóbbitól például holland forrásból származó támogatást kaptunk. Tanácsadó irodánk létesítését a KKA „állami feladatok átvállalása" elnevezésű kerete tette lehetővé. Mindemellett, úgy vélem, egyre in­kább számítanunk keü a helyi adózók­ra t illetve adományozókra is. Egyesü­letünk „kiemelten közhasznú" besoro­lása az utóbbiaknak bármikor jelentős adókedvezményt nyújt; az SZJA 1 %­ának felajánlására pedig még március 20-áig van lehetőség. Ehhez a rendel­kező nyilatkozaton egyesületünk nevét és adószámunkat(18603378-2-11) keü feltüntetni. - Lapunk részéről reméljük, hogy ez a beszélgetés is hozzájárul majd rendkívül fontos tevékenységük minél szélesebb körű társadalmi támogatá­sához. Haraszti István

Next

/
Thumbnails
Contents