Esztergom és Vidéke, 1999

1999-12-16 / 50. szám

1999. december 16. Esztergom és Vidéke Könyvbemutató Karácsonyi hangverseny Az „Ezerarcú természet" A Mária Valéria híd története című könyv sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatóját december 8-án 17 órai kezdettel tartották az esztergomi Városháza nagytermében. A rendezvény résztvevőit Meggyes Tamás, Esztergom főfoglalkozású alpolgármestere, valamint Jan Oravec, Párkány polgármestere üdvözölte. Majd a díszes album kiadójának igazgatója, Hódossy Gyula beszélt a könyv előkészületeiről, illetve Tóth Ernő hídépítő szakmérnök ismertette a szép kivitelű és igényes mű szerkesztésének elveit, a kiadvány tartalmát. Végezetül Csernusné Láposi Elza az esztergomi önkormányzat Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke méltatta azt a tényt, hogy a könyv első sajtóbemutatójára éppen Esztergomban került sor, és hogy a kiadvány egyedüli magyarországi forgalmazója a város idegenforgalmi irodája, a Gran Tours. A dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó szép vállalkozása ez a több mint száz színes és fekete-fehér archív képekkel, korabeli - majd száz éve nem publikált - tervrajzokkal, eredeti dokumentumokkal illusztrált, krétapapíron megjelenő impozáns, exkluzív kivitelű kiadvány, mely összefoglalja a Duna két partján fekvő város, Párkány és Esztergom között hajdan átívelő Mária Valéria híd teljes és hiteles történetét. A 2001 -ben újra felépülő - két nemzet közeledését szimbolizáló - hídról szóló könyv anyaga két részre tagolódik. Az esztergom-párkányi Mária Valéria híd krónikája című rész régi dokumentumokban, újságokban, könyvekben megjelent írások idézésével bemutatja a híd tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének történetét 1891től 1944-ig, majd napjainkig azt a harcot, amely a híd újjáépítéséért folyik. A kötet másik része Csáky Pál Szlovákia miniszterelnök-helyettese és Boros Imre tárca nélküli miniszter beköszöntőjével indul, majd Bartusz Gyula építészmérnök tollából megismerkedhetünk a Mária Valéria híd történelmi elődjeivel, végül pedig az állandó hídkomplex leírásával. A fejezet tartalmazza az eredeti híd tervrajzait, és gazdagon illusztrálva bemutatja a helyreállítás terveit is. A könyv további részében Párkány és Esztergom polgárai nyilatkoznak arról, mit is fog jelenti számukra az újjáépülő híd. A kötetet Jan Oravec és dr. Könözsy László polgármesteri utószava zárja. Sz.B. A zene békére szólít! Hamis hangok hangoztatják, hogy féltékenység dúl városunk két kiváló képességű énekkara, a Balassa Vegyeskar és a Monteverdi Kórus között. A hangverseny-látogató közönség - köztük a tudósító is - ezt nem érzékeli. Beszélnek róla a helyi politikusok, de ők nem igen járnak koncertekre. Mi éneket és békét szeretnénk! P. A Pro Urbe-á\]as Városi Szimfonikus Zenekar ez évi 3. bérleti hangversenyét a Szent István Gimnázium dísztermében zsúfolt nézőtér várta. Reményi Károly zeneigazgató köszöntőjében - rendhagyó módon csak konfliktusokról szólt, azokról, amelyek közte és a városi önkormányzat között feszülnek, s amelyek - lévén főként a Zeneiskolához kapcsolódóak - aligha tartoznak a hangversenylátogatókra. Főleg nem, ha ráadásul nagy nyilvánosság előtt törvényesen választott képviselőket is címkéz. A közönség most is azért jött, hogy jó zenét hallgasson - a művészetre volt kíváncsi, nem pedig a helyi politikai csatározásokra! E sajnálatos „előjáték" után viszont a közönség mesteri hangversenyt élvezhetett. H. Schütz: Weinachts-Oratorium (História von der Geburt Jesu Christi) művét ragyogóan adták elő szimfonikusaink. A zenekar kitűnő hangzással szólaltatta meg a művet, a szólisták -Dunai Éva szoprán, Bot Gábor tenor, Balázs Péter basszus - kristálytisztán énekeltek, és az énekkar is harmonikusan kísért, egyszóval professzionális muzsikában volt részünk. A közel egyórás oratorikus mű lenyűgözte a hallgatóságot. Vastaps volt a zenekar, a szólisták és az énekkar produkciójának a jutalma. Még a szünet előtt lépett fel a nagyhírű Balassa Vegyeskar és a Szent István Gimnázium Énekkara. Telemann kórusművét énekelték zenekari kísérettel, Reményi Károly karnagy vezényletével. Szünet után átrendeződött a pódium. A zenekar elvonult, csupán az énekesek maradtak a színpadon. A Balassa Vegyeskar karácsonyi kórusműveket szólaltatott meg. DurzákAnna tanárnő irodalmi összeállításában bibliai és világirodalmi idézeteket mondott. Az elhangzott karácsonyi művek: Áldott éj, Bach: Glória, Max Reger: Mária bölcsödala, Kodály: Karácsonyi pásztortánc, Lisznay Gábor: Betlehemi fénysugár, Csendes éj. A közönség búcsúzásként a Mennyből az angyali énekelte együtt az énekkarral. A közös éneklést zongorán Reményi Károly kísérte, aki 15 éve vezeti az együttest. (Pálos) Hangverseny a Szent Anna Templomban Vasárnap délután a déli városrész hangversenypárti közönsége megtöltötte a Szent Anna templom padsorait, hogy élvezze a Hunyadi Zoltán vezényelte Monteverdi Kórus adventi énekeit. Dr. Kiss-Rigó László plébános köszöntötte a megjelenteket, majd Tóth Sándor tanár-költő, József Attila-díjas mondta az összekötő szöveget. Az egyórás zenés-irodalmi műsorban elhangzott kórusművek: Arcadeli, Bárdos Lajos, Berchem, Kodály, Zuccante, Verdi szerzőket idézte. Tóth Sándor főiskolai tanár Bibliaidézetei a közelgő karácsonyra utaltak. A nagyközönség feszült figyelemmel kísérte a rendhagyó irodalmi estet. A Monteverdi Kórus tagjai szívüket, lelküket adták ezen a vasárnapi délutánon is. A hangversenyt követően szentmisével zárult a városrész harmadik adventi gyertyagyújtása. A Monteverdi Kórus (képünkön) egyházzenei szolgálata nagy tetszést aratott. (los) Szalánczy Béla már csaknem negyven éve örökíti meg fotóin a természet ezer arcát. Gyermekkora erdő mellett, vizek partján telt el, ahol kedvére kószálhatott, szemlélődhetett. Megfigyeléseit felnőtt korában is megőrizte.: életét végigkísérő kedvtelése, gyönyörű természetfotói jelentős szakmai sikereket hoztak számára. 1977-től 1992-ig a Nimród Fotóklub titkára, 1993-tól a Fotó - Natura Természetfotósok Egyesületének elnöke. Nagydíjakat nyert a Nimród vadászmagazin pályázatán s külföldön is, 1988-ban Firenzében, 1993-ban a Ritkaság kategóriában. Növény- és állatvilágot bemutató kiállításai megjárták már Amerikát és Európát (Norvégiát, Svéd- és Finnországot, Ausztriát, Lengyel, Cseh-, Német-, Francia- és Olaszországot). „Most itt nálunk, ezeréves városunkban. Szép ajándék Szalánczy Béla Jézuskájától, különleges ez a kiállítás és valamennyiünknek szól" - kezdte megnyitóját Báthory Gábor, a Duna Televízió bemondója - aki amúgy kiállítónk régebbi, munkahelyi ismeretségből megmaradt igaz jó barátja. Majd a természetfotósok sajátságos, hétvégi életformáját méltatta, akik este valamilyen erdei házban elvackolnak. Kora hajnaltájt pedig különböző irányban megindulnak, hogy ki-ki a maga vadját, képletesen szólva: elejtse. Majd estetájt újból összejönnek a társaság kedvéért, hogy csöndes megfigyeléseiket megbeszéljék A tárlatlátogató számára pedig az a nagyszerű, hogy nem kell érteni a szakmához. Csak rá kell nézni a képekre és máris befogadjuk. „A rohanó városi élet, bonyolultra szerkesztett világunk lehúz. Észre sem vesszük a természetet - nos, ezért érdemes ebben a világban megfordulnunk." Szalánczy Béla fotói-itt és most-az állatvilág valóban sokféle arcát mutatják, helyszíne lehet védett terület, nemzeti park, rezervátum, állatkert, de akár város is! Az alkotó tapasztalatából és gyakorlatából adódóan több, igen érdekes és tényleg csak a „lesipuskás" fotós számára is egyetlen - egyszer megfogott pillanatot láthatunk az életképekben, pl. a Nászajándékon a párjának rovart ajándékozó madárkát, a Kerecsensólyom győztes tekintetét a fatönkre vetett áldozat fölött, a hortobányi halastavaknál Váratlan találkozásba, keveredett kerecsensólymot és hermelint (e két ragadozó a Ritkaság-kategória győztese!), a dévaványai túzokvonulást, a Túzokdürgés szép látványát, a hévízi-tavi tündérrózsa levelein üldögélő Béka-szimetriát. Időbeni eltolódással készült páros fotók: a Fészkelőhely és a Balkáni gerlék a kereszteződésben a vöröset-sárgát mutató, budapesti közlekedési lámpa tetején, az afrikai rágcsáló szurikáták a Vigyázz, balra nézz! és a hátat fordító Mosoly szünet pillanataiban. Gyönyörű tájak hátterén látunk alkonyati daruvonulást, Enyelgő vidrapárt, Hajnali kócsagot, felszálló Szürkegémek tükörképét a vízen. Jellegzetes állatportrék: a bukázó sas, a csér, a színes pinty; a hazánkban igen ritka, védett, rejtett életet élő nádiposzáta, a gulipán, a gémek és kócsagok mindenféle fajtája, s a kisállatok: a szundikáló rókagyerek, az esendő vaddisznómalackák, az anyjukat váró éhes fecskefiókák. E tanulságos szellemi ajándékot a következő, januári megnyitóig tekinthetjük meg. Szíves figyelmükbe: Horváth Gáborné dr.