Esztergom és Vidéke, 1999

1999-12-09 / 49. szám

Esztergom és Vidéke 1999. december 9. POLITIKA GAZDASÁG CIVIL TÁRSADALOM Képviselőnk interpellációja: Ml LESZ LENCSEHEGY SORSA? Dr. Latorcai János országgyűlési képviselőnk december l-jén a lencsehegyi bánya jövője kapcsán interpellált a Parlamentben. Felvetésére dr. Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium államtitkára válaszolt. Következő számunkban közöljük a Parlament hivatalos jegyzőkönyvének erre vonatkozó részét! Küszöbön áll a megegyezés a Suzukival Amint az ismeretes, az önkormányzat és a Magyar Suzuki Rt. között többéves vita áll fenn a várost megillető iparűzési adóról. Meggyes Tamás alpolgármestertől megtudtuk, az 1991-ben városunkban megtelepedett multinacionális autógyár a termelési értékét 60 %-ban beszállítói közreműködéssel hozza létre. Mivel a helyi adórendelet csupán 1997-től veszi figyelembe és teszi levonhatóvá beszállításból keletkezett értékeL így 1992-96 közötti időszakban a gyár a kétszeres adózás csapdájába került. Ugyanis a beszállítói útján már adózik egyszer azoknál a magyar és külföldi önkormányzatoknál, ahol a beszállítói cég működik, ugyanakkor az esztergomi önkormányzatnál a teljes bevétel után kellett volna adót fizetnie. Ezt kifogásolta a cég, és erkölcsileg jogosan kérte, hogy a beszállításokat vegyék figyelembe az 1997 előtti évekre is. A Suzukival folytatott tárgyalásokat vezető Meggyes Tamás alpolgármester azt is elmondta: a bírósági eljárás helyett peren kívüli megegyezésre törekszik a céggel. A tárgyalások jól haladnak és az egyezség már a küszöbön áll. muzslai HÉT: adóemelés helyett ipartelepítést! A Helyi Érdekegyeztető Tanács december 2-án délután a Városházán tárgyalta az önkormányzat 2000. évre tervezett adóemelési terveit. Dr. Kovács László, a Pénzügyi Bizottság elnöke terjesztette elő a javaslatot, hogy az iparűzési adó az eddigi 1,7 százalékról növekedjen meg az adóalap 2 százalékára. Áz iparűzési adót törvény szabályozza, ám a mértéket korlátozták, jelenleg a maximum a 2 százalékpont. A Polgármesteri Hivatal adóügyi irodája számításokat végzett. A városban ebben az évben várhatóan 650 millió forint lesz az iparűzési adóbevétel, jövőre a tervezett 2 %-ra való emeléssel meghaladná a 720 milliót. Nem minden vállalkozást érint egyformán a tervezett emelés. A kereskedőknél lenne a legkritikusabb, ugyancsak jelentősen emelkedne a kis anyaghányaddal dolgozó szolgáltatóknál, míg csökkenhet azoknál, akiknél a levonható anyagköltség eléri a nettó árbevétel 60-70 százalékát. Az érdekegyeztetésben a tervezett emelés miatt szót emelt az ipartestüleL a kézműveskamara. Hosszasan érvelt Újvári György, a megyei kereskedelmi és iparkamarától, aki a változtatást sürgetve, a gazdálkodási szemlélet mellett szólt. El kell hagyni a polgármesteri hivatalban a fiskális, pénzügyi gondolkodásL át kell térni a gazdálkodásra, mint ahogy ezt a vállalkozások teszik - hangsúlyozta. Az évről évre növekvő adózásnak határt szab a fizetőképesség. Az a megoldás, hogy minél több vállalkozó telepedjen le városunkban, működjön az ipari park. Új ipartelepítéssel nőhet a városi bevétel, újabb és újabb munkalehetőségek teremtődnek, nő a vásárló erő. Ezt kell tenni, ezt ajánlja a kamara, mint gazdasági önkormányzat - mondta a szóvivő. A munkaadói oldal képviselői kifogásolták az egységes, 4000 forintos kommunális adóL mert igazságtalannak tartják. Ugyanannyit fizet az, aki 30-40 négyzetméteres lakásban lakik, mint aki ennek többszörösével rendelkezik. Ezt már korábban a képviselők megszavazták, ezen most nem tudnak segíteni. Minden bizonnyal ez a fajta adó is górcső alá kerül előbb-utóbb. A helyi érdekegyeztetés két oldala, a munkaadók és a munkavállalók képviselői úgy foglaltak állást, hogy nem támogatják az iparűzési adó 0,3 százalékkal való emelését, és ugyanakkor javasolják, hogy adókedvezményben részesüljenek mindazok, akik 10 milliós, vagy ennél nagyobb beruházást eszközölnek városunkban. Azok, akik a fejlődést választják. A HÉT-ben is érződött a változás szele. Őszintén, nyíltan beszéltek a résztvevők. Folytatás a testületi ülésen. Pálos Közéleti Szövetség Esztergomért TERVEK ÉS ALAPVETÉSEK A Közéleti Szövetség Esztergomért elnöksége üdvözli azt a gondolatoL amely Esztergom fejlesztési munkálatainak társadalmi kiszélesítését kívánja megoldani. Meggyőződésünk az a szervezési alaptétel, amely szerint egyetlen fejlesztési, jövőépítő munkát sem lehet az érintettek bevonása nélkül hatékonyan megvalósítani. Különösen igaz ez a széles társadalmi kört érintő önkormányzati munkára. Városunk utóbbi évtizedének különleges esete volt a december 3-4-ei fórum, ahol az önkormányzati vezetés feltette a kérdést: miként látják Esztergom jövőjét maguk az esztergomiak. Ezt a fontos lépést és az ezt remélhetőleg követő folytatást a KSZE minden eszközével igyekszik támogatni, mert saját munkásságának is alapvető célja városunk fejlődése érdekében az együttműködni szándékozó erők mozgósítása. Egyetértve a városfejlesztési stratégia kidolgozásának jelentőségével, néhány alapvető kiinduló pontra szeretnénk felhívni a figyelmet: 1. A városi, de a nemzeti identitástudat hiányosságai miatt is kellő nyomatékot kell kapni annak, hogy Esztergom nemcsak országunkban, de az egyetemes kultúrában is rendkívüli értékek hordozója. Ez egyben azt is jelenti, hogy különleges küldetéssel rendelkezik. 2. Az ilyen szintű értékek kezelése és működtetése jelentős felelősséggel jár, ezért magas színvonalú hozzáértést is követel. A jelenlegi stratégia-formálási munkának sem szabad másból kiindulni, mint a pártpolitikai érdekek fölé emelkedő várospolitikai érdekek maximális szolgálatából. 3. A megfelelő stratégia kialakítása szempontjából városunkat olyan sokezer fős „nagyüzemnek" kell tekinteni, amely telítetten átszőtt különleges vonásokkal rendelkezik, amelyek rendkívül szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Ezért eredményesen csak a komplexitás elvén keresztül közelíthetők és kezelhetők. 4. Lehetőségeinkhez, de különösen a jövőnkhöz hozzátartozik a térségben való gondolkodás. Gazdagít vagy szegényít bennünkeL hogy ezt a problémát miként kezeljük. Ennek keretében különösen a Doroggal való szoros gazdasági, társadalmi kapcsolatot kell a helyére tenni, de a Duna menti térség ránk ható tényezőivel is fontos számolni. 5. Városunk alaposan megkésett, szorít az idő, s ezért két dolgot is homloktérbe kell állítani. Egyrészt a 2000-2002 évekre szóló és a millenniumot középpontba helyező legsürgősebb rövid távú feladatokat, másrészt a város küldetésére épülő jövőkép megvalósításának 15 éves távlatát, amely a lemaradásaink pótlása mellett a 21. századi igényeknek is megfelel. Mindnyájan tudjuk, hogy az elmúlt években városunk sürgős feladatairól számtalan civil fórumon tárgyaltunk, ahol elsődlegesen a mindennpi gondokat vetették föl - jogos kritikával. Az is ismert, hogy gondjaink megoldására számtalan terv, tanulmány javaslat született, amely oldalszáma ezrekre tehető. A december 3-4-ei fórumon felvetődő gondolatok döntő hányada is ezekkel kapcsolatos. A Közéleti Szövetség elnöksége arra az összefüggésekre szeretné a figyelmet felhívni, hogy gazdagodó várost csak jó irányban fejlesztett gazdasági szerkezettel valósíthatunk meg, melynek azonban alapfeltétele a jelenlegi „zsákutcás" helyzetünk megszüntetése. Ezért a hosszabb távú feladatok között a következőket javasoljuk kiemelten kezelni: 1. Gazdasági erővonalaink fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele az országos úthálózatba való bekapcsolódás (Budapest-Esztergom gyorsforgalmi ÚL valamint Délnyugat felé az országos egyes és nyolcas főútvonalak). Az európai gazdaságba egy nagy teherbírású közúti és vasúti híd megépítésével, dunai hajókikötővel, átrakó terminállal, ipari park háttérrel kapcsolódhatunk. 2. A megfelelő úthálózaL a vasúti és a vízi összeköttetés segítheti városunk gazdasági életének fellendítését. Egyrészt hatékony ipar és mezőgazdaság fejlesztésL másrészt az idegeforgalom megtartó képességének javításáL mely tényezők kölcsönösen kedvező hatással vannak egymásra. 3. Ha az oktatási rendszerünkben koncepcióváltás nem történik, akkor a további leépüléssel néhány év alatt el fogjuk veszíteni Esztergom történelmi iskolaváros jellegét. Ezért meg kell teremteni új és jövőorientált felsőoktatással komplex és minőségi oktatást biztosító iskolavárosunkat - a határon túli lehetőségekre is gondolva. A fenti három stratégiai elem jó tervezése és céltudatos kivitelezése törvényszerűen vonja maga után az egész városnak és térségének átfogó fejlődését. Ezen keresztül válhat Esztergom gazdag, európai kultúrvárossá és polgárainak büszkeségévé. Hisszük, hogy ennek megvalósítása mindnyájunk fontos érdeke és nemcsak álma. Most még itt van ehhez a történelmi esély, éppen ezért nem kerülhető ki sem a városvezetés, sem a civil szervezetek felelősségének kérdése. Mert amikor városunkról beszélünk, tanácskozunk, akkor nemcsak rólunk, de gyermekeink és unokáink jövőjéről is döntünk. A Közéleti Szövetség minden eszközével segíteni kívánja azt a sokrétű, felelősségteljes közös munkát, amely városunk feljődéséL boldogulását biztosítja. Gyöngyös Antal a Közéleti Szövetség Esztergomért elnöke