Esztergom és Vidéke, 1999
1999-11-04 / 44. szám
és Vidéke 1999/november 4, Szentendrei szobrász a Pince Galériában Október 25-én délután Báliké András szobrász mutatta be alkotásait a Pince Galériában a nagyszámú érdeklődőnek. A Dunakanyarból és a fővárosból is sokan jöttek el, hiszen Balikó művészete széles körű érdeklődésre tart számot. Pályafutása rendhagyó. Budapesten született 1967-ben, iskolai tanulmányai során felfigyeltek nagyszerű kézügyességére, a képzőművészet iránti vonzalmára, és bekerült a Vasutas Képzőművész Szakkörbe. Kirschmaier Károly és Benedek György voltak az első tanárai. Jól tanult, így könnyen jutott be a Miskolci Egyetemre, ahol három évet végzett a gépészmérnök karon. Az alapszigorlatokat abszolválta, jól ment ott is a tanulás, de sokkal nagyobb vágyat érzett a szobrászat iránt. Felvették a Képzőművészeti Főiskolára, és Kő Pál tanítványaként végzett a szobrász szakon. A diploma megszerzése után pályázatot nyert és két évig még tovább tanulhatott, végzett a Mesterképzőn. Családot alapított, zavarta őt a fővárosi nyüzsgés és kiköltözött Szentendrére. Ott alkot szellemi szabadfoglalkozásúként. Az alkalmazott grafika is kenyere, középületek, székházak homlokzatát díszítik munkái. Itt, a Pince Galériában is hét freskóját csodálhatjuk, köztük a Sorskereket (fényképünkön). Plasztikái süttői mészkőből, márványból faragott figurái, bolgár mészkőből faragott Életfája kiváló technikai felkészültségre utal. Élmény volt hallgatni tárlatvezetését, a szobrászat iránti alázatát árulta el, végtelen szerénységgel. Akiállítást Gál Lehel irodalomtanár nyitotta meg. Tőle megtudtuk, hogy Balikó András szobrai után nagy az érdeklődés, budapesti, szegedi, csongrádi kiállításait sikerrel zárta, művei gazdára találtak. A Pince Galériában november közepéig láthatjuk alkotásait, melyek közül néhány megvásárolható. PJ. thm^fOH és VLUft ^VoU.zc Milyen tevékenységekhez kell telepengedély? „Itt van az ősz, itt van újra" - és Czirok Ferenc (hulló) leveleivel nemcsak a cukrászat mester-receptjeit hozta meg lapunk olvasóinak (EVID, 1999. okt.7.), hanem nagy nyári utazásáról egy élménybeszámolót is, amelyet még ez évben folytatásokban közölni fogunk. A budapesti lakhelyű, az év nagyobb részében a zebegényi és alföldi művésztelepeken dolgozó, illetve ausztriai rokonainál időző festő az USA Új-Mexikó államában is családi és művészeti „gyökereit" kereste. A természet csodáihoz és titokzatos lényegéhez kötődő képeivel - két évtized múltán tavaly talált vissza Esztergomba (EVID, 1998. szept. 3.). Az akkori vármúzeumi bemutatkozás után most Amerikából a Dunakanyaron át közelít ismét felnevelő városához: Szentendrén szeptember végén rendezték meg azt a tárlatát, amelynek méltatását Mizser Pál festőművész a megnyitóban így összegezte: „Festőt avatunk!" ítélete jogosságáról jövő hétfőn mi, esztergomiak is meggyőződhetünk: Czirok Ferenc A természet álma című kiállítását november 8-án 17 órakor a Dobó gimnázium galériájában Nagyfalusi Tibor nyitja meg. A gazdasági vállalkozások területén egyre több szigorítást vezetnek be, éppen a tisztességesek érdekében. Az elmúlt időszakban kellett megújítani engedélyüket a fémhulladék felvásárlóknak, az autókereskedőknek, a taxisoknak. Lejárt a határideje a vendéglátóhelyek kategóriába-sorolásának, és hatályba lépett a telepeljárási engedélyezés is. Különösen sok vitát hozott ezideig e törvény hiánya, egyesek visszaéltek ezzel, zavarták környezetüket, nemegyszer szomszéd-háborúhoz vezetett. - Mit tartalmaz ez az új jogszabály, kikre vonatkozik, hol kell engedélyeztetni? - kérdeztük Gyöngyös Antal cégvezetőt, a Kereskedelmi és Iparkamara megyei elnökségi tagját. A 80/1999AT-11/ számú Kormányrendelet október l-jétől előírja a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket. Tobb mint 150 üyen tevékenység van - egyéni és társas vállalkozás. Csak néhányat említek ezek közül: pamut- és mindenféle szálfonás, konfekció-varrás, szőnyeggyártás, munkaruházat-varrás, lábbelikészítés, fatermékek gyártása, vegyianyagok gyártása, kerámiatermékek, mészgyártás, betongyártás, acél-vasötvözet, fémtartályok, kötőelemek, gépgyártás és vülamoskészülékek gyártása, orvosi műszerek, kerékpár, bútorok, hangszerek, játékok gyártása, tárolás, raktározás, mosás-tisztítás, autójavítás, gumitermékek, műanyagok, tisztítószerek gyártása, csomagolás, kőmegmunkálás. A teljes sort az érdeklődők a kamarai irodánkban megismerhetik. Az új telephelyen már csak engedéllyel, a régen működőknek pedig 180 napon belül beszerzett engedéllyel lehet dolgozni. A kérelemnek minden részletre ki kell térnie: a telep címét, tulajdonosát, a használatjogcímét, a munkaeszközök felsorolását, a munkahelyek felsorolását, a vállalkozás engedélyezésének dokumentumát, a környezetre gyakorolt várható hatást (ha van, környezetvédelmi ISO 14000 minősítést), szakhatósági (ANTSZ, tűzvédelmi, természet- és környezetvédelmi, építési, vízügyi) engedélyeket kell tartalmaznia. Akérelmet a települési önkormányzathoz kell benyújtani, melyet helyszíni szemle követ Azon részt vesznek a kérelmezőn kívül a hatóságok képviselői, valamint a kereskedelmi és iparkamara szakemberei. Csak akkor adható ki engedély, ha megfelel a telep a munkavégzés előírásainak, és nem zavarja a környezetében élők nyugalmát. Az engedély kiadása után is lesznek ellenőrzések, az észlelt hiányosságokat 90 napon belül meg kell szüntetni. Ha ez nem történik meg, akkor az önkormányzat a telepengedélyt visszavonhatja. A telepengedély meglétét a szakhatóságok, a gazdasági kamarák és a fogyasztóvédelem jogosultak ellenőrizni. Mint az elmondottakból kivehető, az engedélyeztetési eljárás részletes és időigényes. 2000. március 31-e után már visszamenőleg is kötelező. Ahogy eddig az üzletek és vendéglők működési engedély nélkül nem nyithattak ki, ezután már a telephelyek sem. Pálos Visszhang Esztergomtól Brüsszelig Előbb érdeklődéssel, majd nem csekély kételkedéssel olvastam az Esztergom és Vidéke október 14-ei számában Rafael Balázs: Ahogy én láttam Brüsszelben az EU-t és magunkat című írását. A szerző az EU „fővárosában" szerzett élményeiről számol be, és felsőfokon úr az Európai Unióról, annak tisztségviselőiről. Cikke azt sejteti az olvasóval, hogy az Európai Unió szinte hibátlanul, tökéletesen működik, nálunk, Magyarországon viszont minden rossz. Kétve hiszem, hogy a 24 Óra kiválóan tájékozott munkatársa ne értesült volna arról, hogy az EU bizottsága, gyakorlatilag az Unió előző kormánya botrányos körülmények között, korrupció miatt volt kénytelen lemondani. Azt is nyilván tudja, hogy Brüsszelben, Párizsban meg a többi uniós fővárosban sem tökéletes a közbiztonság, sőt a bűnözés mértéke nagyobb, mint nálunk Budapesten, vagy Esztergomban. A világsajtó részletesen beszámolt a belga pedofilia-botrányról, ami sejtetni engedi, hogy a szexuális indíttatású bűncselekmények száma talán éppen Belgiumban, pontosabban a Rafael Balázs által tisztának és hibátlanul működőnek ábrázolt Brüsszelben a legmagasabb. Az igaz, hogy az életszínvonal jóval magasabb, mint nálunk, de ki tudná, hogy Magyarország - és általában Kelet Európa - az ismert okok miatt hatalmas hátrányból indult 1990-ben az Unióba való bejutásért. Ám Rafael úr nem csupán a „mesés Nyugatot" ábrázolja túlzó színekkel, de beszámol a számára elkeserítő esztergomi hazaérkezéséről is: „És akkor az ember hazaesik, bele a nagy magyar sötétségbe. Ahol itt, Esztergomban is, nímandok, senkiemberek - finom leszek - verik a nyálukat. Tudás, diploma, nyelvismeret, született és tanult intelligencia nélkül..." Vajon kikre céloz a fondorlatosan szókimondó publicista? Vájok ki „veri a ..." - én ezt a szót nem is írom le - szakadatlanul? Nem éppen a cikk szerzője, aki mosdatlan szavakkal illet meg nem nevezett embereket, és ezzel a személyi szabadságjogaikban sértegeti névtelen „áldozatait"? Vajon miért nem nevezi néven ezeket a „nímandokat" és „senkiembereket'? Netán fél egy esetleges bírósági eljárástól? Nem folytatom, mert még én is... Inkább azt tanácsolnám a város kiváló publicistájának, válogassa meg jobban szavait és ítéleteit, írjon olyan remek, tényfeltáró cikkeket, mint amilyenekkel már többször megörvendeztette olvasóit a 24 Óra, az Esztergom és Vidéke és más lapok hasábjain. A ...verést pedig egyszer és mindenkorra felejtse el! Dezső László