Esztergom és Vidéke, 1999

1999-11-04 / 44. szám

Képviselő-testületünk rendelete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről (Rövidített szöveg) A rendelet célja az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésének helyi szabályozása a levegő tisztaságvédelmi követelményeinek érvényre juttatása érdekében. A rendelet hatálya Esztergom város közigazgatási területére terjed ki, és minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkozik. A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani (komposztálni) szükséges. A háztartási hulladék szervezett szállításába bekapcsolt területeken a kerti hulladék gyűjtése tárolóedényben (kukatartály, konténer, egyéb tartály, papír- vagy műanyagzsák) történik. A háztartási hulladék szállításába be nem kapcsolt területeken és ott, ahol a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező, a kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni. A kerti hulladék elszállítására az évente meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető. A háztartási hulladék rendszeres elszállításába bekapcsolt területen március, április, október és november hónapok kivételével a kerti hulladékok égetése tilos. Egész évben tilos a hulladékégetés szabad- és munkaszüneti napokon, valamint a belváros egész területén. Üdülőterületen szabad- és munkaszüneti napokon is lehet kerti hulladékot égetni március, április, október és november hónapokban. Azokon a helyeken, ahol nincs szervezett háztartási hulladék-szállítás, a kerti hulladék égetése a rendeletben szabályzóit módon, más hónapokban is engedélyezett. Kerti hulladékot csak olyan helyen és területen lehet égetni, ahol az égetés környezeti kárt nem okoz, és olyan módon, hogy az mások egészségét ne károsítsa. Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot. A napi égetést a nyári időszámítás szerinti időszakban 8 és 18 óra között, a rendes időszámítás szerinti időszakban 9 és 17 óra között szabad végezni - szélcsendes időben, cselekvőképes nagykorú személy állandó felügyelete mellett. A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen; a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén azonnal el kell oltani. A tűzrakás színhelyén olyan eszközöket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloldható. Természetvédelmi területtől, erdőtől, valamint a belterület határától 200 m-ig tarlót égetni tilos. E rendelet a hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól nem ad felmentést. Aki e rendeletben előírt kötelezettségeket megszegi, szabálysértést követ el és 20 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A „SZÖKŐKÚT" avagy: kincs, ami még nincs... Számomra mára a „szökőkút" az arány tévesztés jelképévé vált. Egy kicsit Esztergom város jelképévé is. Mert akad-e még egy város e kis hazában, amelyiknek egy ilyen szökőkútja van? Amelynek megnyugtató sorsáról hovatovább több munkaórában folytat „érdemi" vitát a Tisztelt Képviselő-testület, mint a Balassa iskola bezárásáról annak idején (amikor is úgy döntöttek, hogy vita nélkül döntenek). Persze a kedves - közélet iránt érdeklődő - esztergomi polgár csak kapkodja a fejét e nagy vehemenciával előadott históriát hallva, s elképzeli a „szökőkutat". Vajon Michelangelo domborművei díszítik? Netán ünnepeken vörös és fehér bor csörgedezett csapjaiból, mint Mátyás udvarában Visegrádon? Vagy, akárcsak a Villa D'Este kútjai, több méteres magasságba szökő vízsugarai tették elviselhetővé a nagyszünetek unalmát? Miért nem látta a szóbanforgó „szökőkutat" - míg az iskola üzemelt - soha, senki? Most lépten-nyomon kíváncsi városlakók, szülők, ismerősök kérdezik: hogy a csudába tudtuk eddig ilyen jól elrejteni? Nos, a valóság ennél kissé kopottabb és szürkébb. A „szökőkút" nem más, mint egy fél asztalnyi mészkőtányér, mely a szolgálati lakás félszámolása után, a fáskamra mögül került elő. Imitt-amott csorba, némi festék is ékteleníti - de jó szolgálatot tett mint madáritató, virágtartó. Az is igaz, hogy az iskola felszámolása során a „szökőkút" nem került a megoldandó ügyek fókuszába. Eléggé el nem ítélhető módon, olyan semmiségek miatt fájt a fejünk, hogy hová férnek be a tanulóink, merre széled szét tantestületünk, hogyan osszuk szét javainkat a megmaradt iskolák között? Ez bizonyára hiba volt. Úgy gondoltuk, a nyitott udvar mégsem ideális ilyen érték számára, s míg sorsáról az illetékesek nem döntenek, egy volt kollégánk megőrzi. (Nem titokban! - nyíltan, jegyzőkönyvben rögzítve!) Esztergomnak valóban kell egy (sőt több!) szökőkút! A gomb itt van, a kabátravaló is összejön egyszer. S ha a szökőkút megépül - amit őszintén remélek - mindannyiunk közös kincse lesz. Apropó: hitték volna, hogy a sok „haszon" mellett még ilyen hozama is lesz a Balassa bezárásának? Varsányi Andrásné Avatás a Bazilikában Október 30-án, szombaton délelőtt a Bazilikában dr. Dékány Vilmos püspök lektorokat, illetve akolitusokat avatott. A szeminárium kilenc harmadéves növendékét a felolvasók rendjébe részesítette a Püspök Atya. Hivatalos megbízást kaptak arra a szolgálatra, hogy az egyház liturgikus cselekményein felolvassák az olvasmányokat, hitre és a szentségek méltó felvételére tanítsák a gyermekeket és a felnőtteket, hirdessék az üdvösséget olyan embereknek, akik még nem ismerik. A negyedéves növendékek - tizenegyen - akolitusok lettek. Ók sajátos részt vállalnak az egyház életében. Azt a feladatot bízták rájuk, hogy segédkezzenek a papoknak és a szerpapoknak tisztségük ellátásában az eucharisztia megünneplésekor, szükség esetén megáldoztassák a híveket, látogassák a betegeket, legfőképpen pedig azt az evangéliumi tanácsot kövessék, melyet Jézus az utolsó vacsorán mondott apostolainak: Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Templomos lovagok ünnepeltek November l-jén délelőtt a Templomos Lovagok vettek részt szentmisén a Bazilikában. Dobogókőn tartott háromnapos tanácskozásuk után a hálaadásra érkeztek a székesegyházba. Meglátogatták Mindszenty József sírját, majd a főoltárnál dr. Dékány Vilmos püspök celebrált szentmisét a jelenlévő 36 lovag hálaadási szándékára. A szentmise után elimádkozták a zsolozsmát, majd meglátogatták a Kincstárat. Városunkat a lovagrendben Csordás András tanár, mint a rend egyetlen esztergomi tagja képviseli. A rendnek Magyarországon összesen 42 tagja van - mint megtudtam a hazai rend egyik vezetőjétől, aki középiskoláit városunkban a ferences atyáknál végezte annak idején. Eck Alajos Jubileumi ünnepi mise Október 31-én este a vízivárosi plébániatemplomban már csak állóhely jutott a pontosan érkezőknek. A vasárnap esti zenés ifjúsági misék amúgy is népszerűek e templomban, hogy most még a szokottnál is nagyobb volt az érdeklődés, az egy kettős jubileumnak köszönhető. Tíz éve annak, hogy a Dax együttes Ferenczy Rudolf vezetésével közreműködik a vízivárosi miséken és esküvőkön, s fülbemászó dallamaikkal, a modern irányzat hírnökeiként elsősorban, de nem kizárólagosan - az ifjabb nemzedéket becsalogatták a templomba. A másik évforduló Ferenczyék 25 éves jubileuma: most ünnepelte ezüstlakodalmát a szimpatikus házaspár. Az ünnepi misét Balázs Béla kaposvári megyés püspök - egykori bajóti plébános - celebrálta nyolc esztergomi és környékbeli paptársa segédletével. Szívet melegítő volt látni, tapasztalni a fiatalok áhítatát, együttélését a liturgiával, a fülbemászó dallamokkal, a templomokban kissé szokatlan tapsot, mellyel évtizedes közreműködésüket köszönte meg a katolikus fiatalok többszáz fős tábora. A jubiláló házaspárnak és lelkes csapatuknak ezúton kívánjuk, hogy önzetlen, áldásos tevékenységük hozzon számukra minél több sikert és örömöt. Sz.B. A szektásodás kora Október 26-án a Bocskai Szabadegyetem keretében Hit és hitetlenség a XX. században, a szektásodás kora címmel Hegedűs Zsuzsa református lelkész tartott előadást a Zöld Ház nagytermében, szép számú közönség előtt: részletesen ismertette a szekták kialakulásának történetét, prosperálásának erkölcsi és társadalmi okait. Elmondta, hogy a legtöbb szekta Amerikából származik, ahol a fogyasztói társadalom áldozatait, elsősorban a munkanélkülieket, csöveseket sikerült a szektásoknak elcsábítaniuk a történelmi egyházaktól. Beszélt Hegedűs Zsuzsa az ázsiai, koreai, japán szekták hatásairól is. Hallgatói kérdésekre, illetőleg megjegyzésre kifejtette, hogy az utóbbi időben már a történelmi egyházaknál is tapasztalható egyfajta szektásodás, erkölcsi hanyatlás, mivel olcsó és szívonalatlan eszközökkel (például diszkózene, „keresztény" rock, stb.) próbálják a szektáktól visszahódítani egykori híveiket. „Sok egyház manapság már elhagyta a Himnusz éneklését az Istentiszteletből, a miséről, mivel időszerűtlennek tartja a nemzeti érzést. Márpedig Istenhit és hazafiság a Biblia szerint is elválaszthatatlan fogalmak." - jegyezte meg az előadó. Hegedűs Zsuzsa december 13-án ismét Esztergomba látogat, a Bocskai Szabadegyetem keretében akkor Kereszténység és magyarság címmel tart előadást. D.L.