Esztergom és Vidéke, 1999

1999-02-04 / 5. szám

Esztergom és Vidéke 1999. fefcruár it. Bemutatjuk városunk millenniumi tanácsnokát KODITEK PÁL „civilben" a Cathedralis Tours igazgatója, a közéletben az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke, az Esztergom és Vidéke szerkesztői műhelyének tagja, a Gazdasági Minisztérium Közép-Dunavidéki Idegenforgalmi Bizottsága Marketing Szakbizottságának elnöke, múlt év októbere óta a Belváros és a Víziváros választott képviselője, s betölt egy új, fontos pozíciót is: tanácsnokként szervezi és irányítja Esztergom millenniumi előkészületeit. o - E sorozatban, melyben városunk önkormányzatának új vezetőit mutatjuk be, feltűnt, hogy szinte valamennyien máshonnan származnak. Te tősgyökeres esztergominak vallod magad? - Szépapám morva származású mezőgazdász volt, s 1820-ban költözött Esztergomba Rudnay hercegprímás udvarával. O és leszármazottjai három generáción át álltak gazdatisztként a különböző egyházi birtokrészek élén. Családunknak Muzslán volt 600 holdas birtoka - apám is ott született de a cseh légionisták 1920-ban elűzték őket, s a már korábban meglévő vízivárosi házunkban telepedtek le. Mire nagyanyám felnevelte öt gyermekét vagyontalanok lettünk. Én már az anyaországban születtem, de lélekben soha nem szakadtam el a történelmi Magyarországtól. Anyai ágról is szorosan kötődöm e városhoz, s büszke is vagyok rá hogy valamennyi ősöm tudatos polgárként részt vett Esztergom közéletében. - így nyilvánvaló, hogy nem véletlenül lettél Esztergom egyik legrégibb civil szervezetének, az EBE-nek az elnöke. - Az egyesület 1983-ban alakult városvédő, városszépítő céllal, de egy valóban régi helyi szervezet, az Esztergomi Sétahelyszépítő Egylet szellemi jogutódjának valljuk magunkat. Az egyesület első két elnökét, sajnos, már eltemettük. Kiválásuk után azért vállaltam el az elnöki teendők ellátását, mert az EBE céljait mindig is magaménak éreztem. Nevezetesen azt, hogy védjük, ápoljuk Esztergom kultúrtörténeti és természeti értékeit, folytatva az ősök szép hagyományait. Sajnos, ez az igyekezetünk korántsem hozott annyi sikert, mint elődeinknél, akik el tudták érni, hogy Esztergom a két vüágháború között az ország tíz legvirágosabb városa közé tartozott! Persze, akkor az önkormányzat, Esztergom polgárai is jobban magukénak érezték a várost. A mai fásultsággal nehezen birkózunk meg. - Hogyan kerültél az idegenforgalom területére? - Mondhatni, már az anyatejjel szívtam magamba a város ismeretét. Először mégis egy sokkal prózaibb pályán helyezkedtem el: a tanács pénzügyi osztályán, később a tervosztályán. Ehhez államháztartási és pénzügyi szakvizsgákat kellett letennem, de később elvégeztem több idegenforgalmi szaktanfolyamot is. 1974-75-ben még én bábáskodtam a Vadvirág Kemping, a Hotel Esztergom beruházások létrejötténél, s végül 1976-ban váltam meg a tanácstól, s vállaltam el az esztergomi idegenforgalmi kirendeltség vezetését, mert úgy gondoltam, Esztergom felvirágoztatásáért talán a turizmus területén lehet a legtöbbet tenni. Ezt különben ma is így látom. 1980-tól '86-ig a tatai megyei központban voltam igazgató-helyettes. Itt tapasztaltam, hogy az Esztergomból befolyt nyereségnek csak egy nagyon kis részét fordítja vissza a megyei vezetés városunkra; helyette a várostól várja el a turizmus létesítményi fejlesztését Mikor 1986-ban a törvény lehetővé tette, hogy vállalkozásban is lehessen az idegenforgalommal foglalkozni - ami addig kizárólag állami monopólium volt-, úgy éreztem, eljött az idő, hogy megpróbáljuk létrehozni Esztergom önálló idegenforgalmi hivatalát - mint volt az a háború előtt. Ekkor már újra Esztergomban dolgoztam területi vezetőként. Elkészítettem egy részletes tanulmányt, be is nyújtottam egy-egy példányát az akkori tanácsi vezetőknek, akik támogatták elképzelésemet. Tervünk megvalósítása a megyei tanácsi- és pártvezetés merev ellenállásába ütközött - hiszen elveszíthették volna az esztergomi forrásokat -, ami odáig ment, hogy 1987 decemberében a jól bevált „átszervezés" rímén az állásomból is elmozdítottak. - Végül is hogyan jött létre a Gran Tours Utazási Iroda? - A folyamat a '80-as évek végén már megállíthatatlan volt. Szerencsére az Országos Idegenforgalmi Hivatalban egyes kollégák segítőkészek voltak, s megmutatták a „kiskaput". Javasolták, hogy ne közvetlenül a városvezetés kérjen engedélyt idegenforgalmi iroda nyitására, hanem valamely vállalatot kérjen fel erre. Neki az engedélyt soron kívül kiadják, később a város hozzácsatlakozzon szerződéses alapon. így jött létre 1988 elején az ÁFÉSZ égisze alatt a Gran Tours, amelynek aztán vezetője lettem. -Úgy tudom, jelenlegi munkahelyed is a közreműködéseddel jött létre... - Hogy ennek létrejöttét megértsd, vissza kell kanyarodnom a Gran Tourshoz. Az ÁFÉSZ 1992-93-tól egyre nehezebben viselte az önkormányzat által diktált - részéről különben logikusnak tűnő - non-profit gazdálkodást A kétféle gazdálkodási szemlélet ellentéte feloldhatatlan, hosszú távon fenntarthatatlan. Pénzügyüeg nehéz éveket éltünk át, ami vitákat szült, és oda vezetett, hogy megváltam a Gran Tourstól, s 1996-ban sokak segítségével megalakítottuk a Cathedralis Tours Utazási Irodát. Célunk hasonló: fejleszteni a beutazó turizmust, mégpedig profitorientál tan. Bevételeink persze nemcsak a beutaztatásból származnak, jelentős a rendezvényszervező tevékenységünk is, és természetesen esztergomiaknak is szervezünk különféle utazásokat - elsősorban a Kárpát-medence magyarlakta tájaira. - A város jelenlegi idegenforgalmi helyzetében nem ráfizetéses egy üyen vállalkozás? - Meg kell vallanom, nem termelünk nagy nyereséget, pedig ebből az „iparágból" a két világháború között Esztergomban tisztességesen meg lehetett élni. Csakhogy míg akkor a fürdő-turizmus napokra itt tudta tartani az idelátogatókat, most csupán néhány órára tudjuk ideláncolni a turistákat Nemcsak a megfelelő szálláshelyek hiányoznak ami például a konferenciaturizmus továbbfejlődését segítené -, de teljesen visszafejlődött a turista-fürdőélet is. Nem véleüen, hogy ez szinte már a veszszőparipámmá vált, hiszen Esztergom turisztikai fejlesztésének fő iránya kell legyen a termálturizmus! - Ezek a városfejlesztési-idegenforgalmi gondok motiváltak abban az elhatározásodban, hogy „belülről" próbáld megoldani azt, ami „kívülről" nem sikerült?, - így van. Mások is így látják ezt hiszen az, hogy a második legtöbb szavazattal lettem képviselő, mutatja a feszítő kényszert. Továbbra is vallom, hogy az ipari fejlesztéssel - árrá szerintem is fontos - egyidejűleg és azonos mértékben kell fejleszteni a „zöld ipart", a turizmust is. E szándékot nem érzékeltem eddig, s ezt szeretném most elősegíteni, mint képviselő s mint tanácsnok - E tisztségedben, ahol nem áll mögötted bizottság, mint eddigi riportalanyainknál, kiknek a segítségére számítasz? - Az országos elképzelésekkel összhangban javasoltuk, városunk hagyományosan aktív civil szervezetei hozzanak létre egy millenniumi társadalmi kollégiumot egy olyan csoportot amely a millenniumi felkészülést társadalmi alapokra helyezi. Ez a már testet öltött csapat olyan civil szervezeti és egyházi vezetőkből állt össze, akik e városért tenni akarnak, és eddig is bizonyítottak. Az ő támogatásuk nekem rengeteget jelent Ok az „igazi" civilek, akiket sem kinevezni, sem leváltani nem lehet, ahol mindenki egyenrangú - még a tanácsnok is. Városunknak a szellemi muníciót eddig is ők adták, legfeljebb nem szoktak rájuk hivatkozni. Rajtuk kívül természetesen bármely más szervezet, magánszemély javaslatát köszönettel fogadom, megfontolom, a hasznosításra érdemes javaslatokat képviselni fogom. - A neveket böngészve úgy tűnik, mintha a Várhegy fejlesztését nem akarnátok felvállalni. - Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Vár, a millenniumra tervezett ünnepségek egyik fő színhelye, kellő állapotba kerüljön. De ez az épület-együttes a várostól független organizáció, a restaurálásába nem igazán szólhatunk bele. Ettől függeüenül az intézmény igazgatójával, Horváth Béla úrral szoros munkakapcsolat kialakítására törekszem, és biztos vagyok benne, hogy egymás munkáját mindenben segíteni fogjuk, hiszen az évtizedek során eddig is jól együttműködtünk - Milyen támogatást vártok attól a két bizottságtól, melyek tevékenysége szorosan kapcsolódik a munkátokhoz? - A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságnak magam is tagja vagyok, de szorosan kapcsolatban állok a Városfejlesztési Bizottsággal is. Elsősorban e bizottságok támogatására számítok, kérdés azonban, hogy képviselő-társaim mennyire tudnak felülemelkedni választókörzetük - szintén égető - gondjain, és a város egészében gondolkodva mennyire képesek összefogni a közös cél érdekében. Most egy három évre ütemezett 402 milliós programot kellene jóváhagyniuk, melyből véleményen szerint bizonyos, hogy 120-150 milliót az állam magára vállal. (A testület az előterjesztést január 28-ai ülésén elfogadta- Szerk) - A képviselő-testület legutóbbi zárt ülésén - mint kiszivárgott - a szocialisták éppen ezt az összeget támadták igen élesen. Mégpedig azért, mert elvárták volna Tőled, hogy az ország több mint 20 milliárdos millenniumi költségvetéséből legalább 2-3 milliárdot igényelj Esztergom, mint kiemelt millenniumi központ számára. - Megvallom, nem esett jól ez a kirohanás, mely minden realitást nélkülöz. Többmilliárdos támogatásban bízni hiú ábránd, a korábbi kormányok sem tették ezt A 402 milliós összeállítás csupán a szobrok, emlékművek, konferenciák, rendezvények, tudományos és turisztikai kiadványok, kiállítások „csomagját" fogja össze, melyet január 31-ig kellett a kormánybiztosi hivatalba eljuttatni. Az előbbi összegben nem szerepelnek a műemléki épületek, az utak a parkok, a közvüágítás, stb. rekonstrukciós igényeink, mely cca. 3 milliárd forint összeget jelentenek. Ezt az igényt még csak - vita után - ezután kell benyújtani a Kulturális Örökség Minisztériumának, de természetesen saját forrás is kell hozzá így hát nem vagyunk kisstílűek, csupán realisták! -Magam is ismerem az előbb említett tervezetet. Lehetetlen itt most felsorolni, mi mindent építettél bele a millenniumi program-sorozatba. Mégis: mit emelnél ki a sorból? - Az összeállítás százon felüli tételt tartalmaz, úgy vélem, bármely kiemelés most helytelen lenne. Két héten belül lakossági tájékoztatón szeretnénk ismertetni a részletes tervet, megtiszteltetésnek érezném, ha lapunk előtte már tájékoztatná a polgárokat. A testület által elfogadott anyag pubükus, szívesen átadom a szerkesztőségnek - Élni fogunk a lehetőséggel... De megvalósításuk nagyfokú összefogást igényel. Bízhatunk ebben? - Ha ez a város most nem használja ki maximálisan a történelem kegye folytán neki felkínált lehetőségeket mint tette azt Szent István ezer éve, itt, Esztergomban -, s ha nem teszi örökre emlékezetessé a 2000. évet polgárai és az idelátogató magyar és külföldi turisták számára, akkor mi, a város jelenlegi vezetői alkalmatlanok vagyunk az irányításra, és nem érdemeljük meg az utókor tiszteletét Én szeretnék nyugodt lélekkel az emberek szemébe nézni, és elmondani: megtettem minden tőlem telhetőt. Remélem, képviselő-társaim - s mindazok, akiken a siker múlik - szintén tudásuk legjavát adják majd. Ha a mi erőnk találkozik a polgárok aktív segítségével, eredményes és emlékezetes évek elé nézhetünk. Sz.B.