Esztergom és Vidéke, 1999
1999-10-21 / 42. szám
A 1999* Október 21* Einczinger-grafikák a Sugár Galériában Művészetpártoló közönségünk megszokta már, hogy a Somogyi iskolában a Sugár Galéria időszakonként meglepetésekkel szolgál. Október 15-én késő délutánra szólt a meghívó Einczinger Ferenc neves egykori esztergomi festőművész emlékkiállítására. Emlékszünk sokan, hogy legutóbb 1986 tavaszán a Balassa Múzeumban rendezett kiállítás páratlanul nagy érdeklődést váltott ki. Mire számíthatunk most? Milyen új képeit láthatjuk? E gondolatok foglalkoztatták a nagyszámban érkezőket. Kotz István iskolaigazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük Einczinger Líviát (dr. Bartal Győzőnét), a művész lányát, Bartal Máriát (Melegh Imrénét) az unokát, az Alberti családot, élükön Einczinger Katóval az unokahúggal. A kiállítást, melyen Prunkl János művész-tanár gyűjteményében szereplő 27 színes grafikát, pasztell képet, akvarellt, szénrajzokat láthattunk, 'a fiatal elsőéves tanítóképzős hallgató, Kovács Vanda nyitotta meg. Beszédéből megtudhattuk, hogy a század első felében élő Einczinger Ferenc elsősorban banktisztviselő volt és a festészetet kikapcsolódásnak tekintette, tőle szóló idézet szerint: „... a tájban találtam meg a természet áhítatos csendjét." Azt már az esztergomiak többnyire tudják a tisztes polgárcsaládról, hogy a családfő alapította a Balassa Társaságot, rendszeresen írt lapunk elődjében, aztán egyik legnagyobb barátja volt Babits Mihálynak. A mostani kiállításon szereplő grafikákat még a nagyközönség nem látta. Megtudtuk Prunkl János festőművésztől, hogy ő fiatal korái ban az Einczinger házban albérleteskedett, így ismerte meg az akkor már idős Julianna asszonyt, akinek sokat segített, vigyázott a házra, tisztelte a néhai mestert és a képek gazdája lett. Az értékes Einczinger alkotásokat most közkinccsé tette. A Sugár Galériát választotta ki, azzal a szándékkal, hogy a fiatal generációhoz kerüljön minél közelebb. Bánhidy László művészettörténész, tanár mondta a képek láttán, hogy tanítanivaló Einczinger Ferenc pedáns és természethű vonalvezetése. Köszönjük Prunkl tanár úrnak, hogy élvezhetjük. Akiállítást ajánljuk a széles közönségnek, megtekinthető két héten át az iskolai rendtartás szerinti időben. Pálos „A világ legkeresztényibb drámája' Dr. Petőváry Ágnes egyetemi tanár a Bocskai Szabadegyetem előadás-sorozat keretében imigyen jellemezte Katona József mindenki által ismert Bánk bán-ját a közelmúltban a Technika Házában: „A világ legkeresztényibb drámája". A cím mindenesetre fölkeltette az érdeklődésemet, mert hogy Katona keresztény volt, ahhoz semmi kétség nem fér, a drámáról pedig nyilvánvalóan kiderül, hogy Bánk nádor sem volt istentelen, királynő gyilkosság ide vagy oda. Egyébként is istentelenséggel vádolni egy 13. századi magyar főurat anakronisztikus lenne! Diktafonra véve az előadást többször módomban volt végighallgatni az író hányatott sorsáról és a dráma utóéletéről szóló, történetiségében maradéktalanul helytállónak tekinthető gondolatsort. Petőváry Ágnes úgy mesél, mint ahogyan ír a Havi Magyar Fórum színikritikusaként. Korrekt, alapos és lexikális tudásával, kritikai megjegyzéseivel lenyűgöző még akkor is, ha a figyelemfelkeltő címre csak az előadás legvégén, néhány mondatos utalással kaptam választ. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy el is fogadtam volna! Németh Lászlót idézve a professzor-asszony kitért arra, mit is tekinthetünk a Bánk bán-ban örökbecsűnek? Magát a történetet, ami leginkább arról szól, hogy mi magyarok kicsiny hazánkban kisebbségben vagyunk. Ezt igaznak tartom Trianon előttre vonatkozóan, ám most az ezredforduló közeledtével nem nyitnék róla vitát bízva abban, hogy Magyarországban azok tekintendők magyarnak, akik annak vallják magukat, ilyenek pedig azért vagyunk egynéhányan. (Jut eszembe a sváb embernek klasszikussá vált története. Ha a nevüket le tudták írni magyarul, már magyarnak vallották magukat és máig, ha a háború utáni kitelepítésből nagy pakkokkal megrakodva Magyarország felé indulnak, úgy mondják: megyünk haza!) Amint későbben kiderült, Petőváry Ágnes előadásának címét Szabó Dezsőtől vette, ő nevezte ugyanis elsőként a Bánk bánt a „világirodalom legkeresztényibb drámájának". Az általam (is) nagyrabecsült író, publicista merésznek tűnő állítását theologiai alapokra helyezte. A katolikus felfogás szerint ugyanis Isten szabad akaratot adott az embernek, a református egyház pedig a predestináció tanát hirdeti. Szabó Dtezső úgy vélte, hogy a két kifejezés Katona drámája esetében szinonim, hiszen Bánk útja eleve elrendelt, hazájáért meg kell ölnie a királynét, mindamellett az első három felvonásban mindvégig akaratával küzd, igyekszik visszafogni, csitítani az összeesküvésre készülő urakat. A történet ilyentén megközelítése számomra legalábbis érdekes. Hogy igaz-e, nem vagyok hivatott eldönteni, sokkal inkább utalnám a dolgot valamely katolikusprotestáns ökumenikus konferencia hatáskörébe. Az előadás mindazonáltal arról meggyőzött, hogy a Bánk bánt nyugodtan nevezhetjük az egyik legkeresztényibb magyar drámának, de a világirodalom legkeresztényibb drámájának talán mégsem... VaPe Zene és történelem - kastélyok és katedrálisok Október 13-án este a Bazilikába invitálták Esztergom és környéke zeneszerető és zene után érdeklő közönségét. Október 10 és 16 között egy zenei fesztivál zajlott hazánkban - 14 helyszínen, 24 kórus közreműködésével. A Bazilikában négy német énekkar és a Bazilika Strigonium Kórusa adott hangversenyt. Akik részt vettek a koncerten, azoknak nagy zenei élményben volt részük. A fesztivál helyszínei célzatosak és céltudatosak voltak, melyről a fesztivál címe is árulkodik. Kastélyok: Fertőd, Gödöllő, Keszthely, katedrálisok: Esztergom, Eger, Pannonhalma, Pécs. A helyszínek között találjuk még a budavári Mátyás templomot, a soproni Szent Mihály templomot és a palotabozsoki római katolikus templomot is. A fesztivál záróünnepsége a parlament kupolacsarnokába vezető főlépcsőn zajlott le október 15-én. A kórusokat dr. Ader János, a parlament elnöke üdvözölte. Köszöntőjében kiemelte: - Összeköt bennünket elsősorban a zene, mely alapja a szeretetnek és az emberi kultúrának. A szeretet, mint összekötő kapocs a harmóniára épül. Énekelni csak szeretettel lehet, és csakis úgy érdemes. A zene a harmónia őrzője és kifejezője. Ez a ház, ahol most vagyunk, ugyanilyen szép, harmóniákat őriz az építészetével. Építészei és építő mesterei is harmóniában dolgoztak egymással. Az ülésteremben néha nem a harmónia és a zene, hanem inkább a zenebona hallható. Reméljük, hogy az új évezredben ott is harmónia lesz majd hallható. Most hallgasson el a szó, és szólaljon meg a zene hangja! - fejezte be köszöntő szavait a ház elnöke. Ezután a „Szená-torok" kórusa köszöntötte a fesztivál résztvevőit. A kórus a világon egyedülálló szerveződés, amely országgyűlési képviselőkből és a parlament alkalmazottaiból áll. A zene és az éneklés szeretete hozta össze a kórus tagjait pártállásra, politikai nézetre való tekintet nélkül. Az énekkarban majdnem minden frakció képviselteti magát, bizonyítva ezzel is, hogy a parlamenti csaták nem okoznak gyógyíthatatlan sebeket. A kórus repertoárjában sokféle stílus megtalálható. Ezt bizonyítva klasszikus műveket, népdalt és spirituálét énekeltek a vendégek tiszteletére. Ezek után a fesztiválon résztvevő mintegy 1400 énekesből alakult Fesztivál Kórus egy Mendelssohn-művet és J.S. Bach: H-moll miséjének a Dona nobispacem tételét énekelték el. A kórus tagjai között ott voltak az esztergomi Bazilika énekesei is. Sajnos, a parlamenti rendezvény az épület befogadóképessége miatt zárt körben zajlott Bízunk benne, hogy kórusunk mind az esztergomi, mind a budapesi szereplésével öregbítette Szent István királyi városának hímevét. Eck Alajos Érdemkereszt Szilas Lászlónak Lapunkban már többször tudósítottunk Szilas ^László gyűjteményes kiállításáról. Ó az a 29 éves fiatalember, aki közel évtizede szenvedélyesen gyűjti a világ minden részéről a rendőri emléktárgyakat karjelzéseket sapkákat, egyenruhákat, jelvényeket. Ennek érdekében kiterjedt levelezést folytat. Irattárában megtalálható Bili Clinton, Helmuth Kohl, VaclavHavel, Göncz Árpád, Nepál királya, Jordánia királynéjának gratulálciója. Megtudtuk tőle, hogy közel 150 országból 1000 karjelzés, 200 jelvény, 70 tiszti sapka, 25 egyenruha ékesíti gyűjteményét. Terve, hogy valamikor létrehozza az első nemzetközi rendőr magán-múzeumot. Elmondta, hogy gazdag tárlatanyagát Esztergomon kívül látták már Székesfehérváron, Szolnokon, Egerben, Kaposváron, Zalaegerszegen, Szegeden, Debrecenben, Győrben, Tatabányán és a fővárosban. Gyűjtéseit támogatja a Belügy-, Hadügy- és a Külügyminisztérium, az Országos Rendőrfőkapitányság és számtalan nagykövetség. Fáradozását ritka gyűjtő szenvedélyét törekvését több esetben ismerték már el. Öt évvel ezelőtt a Rendőrség Kossuthkardját majd egy évvel később a Belügyminisztérium ezüstjelvényét kapta. Most az Aradi-vértanúk napján újabb magas elismerésért hívta őt az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága. A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság ünnepsége keretében Lányi í Zsolt bizottsági elnöktől vette át a Rendvédelem-történetért érdemkereszt kitüntetést Méltán töltheti el boldogság a harmadéves szociálpedagógus főiskolás szívét mert ezt a tudományos elismerést általában javakorabeli kutatók kapták meg őelőtte. Életfelfogásáról röviden ezeket mondta: - A rossz elleni küzdelem, az erőszak, a jogtiprás és az igazságtalanság elleni kiállás kiskoromtól része magatartásomnak. A magyarok történetéből két kiemelkedő személyiséggel teljes mértékben azonosulok: az államalapító Szent István királlyal és az igazságos Mátyással. Úgy érzem, az egyház és a rendőrség feladatában jól érzékelhető párhuzam van. Az egyház lélekben, hittel és szeretettel, a rendőrség a törvény eszközeivel küzd a rossz ellen. Gratulálunk az érdemkereszthez és ahhoz is, hogy Párkányban tiszteletbeli rendőrnek választották! (-los)