Esztergom és Vidéke, 1999

1999-10-14 / 41. szám

4 •/:"•' ÍEsztergom és Vidéke liül október14, SZALON / Budapest 1111 Karinthy Frigyes út 22. Telefon/Fax: 209-37-06 Tisztelt vendégeink, kedves közönségünk! Munkatársaim és a magam nevében szeretettel köszöntöm mindazokat, akik érdeklődésükkel jelenlétükkel megtisztelik intézményünket. Mindnyájan azon vagyunk, hogy kellemes, hangulatos környezetben, színvonalas programok szervezésével hozzájáruljunk az Önök szabadidejének hasznos eltöltéséhez, hogy kedvvel térjenek be hozzánk rendezvényeinkre, akárcsak egy kávéra, egy pohár italra is kávéházunkba. Kérem, válasszanak programjaink közül, tiszteljenek meg bennünket érdeklődésükkel, jelenlétükkel. Fábryné Márk Anna igazgató A KARINTHY SZALON OKTÓBERI PROGRAMJAI: - 17-én, 18 órakor: Gitárkoncert (Csáki András és Szilágyi Sándor koncertje) - 26-án, 18 órakor: „Végy karjaidra, idő" (Hórányi László és Mackó Mária színművészek Sinka István estje) - 28-án, 18 órakor: „Trianon a reformkorral kezdődik: nemzeti sztereotípiák zsákutcája" (Téma- és vitavezető: dr. Csá/cy István egyetemi tanár) Október 17-étöl minden vasárnap 10.30-tól vasárnapi matiné! - 17-én Vitéz László (bábelőadás), - 24-én Mesemozi (animációs filmvetítés), - 31-én Róka koma és Tapsifüles (bábelőadás) Október 20-ától november 7-éig Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrászés festőművész emlékkiállítása tekinthető meg naponta 10-től 22 óráig. A Szalon megközelíthető a 6, 18, 19, 41, 47, 49-es villamossal és a 7, 86-os autóbusszal. Múltunkból: bognárok Szentgyörgymezőn A termőföld műveléséhez a bognárok különböző szerszámnyeleket, eszközöket - (kubikus) talicskát, trag ácsot saroglyát (tróg) stb. -készítettek, de a kocsi- és egyéb fakerekek is műhelyeikből kerültek ki. A faanyagot rönkökben vették meg, ékekkel hasították szét és szárították. Minden munkadarabhoz a megfelelő fa anyagát használták. A megmunkáláshoz szerszámokra volt szükség. A legfontosabb a faragószék, a csikó volt. Fűrészeket, vonókéseket, szekercéket, baltákat, fúrókat, gyalukat, vésőket használtak. Készítettek parasztszekeret, kocsit, féderes- és stráfkocsit, hintót (fiákkert), csézát (bricskát). Szentgyörgymezőn 1898-tól Fritz Józsefnek a Vár utcában, 1930-tól Sógor Jánosnak az Iskola (ma: Nagy Sándor) utcában, 1936-tól Szentgyörgyi Sándornak a Dobozi Mihály utcában volt bognárműhelye. ATSZ-szervezés után ezek egymás után szüntették be működésüket. A kerekek agyát, küllőit és az ívdarabokat elkészítve összeáltították és a kovácsműhely előtt megfelelő segédeszközökkel ráhúzták a felhevített vaskarikát, a „ráfot". A parasztszekér létraszerű oldalakkal ellátott jármű volt. Aratás után a kévéket, máskor a szénát és lucernát hordták ezeken a szérűbe. Dyenkor az első és hátsó keresztrudakat tették fel, melyek végén fatüske állt ki, amelyre ráfűzték az ún. vendégoldalt, így növelve a szekér térfogatát. Vendégoldalak nélkül szállították haza az erdőről az ölfát, rőzsekötegeket. A parasztkocsi oldalai, ellentétben a szekérrel zártak, deszkázottak voltak. Szenet, zúzottkövet, terményt zsákban vagy kosárban hordtak rajta, de a lekaszált zöldtakarmányt is, ilyenkor hátul felrakták a saroglyát. Ősszel a letört kukoricacsöveket vitték haza, a házhoz. A fédereskocsi laprugókkal, 25-30 cm-es oldaldeszkával ellátott szállítóeszköz volt. Ezen a paradicsomot, a szilvát, szőlőt és egyéb, rázkódást nem tűrő gyümölcsöt, zöldséget szállították a budai és a pesti piacokra. A stráfkocsik alacsonyabb, erősebb rugózatú, magasabb oldalfalakkal ellátott kocsik voltak. Ezek már nehezebb anyagok szállítására voltak alkalmasak. Ezzel fuvarozták az esztergomi gyárak késztermékeit Budapestre, és onnan ugyanezen gyáraknak a nyersanyagot és a kereskedőknek különféle árucikkeket. Szentgyörgymezőn ilyen fuvaros voh Molnár János (Moni), Bádi János (Szuvat Bádi) és Molnár István. A háború után ezeknek már gumikerekeik lettek. Személyszállításra készültek a hintók (fiákkerek, konflisok), melyek mélyfekvésű, pámázott ülésű, laprugós kocsik voltak. Az eső ellen a felhúzható ernyő védte az utasokat. Lakodalmakban, virágfüzérrel feldíszítve az ifjú párt szállították rajta az anyakönyvvezetőhöz és a fényképészhez, a násznépet is ezen hordták a lakodalmas házhoz. Voltak, akik megfelelő díjazásért vitték az utasokat a megadott helyre. Ezek voltak a bérfuvarosok, konflisok; Szentgyörgymezőn Bandor István, Kollár István és Csatkay András. Ugyancsak személyszállításra készült a cséza vagy bricska. A rugózás fölött kissé magasabban voltak a párnázott ülések. Ezen nem volt ernyő. Határbejárásnál, vadászatoknál használták. Bélay Iván Dorogi fúvósok gálakoncertje Október 3-án a Dobó gimnázium aulájában a Zenei Világnap alkalmából díszhangversenyt rendeztek, mely egyben az 1999-2000. év bérleti sorozatának nyitórendezvénye is volt. Némethy Attila zongoraművész, a Zeneakadémia tanára megnyitójában kiemelte az Esztergomi Városi Szimfonikusok tiszteletre méltó törekvését az évente visszatérő nívós koncertekért, a mindig igényes műsorválasztásért, a kiváló szólisták megnyeréséért. Némethy tanár úr külön köszöntötte az est főszereplőit, a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Bányász Zenekarát, fennállásuk 110. évfordulóján. Elmondta róluk, hogy Annavölgyön cseh és morva bányászok alapították 1889-ben, az ország első bányász zenekara volt. A működésüket a mindenkori bányaigazgatóság biztosította, 1918-tól költöztek Dorogra. Itt folytatták a zenélést Fleischer Ferenc karnagy vezetésével. Az első világháború után a Bazilika karnagya, Bánáti Buchner Antal volt a vezetőjük. Majd visszatért hozzájuk Fleischer Ferenc egészen nyugdíjazásáig, akitől Gáldi Ferenc vette át a karmesteri pálcát. Neki nagy érdeme volt abban, hogy a második világháború után újraszervezte a megritkult zenekart. A hatvanas években kezdődött el az országos fesztiválokon való megmérettetésük, ekkor már Gáldi Ernő lett a zenekar vezetője. A hetvenes évek újabb fejlődést hoztak azzal, hogy előbb Csehszlovákiában, majd a Német Szövetségi Köztársaságban szerepeltek fesztiválokon. Ostravában 1973-ban a zsűri diplomáját nyerték el, majd 1974-ben Tailfingenben kitüntetéssel szerepeltek. Ebben az időszakban Lénárd Elek vezette a zenekart, Bulhardt Vilmos volt a másodkamagy, aki később átmenetileg 1987-ig vezető is volt, amikor a bányász szakszervezet felkérésére a fővárosban karnagyoskodó Zagyi István vette át a vezetést, aki jelenleg is karnagya a fúvósoknak. 1995-tól új szervezeti formában a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület keretében működnek, fő támogatójuk az önkormányzat, valamint a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány. A dorogi zenészek ünnepi 2 órás műsorukban sikerszámokat játszottak. Az elhangzott művek között volt a Fekete gyémántok, a Tedeum, Csínom Palkó, Fegyvertánc, Gerschwin egyveleg, filmzenéi részletek, mexikói dallamok, rock and roll válogatás és ráadásként a Radetzky-induló. Zagyi István vezényletével mesterien szólt a 40 tagú zenekar, minden számuk vastapsot kapott A koncert végén Rosta Béla a szimfonikusok elnöke és Reményi Károly művészeti vezető köszöntötték a jubiláló fúvósokat (fotónkon), majd a vendégek nevében Uresch Miklós elnök tett hitet a két szomszédos együttes további szakmai együttműködése mellett Pálos