Esztergom és Vidéke, 1999

1999-10-07 / 40. szám

6 Esztergom és Vidéke ^VVVVVVVVVVWWVWVW 1999. október 7. Európai mércével mértek a dorogi égetőben A Dorogi Hulladékégető Kft. 10 éve szolgálja a hazai környezetvédelmet. Évi 30.000 tonna hulladék komplex ártalmatlanításával az európai élmezőnyhöz tartozik - tudtuk meg mindezt Lágler Katalin igazgatótól. A szeptember 28-ai új üzemavatón hallottuk, hogy példás gyorsasággal, 90 nap alatt építették fel az új dioxon-mentes ítőt, közel félmilliárd forintért. Az égető állandóan fejleszt, öt év alatt 4 milliárdot költöttek a műszaki fejlődésre. A dioxin-mentesítőt a németországi LGP cég építette, döntően magyar tervezők és alvállalkozók munkájával. A mérési eredmények lenyűgözőek. A nemzetközi szabványban megengedett 0,1 ng/köbméter szennyeződéssel szemben a mért érték 0,03! A végzett munkát a németországi TÜV szerinti mérések tanúsították. A dorogiakat és a régióban lakókat egyaránt izgatja a hulladékégetésből származó légszennyezés, különösen az ebből származható megbetegedések. Nos, a cégnél tartott szeptember végi szakmai napon minden aggodalmat igyekeztek eloszlatni a német cég képviselői. Wolfgang Riederauer igazgató, János Potencsik beruházó, az eredményeket hiteles mérésekkel igazolták. Ilyen megnyugtató technológiai színvonal láttán felmerült bennünk, hogy az elhíresült garéi vegyi hulladékot miért nem Dorogon semmisítik meg? Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel Sasvár iné Meszes Erzsébet laboratóriumi vezetőt kerestük meg. - Szakmai nyelven mi is az a „ garéi hulladék" ? Honnan származik, mennyi van belőle? -A Budapesti Vegyiművek (BVM) által gyártott növényvédőszer gyártási hulladéka, amelyet az 1970-es évek elején a Baranya megyei Garé nevű faluban helyezett el 16.000 db 200 l-es fémhordóban. A hulladék összetételét tekintve klórozott benzol származék, pontosabban tetra-klór-benzol (TCB), aminek átlagos klórtartalma 50 %. A hulladékot a BVM hatósági engedéllyel tárolta Garéban, de az idők folyamán a földdel letakart vashordók erősen korrodálódtak, ezért a talajba került hulladék talajszennyezést okozott, sőt már kimutatható a talajvízből is. A hulladék erősen toxikus hatású. A hordós hulladék összes mennyisége körülbelül 13 000 tonna, de ezen kívül nagy mennyiségű szennyezett föld is van. - Ennek megsemmisítésére alkalmas-e a dorogi erőmű? Hol tart most ez a kormányzativá terebélyesedett ügy? - A Dorogi Hulladékégetőmű 1998. II. félévében 1.700 tonna garéi hulladékot ártalmatlanított. Ezen időszak alatt hetente tartott ellenőrzést az ÉDUKÖFE és az ÁNTSZ. A folyamatosan végrehajtott ellenőrző mérések szerint csupán a dioxinok koncentrációja volt a határérték körüli, a többi komponens koncentrációja pedig a határérték töredéke volt. Annak érdekében, hogy az emittált dioxinok koncentrációja is nagyságrenddel a határérték alatt legyen, az Égetőmű komplex dioxin-mentesítő beruházását határozta el. A két lépcsős dioxin-mentesítő beruházás az 1999. július 7-én üzembe állított katalitikus dioxin-mentesítő egység használatba vételével befejeződött. A németországi TÜV szaklaboratóriumának mérési jegyzőkönyvei szerint a dioxin-mentesítő a várakozásnak megfelelően, nagyságrenddel a határérték alá csökkentette a füstgáz dioxin-koncentrációját. Ezzel az Égetőmű minden magyar és az EU-ban élő környezetvédelmi előírásoknak nagy biztonsággal megfelel. A garéi hulladék égetése semmilyen különleges, új feladatot nem jelentene, mivel a garéi hulladékhoz hasonló (magas klórtartalmú) hulladékokat rendszeresen ártalmatlanítunk. A garéi hulladék teljes mennyiségét mintegy 3 év alatt tudnánk elégetni, de a garéi hulladék ártalmatlanítására kiírt tendert az 1999. augusztus 23-ai eredményhirdetés szerint a Geohidroterv-Palota Kft. konzorcium nyerte, mely szerint a hulladék teljes menynyisége Németországban kerül ártalmatlanításra. - írásunkat eljuttattuk a környezetvédelmi minisztériumba. Hátha az új üzem paramétereinek híre még időben érkezik hozzájuk is; az itthoni égetés mégiscsak olcsóbb lenne, mint tőlünk nyugatra... (Pálos) Anyaggazdálkodási konferencia Szeptember utolsó hetében a Technika Házában közel 200 résztvevővel rendezték meg aXXIII. Anyaggazdálkodási Konferenciát. Lengyel Károly alpolgármester, a ház igazgatója köszöntőjében elmondta, városunk értéke a tudományos konferenciák sikeres megrendezése. A jövőben méginkább törekszünk erre, hiszen képesek vagyunk több száz résztvevő fogadására, elszállásolására. A szakmai programok kiegészítéséül kulturális rendezvények, múzeumi látogatások kimerítheteüenek. Török László, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöke megnyitó előadásában szólt az anyaggazdálkodás, az új technológiák szerepéről az uniós csatlakozás szempontjából. Ezeket a konferenciákat korábban mindig más-más városban Szegeden, Miskolcon, Kecskeméten rendezték, de már harmadik éve Esztergom ad otthont Új programként kapcsolódik a rendezvényhez a párkányi szakmai tanácskozás, valamint az ógyallai gyáriátogatás. A rendezvényen 27 előadás hangzott el, közülük kiemeljük a SFOR amerikai logisztikai bázis mérnöki irodájának vezetője, Pisarszky őrnagy mondandóját, aki mindennapos munkájukból a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta. Vass György, a konferencia főszervezője kérdésünkre elmondta, az egyes minisztériumok, az egyetemek, a nagyvállalatok készségesen vállalták a konferencián való részvételt, ennek is tudható be a minden korábbinál nagyobb számú érdeklődés. Mindez az SZVT megalakulásának 25. évében kellő ünnepélyességet nyújtott. (os) - Mit tart fontosnak eddigi pályáján? - Szakmai pályámat végigkísérte a járművek világa. A gépipari technikumot elvégezve nyilvánvaló lett számomra, hogy milyen pályán kell elindulnom. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán diplomáztam, majd a doktori disszertációmat is gépgyártástechnológiából írtam. 1973tól egészen 1989-ig aztán ott is ragadtam az egyetemen, az oktatás mellett a kutatási területem a nagypontosságú gépgyártás feltételrendszere volt. Az elméleti munkahely után a gyakorlat következett. Az Uniautó Kft. ügyvezetője lettem, amely cég különleges felépítményű gépkocsik gyártásával és értékesítésével foglalkozott. 1992 és 1995 között a legnagyobb amerikai dízelmotorgyárhoz, a Cumminshoz szegődtem. A cégnek Magyarországon is akadnak megrendelői: az Ikarus és a kizárólag az USAba szállító, városi buszokat gyártó NABI számít komoly vevőjének. Európában a Volvó Truck a legnagyobb megrendelője, de a tengerentúlon a Ford kisteherautóktól kezdve a hajóiparig szinte mindenhol jelen van. - Itthon hogyan hasznosította mindezt? - Miután hazajöttem, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, illetve később a Gazdasági Minisztériumban dolgoztam. 1996-tól az Ipari Főosztályon igazán nagy kihívásnak kellett megfelelnem, a hazai járműARCKÉP Dr. Fórián István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese Legnagyobb megyei vállalatunk vezetésében változás történt ez év április l-jén. Bánki Frigyes megbízatása lejárt, és helyére a Magyar Suzuki Rt. közgyűlése dr. Fórián István gépészmérnököt, gépjárműszakmérnököt nevezte ki A közel három évtizedes elméleti és gyakorlati ismereteit a rendszerváltozást követően Amerikában gazdagította, így került a hazai autógyártás fellegvárába. Vele beszélgettünk. gyártás felügyelete volt a feladatom. Később a Beszállítói Kormányprogram irodáját vezettem. Itt a hazai nagyvállalatok és multinacionális cégek számára háttéripari tevékenységeket végző kis- és középvállalatok versenyképességének elősegítésén dolgoztam. Ez év áprilisától Esztergomban, mint az egyik legtöbb magyar beszállítónak munkát biztosító nagyvállalat vezérigazgató-helyettese, ápolom a kapcsolatokat a Magyar Suzuki Rt. 49 beszállító partnerével. A Magyar Suzuki Rt. abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezen a területen most a többiek előtt járhat. Az állami szerepvállalást biztosító Gazdasági Minisztériummal, illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, mint közvetítő szakmai szervezettel május 31-én ugyanis egy olyan megállapodást írhatott alá, mely az esztergomi vállalatot, mint referenciát kezeli ezen a területen. A Magyar Suzuki Rt. Beszállítói Mintaprogramja a lehető legaktívabb módon fogja felhasználni saját beszállítói köre fejlesztése érdekében azokat a közvetett és közvetlen támogatási formákat, amelyeket a kormány ajánl. - Milyen a kapcsolatuk a környezetükkel? - A Magyar Suzuki Rt. komoly szereplője a magyar gazdaságnak. Az ország exportbevételeit jelentősen növeli, de legalább ilyen fontos, hogy saját gyárában és beszállítóm keresztül is jelentős munkáltatónak számít. Ezért van arra szükség, hogy az esztergomi gyár működéséről és elképzeléseiről, például az idén megvalósuló 16 milliárd forintos beruházásról minden illetékes kormányzati szervezet tudjon. Rendszeres tájékoztatásra van tehát szükség, de nem egyoldalú a kapcsolat: a gyárbővítés fejében például részesülünk azokból a központi forrásokból, amelyeket ilyen esetekre különített el az állam. Az idei esztendő vége tehát igencsak aktívnak számít a kormány és a Magyar Suzuki Rt. tárgyalásainak szempontjából. Esztergom város vezetésével is tárgyalunk - egyrészt, mint a városlakó polgárok jelentős részének munkáltatója, másrészt, mint a legnagyobb helyi adót fizető vállalat. Ezeken a megbeszéléseken nem szabad megfeledkeznem az itt dolgozó japán kollégákról sem, hiszen, mint városlakók, ők is Esztergomban élnek - ha csak ideiglenesen is. Célom, hogy a cégem és a városvezetés közötti pereskedést mielőbb lezárjuk, szülessen tisztességes megegyezés a helyi iparűzési adó mértékében, melyet egyébként törvény szabályoz. Pálos