Esztergom és Vidéke, 1999

1999-01-28 / 4. szám

1999. fefcruár it. Esztergom és Vidéke Gasztronómiai barangolások - a Klapka téren Múlt héten az új halasboltba kalauzolta el a kedves olvasót Horváth Gáborné dr. Ezúttal egy másik különleges üzletbe hívom meg Önöket, a Klapka téri állateledel-szaküzletbe. Ne tessenek megijedni, nem a kutyák és macskák tápszereiből fogunk ünnepi ebédet főzni! E boltban kapható nagyon sokféle, emberi fogyasztásra szánt, leértékelt hús is. Fagyasztott, gyári csomagolású és nyers állapotú egyaránt. A leértékelés oka mindössze a szépséghiba. Az árak viszont olyan kedvezőek, hogy az ember szívesen elnézi, ha a csirkecomb csontja törött, vagy kikanyarítása szabálytalanra sikeredett. Kapható itt kicsontozott, fagyasztott, csomagolt marhahús négyszázegynéhány forintért gulyásnak, pörköltnek alkalmas! En előszeretettel vásárolom a csirkemájat, melyet szívvel, zúzával vegyesen árusítanak, 270 forintért kilóját. A szívből és zúzából rizses húst készítek, a májat pedig kisütöm libazsírban - jó sok hagymával, sóval, borssal, majorannával ízesítve. Kenyérre kenve kitűnő vacsora, fiaim imádják. Ledarálva még könnyebben kenhető, csak némi pluszmunkát igényel. (Nagyon fontos, hogy a máj csak néhány percig süljön, különben megkeményedik. Ha a vülát beleszúrva a májba már nem folyik ki véres nedv, a sütést be kell fejeznünk, így lesz omlósán puha a máj.) Gyakran vásárolok e boltban pulykanyesedéket is - szintén igen olcsó áron. Igaz, akad benne háj és inas rész is, de még így is megéri. Apulykahúsnak van egy kellemetlen mellékíze, amit csak bizonyos fűszerek és más ízesítő anyagok vesznek el. Én erre a célra leginkább a gombát használom. A kissé megdinsztelt, sóval, borssal fűszerezett húsdarabokat (kb. 1 kilót) tepsibe rakom, és közepes tűzön sütni kezdem. Egy másik edényben sok hagymán ugyancsak megdinsztelek 30-40 deka felszeletelt gombát. Ezt is ízesítem, majd - tejföllel összekeverve - a csaknem kész húsok tetejére öntöm, és további 10-15 percig együtt sütöm a húst és a gombát. (Ízesíthető mustárral vagy reszelt sajttal is.) Köretnek krumplipüré passzol hozzá. Láttam itt olcsó csirkecombot, szárnyat és más, paprikásnak alkalmas „alapanyagot" is. Mindazt, ami a kispénzű embereknek elfogadható áron biztosítja az ízletes, egészséges baromfiételeket. K-SZ.E. Nemere István REJTEKUTAK 36. Öreg pince Bárhol laktam eddig, mindenütt volt pince. De a régi falusi pincék nem is hasonlítottak azokhoz, amiket ma neveznek így. A pince nem a tömbház alsó, fénytelen, rideg szintjén lévő lom- és tüzelőraktár volt. Inkább a családi ház mellett földbe mélyített, kőfalas építmény. Ez gyermeki fantáziámat mindig megmozgatta. Titokzatosabbnak tűnt, mint bármelyik padlás. Talán éppen azért, mert a földbe mélyítették. Nyáron is hűvös volt. Máig emlékszem a borzongásomra, amikor könnyű kis trikóingben beléptem. Már az előterében is rámcsapott a hideg és a különös érzés. Később ugyanezt éreztem barlangokban és bányákban is. A fölém tornyosuló földréteg, legyen bár fél méter vagy egy kilométer, ugyanúgy hat. Rejtekben vagyok, a föld alatt. Nem félelem ez, nem rémület a zárt, kicsiny hely miatt. Erről szó sincs, azt nem ismerem. Itt valami más lehet, amely ösztöneimre hat. A barlang a védelem. Ősemberi hangulatok támadnak, és szinte látom a bejáratnál égő tábortűz narancsvörös lángjait. Bentről kifelé kémlelnek a rettegő tekintetek. Odakünn pedig mintha vadállat lopózna. Akit - egyelőre - csak a tűz tarthat távol. A barlangok hangulata - a pincék hangulata. A hegyoldalba vájt borospince csöndjét is szerettem. A hordóknak különös szaguk volt. Nagyapám kénrúdjai füstöltek, torkomat marta a szag, menekültem. De amikor végzett ezzel a munkával, beoldalogtam és néztem, mit csinál. Szőlőlé mozgott valahol a hordókban, lopóval kiszedett sárgás folyadék csurrant pohárba, gyertya lángja elé. Szeretem a pincéket. Ahol régi polcokon elfeledett tárgyak hevernek. Mindenki tudja, ki ide belép, hogy legtöbbjüket soha többé nem fogjuk használni semmire. Egyszer lesz még mozdítva ez is, az is amikor ócskaságként kidobjuk. Már nem mi, hanem a következő tulajdonos. Nekünk nincs hozzá lelkierőnk. Mekkora hegyet lehetne építeni ezekből a tárgyakból az egész országban..? Szeretem a száraz pincéket. Ahol boltív tartja a földet, majdnem az eget. Ahol öreg polcok reccsennek néha, és pókok élnek mögöttük. Ahol rücskösek a gerendák, és néha fekete bogár mászik a padlón, látszólag céltalanul. Ahol minden kő mesélhetne, mert mind máshonnan került a falba. Ahol léptem mindig magányosan és bátran koppan a hideg padlón. X 1 X- . ffi -f sáU^ fi _ / 1 < : íf?-: f ' U-s f* • -r m • - : í-' , / -s. HmKÜH | Szánthó Barna: Dér lepi még a bérci tetőt...| Gyógyír TERMÉSZETES TIPPEK TÉLRE Ilyenkor, télen gyakran nyúlunk a papír zsebkendőért. Köhögünk, prüszkölünk, berekedünk. Erre az időszakra az ún. hűléses megbetegedések a jellemzőek, mivel a szervezet hőgazdálkodása alapvetően megváltozik. Fontos a megelőzés: lényeges, hogy jó kipihenjük magunkat, természetes alapanyagú ruhákat hordjunk, mert minél több a műanyagtartalom öltözékünkben, annál inkább rontja a szervezet energiaháztartását. A hideg idő beálltával ne kezdjünk el fogyókúrázni. A természet rendje szerint a szervezet téli tartalékát gyűjü - ne bontsuk ezt le! A megelőzésnél ejtsünk szót a harmonikus vitaminellátásról is. Napi 100150 mg C-vitamin fogyasztása elősegíti a szervezet ellenállóképességének növekedését, a hámszövetek megfelelő állapotát pedig a béta-karotin biztosításával őrizhetjük meg. Igyunk tehát naponta egy csésze sárgarépalevet és 1-2 pohár csipekebogyóázalékoL Ha ezt megtesszük, sokat segítünk egészségünk megőrzésében. A hűléses megbetegedés, egy-egy kiadós nátha - ha mégis bekövetkezne - amellett, hogy meggyötri az embert, manapság már többszáz forintnyi kiadással is jár, ha gyári készítményekkel, gyógyszerekkel igyekszünk tenni ellene. Sok esetben okosabb a régi bevált gyógymódok alkalmazása, egyszerűbb is, olcsóbb is. Ne nyúljunk már az első tünetek után gyógyszerekhez, főleg ne az antibiotikumokhoz. Ha belázasodnánk, 38 fokig ne vegyünk be lázcsillapítót, mert a láz a természet méregtelenítő folyamata. Meghűléseknél jó módszer a forró lábvíz, különösen, ha 2-3 kanál nyi mustármag-főzetet is teszünk a vízbe. Ha a hűlés torokfájással párosul, meleg, sós, citromos vízzel kell gargalizálni. A náthát gyorsan elmulasztja az almaecettel vagy citromlével történő többszöri csepegtetés az orrba. Jó hatású a sósvizes inhalálás is, ilyenkor ajánlatos az edény mellé lereszelt hagymát, fokhagymát és tormát tennünk. Vannak, akik a következő módszerre esküsznek: az ágyban fekvő beteg tarkója alá egy forró vízzel telt üveget teszünk, melynek hatására az orr hamarosan kitisztul. Köhögés ellen hatásosan alkalmazhatók a nyakra helyezett forró kamillateás borogatások. Belsőleg ajánlható a méz és a reszelt torma keveréke, de még inkább a következő gyógyital: keverjünk el egy tojás sárgáját egy evőkanál mézzel, és engedjük fel egy deci forró tejjel. Állítólag a legmakacsabb köhögés is elmulasztható, ha éjszakára citromszeleteket teszünk a beteg talpára, majd meleg gyapjúzoknit húzunk a lábára. Ha fáj a fülünk, egy-egy fél sült hagymát kössünk a két fülünkre. Ha eldugulnak az orrüregek, puhára főzött lenmagpépet kell forrón az arcunkra kennünk, majd vászonnal letakarnunk. Bármelyik kúrát is alkalmazzuk, utána azonnal bújjunk ágyba, hogy jól kiizzadjunk, mert ez is elősegíti a gyógyulást. K.D.