Esztergom és Vidéke, 1999
1999-09-23 / 38. szám
1999. szeptember 23. Esztergom és Vidéke 1 En sem értem Olvastam Várady Eszter írását („Nem értem...", szeptember 9.) és azt kell mondanom: én még nála is kevésbé értem a fejleményeket. Különösen a helyi illetékesek reagálását. Ami július végén „művészi rendezvény" címén történt Esztergomban, az országos botrány volt. Jobb helyeken egy ilyen skandalum után felelősöket keresnek - mi több, találnak is! - és képletesen hullanak a fejek. Civilizált európai városban a lakosság felhördülésének következményei szoktak lenni. De Európa még messze van, úgy látszik. Fesztivál ürügyén ide csődítették az ország kábszeres fiataljainak díszpéldányait is, tömérdek rendőrségi és mentős beavatkozásra adva alkalmat. Három éjszakán át kétszáz decibellel döngették a várost azok, akik a hangerőt művészetnek hiszik és ez alapjában véve ki is elégíti őket. De ismétlem, engem mindebből nem a zene minősége, művészi vagy nem művészi volta érdekel, hanem kizárólag a hangerő. Itt érhető tetten ugyanis az a szemtelenség, amely eluralta ezt a várost. Ahol már mindenki azt teheti, amit akat, mert nem kell számolnia a lakosság érzéseivel, gondolataival. Abban az országban, ahol a legutóbbi orvosi felmérések szerint minden harmadik fiatalkorú részleges siketségben szenved (az ok: a diszkók hangereje) - ott természetesen mindenhol egyre hangosabban kell mindent tenni. Üvöltenek a bemondó megafonok, a moziban kibírhatatlanul hangos a szöveg, hiszen a nézők javarésze másképpen nem hallaná. így van ez a zenével és a „zenével" is. Hovatovább a kétharmad (még) normális hallású ember lesz kénytelen az egyharmadnyi félsiket diktatúrájában élni. Nos, ez történt Esztergomban is és persze, hogy felvetődik a felelősség kérdése. Az önkormányzat ezekről a panaszokról nem vesz tudomást már vagy nyolc-kilenc éve. Kinek lehet az érdeke, hogy Esztergomban tavasztól őszig minden pénteken, szombaton és vasárnap éjszaka több ezer ember nem alhat? Ki fontosabb hát - az a pár száz amúgy is egyre siketebb diszkózó, vagy a normális (hallású) többség? Aki munka után és előtt pihenni szeretne? A diszkótulajdonosok és szabadtéri hangversenyszervezők milyen jogon törnek be a mi magánterületünkre, miért okoznak ilyen gigantikus akusztikus környezetszennyezést? És miféle büntetés járna nekik ezért? Azt mondja a jegyzőasszony: senki sem reklamált. Ez már csak azért sem igaz, mert többen hívtuk fel a szervezőket, és állítólag többen mondták a polgármesteri hivatal üzenetrögzítőjére felháborodott üzenetüket. Jó lenne, ha a jegyzőasszony megértené végre, milyen szomorú az, ha „senki sem reklamál". Ez ugyanis csak egyet jelenthet: az esztergomiak már lemondtak arról, hogy a polgármesteri hivatal értük van, hogy segít rajtuk. Minél kevesebb reklamáció és odafordulás, minél kevesebb segítségkérés - csak azt jelzi, hogy a Hivatal rosszul dolgozik. Nem a polgárok érdekeit képviseli. Vagyis a hivatal szégyellheti magát... A jegyzőasszony szerint a szervezők engedélye minden nap éjfélig szólt. De észrevette-e ez a hivatalnok, hogy már napokkal korábban az összes esztergomi hirdetési újságban büszkén leadták a koncertek egész programját és azokban világosan látható volt, hogy egész éjjel folyamatosan jönnek-mennek az együttesek és az utolsóra hajnali fél négykor kerül majd sor..? Az alpolgármester hozzá nem értését bizonyítja, amikor azt mondja: „a hangerő rendben volt". Kérdem tőle: hol volt rendben? Nyergesújfalun? Mert ott valóban már kicsit halkan szólt ez a zajzene, aminthogy Dorog túlsó végén, és Kesztölcön és Dömösön is. Azt is mondta ez az önjelölt szakértő: „a koncert nem vihető el a lakott területről". Persze, Nyugat-Ázsiában nem, csak Európában. Ott a városokban lévő diszkók és mulatók hangszigeteltek, az előttük a járdán elsétáló polgár nem is sejti, mi történik a zsilipekkel elzárt, abszolúte szigetelt falak mögött. A koncertek" szervezői pedig csak egyszer próbálnák megzavarni sok ezer ember éjszakai pihenését - no hiszen, másnap több ezer bírósági pert akasztanának a nyakukba, arról koldulnának és többé eszükbe sem jutna ilyen barbárság. Európában, mondom. Kérdezem én: kiknek milyen anyagi érdekeltsége fűződik ezekhez az akusztikus szörnyűségekhez, és milyen büntetéssel számolhatnak a szervezők, akik minden előzetesen megkötött, valamint logikusan elvárható szabályt megszegtek? Remélem, egy nagyösszegű pénzbüntetés mellett azt is megtiltják nekik, hogy valaha még ilyesmit szervezhessenek a városunkban. Nem lehet véletlen, hogy a polgármesteri hivatal nem akar igazi csendrendeletet alkotni, amely végre nyugalmat adna mindenkinek este 10-től reggelig. Ismét itt a kérdés: kinek az érdeke, hogy tavasztól őszig ne aludjunk a hétvégi éjszakákon? Nem marad más hátra, mint néhány állampolgár összefogása. Akik jövő tavasztól minden „siketek koncertje" után pert indítanak a szervezők és az efféle rendezvényeket hivatalosan engedélyezök ellen. Akkor talán végre helyreáll a megérdemelt nyugalom Esztergomban. Nemere István Bamberg várja kiállítóinkat! A testvérvárosi kapcsolatok híreiben többnyire kulturális, oktatási közeledésről hallunk. Kivételes esetnek számított, hogy 1995-ben a Cambrai Kereskedelmi és Iparkamara résztvett a Pünkösdi Kiállításon és Vásáron, majd a mieink 1996 szeptemberében Ehingenben, a Magyar Napokon. Dr. Könözsy László polgármestert a közelmúltban levélben kereste fel Herbert Lauer, Bamberg főpolgármestere, aki felajánlotta városunk önkormányzatának és a vállalkozóinak, hogy vegyenek részt 2000-ben a híres „Frankenland" fogyasztói kiállításon és vásáron. Ezzel kapcsolatban polgármesterünk már értesítette a Kereskedelmi és Iparkamarát: - Kérem, hogy városunk lapjában és a kamarai folyóiratban is lásson napvilágot a vállalkozók előtt álló lehetőség, valamint szíveskedjenek kigyűjteni azok névsorát, akik érdekeltek lehetnek a bambergi kiállításon. A Polgármesteri Hivatal is megkeresi ezeket a vállalkozókat, hogy minél többen legyenek ott. Azokra gondoltunk, akik a német piacon keresett terméket gyártanak. Azt várom, hogy a kamara partnere lesz ebben az önkormányzatunknak. Testvérvárosunkban 21.000 m 2 területen kétévente kerül megrendezésre a „Frankenland" kiállítás, ahol mindig lehetőséget kap Bamberg egyegy testvérvárosa a bemutatkozásra. A jövő évi kiállításra 2000. szeptember 9-17-e között szeretnék Esztergomot meghívni, ahol lehetőség nyílna kb. 145 m 2-en arra, hogy a város vállalatai, vállalkozásai bemutatkozzanak, specialitásaikat felvonultassák, előadásokat tartsanak, és szemléltető eszközökkel mutassák be cégeik főbb produktumait. Az utazási költségeket a résztvevő kiállítóknak kell állniuk, a szállás és az étkezés költségeinek egy részét viszont átvállalja testvérvárosunk. A kiállítás különösen jó alkalom lenne a város vállalkozásainak új üzleti partnerek felkutatására, németországi terjeszkedésre, a piac jobb megismerésére. Nem elhanyagolható az sem, hogy az a „propaganda", amelyet kiállítóink kifejtenének, mindenképpen pozitívan befolyásolná városunk megítélését. - A kamara további kedvezményeket tud nyújtani a már rendszeres kereskedelemfejlesztési támogatásával. Ez azt jelenti, hogy pályázat útján a számlával igazolt vásári kiadások mint az utazás és az egyéb költségek - fele is elnyerhető. A bambergi kiállítás iránt érdeklődők további felvilágosítást kérhetnek a kamara 316-403as telefonján. Kérjük, hogy szeptember végéig jelentkezzenek a kiállítani szándékozók. (P.) Lakossági fórum a Technika Házában A felújítás alatt álló Technika Háza adott otthont szeptember 15-én, szerdán délután annak a lakossági fórumnak, melyet Török József önkormányzati képviselő hívott össze. Rajta és a meghívott két előadón kívül mindössze 11 idős ember jött el a képviselő hívó szavára Meghallgatták az adóiroda vezetőjének, Sáskáné Pirtyák Márta tájékoztatóját az új kommunális adó bevezetéséről, majd Vágvölgyi Katalinnak, a Környezetvédelmi Alapítvány vezetőjének beszámolóját a városi zajártalmak elleni küzdelemről s annak eredményeiről. Aztán a fórum „panasznappá" vált, elkeseredett hangú felszólalásoknak lehettünk szem- és fültanúi, szembesülhettünk a kisnyugdíjasok mindennapi elsősorban anyagi - gondjaival. Jutott kritika bőven az állami és a városi vezetésnek egyaránt. Néhány jellemző mondat: Ilyen betyár-világ még Sobri Jóska idejében sem volt! Adóztassák a gazdagokat, ne a szegény nyugdíjast! Elpazarolják az adófizetők pénzét, csak éppen a lakosság nem látja hasznát. A mi véleményünkre senki sem kíváncsi. Még csak nem is válaszolnak írásbeli beadványainkra! Török József egyetértett a felszólalókkal. Az adóiroda vezetője a csökkenő bevételekre, az egyre apadó állami támogatásra hivatkozott, s hangsúlyozta, az új adó révén is mindössze 40 millió bevételhez jut a város, amiből csak nagyon kevés dolgot lehet megvalósítani. A fórum - ha kézzelfogható eredménye nem is volt - mindenesetre híven tükrözte a közhangulatot, s kár, hogy sem a lakosság, sem a városvezetők nem mutattak nagyobb érdeklődést iránta. Pedig az utóbbiaknak nagyon tanulságos lett volna! (Sz.) Pályám emlékezete — Egy orvos az idők sodrában Ez olvasható egy nemrégiben megjelent könyv címlapján; holnap az esztergomiak „bele is lapozhatnak", mégpedig a szerző: dr. Csernohorszky Vilmos személyes közreműködésével. Ö lesz - a nyári szünet után - első vendége az Esztergomi útravaló című könyvtári találkozó-sorozatnak. Az idén 70 esztendős, 1971-től a bajorországi Neuburg-Donauban élő, 1994-től nyugdíjas főorvos, közíró, Esztergom díszpolgára - a házigazdával, Nagyfalusi Tiborral együtt - szeptember 24-én, pénteken 18 órától új könyve bemutatójára, beszélgetésre, dedikálásra várja az érdeklődőket.