Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-16 / 37. szám

1999, szeptemberig Es^ergom és Vidéke • . 7 Jeles napok A szőlőszagú szeptember az őszelő, a Szent Mihály hava. A szeptember név a latin hetedik szóból származik. A római naptárban ugyanis a naptárreformig az év hetedik hónapja volt. A szeptember 8-ai Mária nap a fecskehajtó kisasszony napja. Jó idő esetén azonban még hetekkel később is találkozhatunk fecskékkel a szúnyogokban gazdag helyeken. Ez a nap is az úgynevezett 40-es napok egyike. Azt tartották a régi öregek, hogy amilyen e nap hőmérséklete és csapadékmennyisége, olyan lesz az ezt követő 40 napé is. (Ez azonban csak ritkán szokott beválni.) A Mihály naphoz (szeptember 29éhez) fűződő időjóslások {Mihály napi dörgés szép őszt, de kemény telet jelez, Ha ezen a napon még itt van a fecske úgy újévig nem lesz hideg, stb.) szintén nem bizonyultak mindig helytállónak. Szeptember második felében elkezdődik a szüret, készüljünk fel rá tiszta edényekkel és eszközökkel. Ez a hónap a hagymás dísznövények (nárcisz, tulipán, jácint) kertbe való kiültetésének az ideje, ekkor ajánlatos ültetni az elvirágzott egynyáriak helyére árvácskát nefelejcset és szászorszépet is. A kellemes, napos időt használjuk fel aszalványok készítésére, melyek a hosszú télen majd jó szolgálatot tesznek. Beszélgetés Dogossy Károllyal A Szent István Napok egyik rendezvénye a 30 éves szentgyörgymezei Kertbarát Kör termény-, kézimunka- és kisállat-kiállítása volt. Ez utóbbira a Kertvárosban élő Dogossy Károly díszmadár-tenyésztő is elvitte kalitkáit természetesen benne saját tenyésztésű díszmaradaraival. A kiállított anyagért elismerésként díszes oklevelet kapott. Ebből az alkalomból kerestem fel, stílszerűen a madárházban fogadott, a kanárik, pintyek és papagájok között. Éppen egy számomra ismeretlen madárral foglalkozott. - Ez a kis kedves, színes, szépen éneklő madár, a paszta egy kanári fajta és a zöldike keresztezésének eredménye - magyarázta. - Mióta foglalkozik madár tenyésztéssel? - Éppen 30 éve hódolok e hobbinak. Országos szervezetünk van, a Magyar Díszmadár Tenyésztők Országos Szövetsége. Ennek vagyok a tagja, egyben a Dorog-Esztergomi Csoportot is vezetem. A környékről 29 tagunk van, rendszeresen tartunk összejöveteleket, beszélünk meg szakmai témákat. -Szerveznek-e kiállításokat? - Csoportunk nem szervez bemutatókat de az ország más részein rendezett kiállításokon rendszeresen részt veszünk. Ez nagy szakmai kihívás is, s egyben összehasonlítási lehetőség. Jártam már ilyen kiállításon Debrecenben, Nyíregyházán, Budapesten, Tatabányán és más helyeken is. Elismerés nélkül sehonnét sem tértem vissza. - Látok itt a falon egy díszes okiratot... - Ez a Védett madarak tartási és tenyésztési engedélye, melyet a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság állított ki a részemre. Ez alapján a környéken egyedül vagyok jogosult tengelic, csíz, zöldike, erdei pinty, süvöltő tartására, tenyésztésére. Ügy fogom fel, hogy a mestertenyésztő cím mellett ezzel is elismerték több évtizedes díszmadár tenyésztő tevékenységemet. Nagyon örülök ennek. - Gratulálok a sikereihez! Napi házkörüli, kerti munkája mellett mennyi időt tud fordítani e hobbira? - Reggel egy-két órát, napközben vagy este három-négy órát tevékenykedem a madarak között. - Köszönöm a beszélgetést, további örömöket és sikereket kívánok a díszmadarak tenyésztésében! Nagy Tibor Arckép: Gerendás János hentes és mészáros A Gazdakör vezetőségi tagját, a Kolping Egyesület zászlóvivőjét, Gerendás Jánost (fényképünkön középen, német vendégekkel) sokan ismerik nálunk. Arról, hogy szakmájának messzi földön híres mestere is, már kevesebben tudnak. Most erről beszélgetünk vele. - Miért választotta ezt a nehéz mesterséget? - Esztergomban születtem 1934ben, és hálás vagyok a gondviselésnek, hogy a napokban itt ünnepelhettem 65 éves születésnapomat. Városunkhoz mindig hű voltam, éppúgy, mint szakmámhoz, mely nem kis energiát és szeretetet igényel. Az utóbbit azért említem, mert emberfeletti fizikai erőt igényelt különösen az 50 évvel ezelőtti időben, amikor még kevésbé voltak gépesítve a vágóhidak. Édesapám, Gerendás Lajos gazdálkodó és kocsmáros indíttatására választottam e szakmát, aki azt tanácsolta: „Fiam, olyan szakmát válassz, amelybe beleharaphatsz!" Tanuló éveimet hentesmestemél kezdtem, de az akkori rákosista embertelen törvény miatt ennek hamar vége szakadt. Szeretve tisztelt mesteremet „feketevágás" miatt tetten érték, megbüntették és működési engedélyét azonnal megvonták. Fiatal suhancként kerültem be a dorogi vágóhídra, ahol nagyüzemben folyt a feldolgozás. Brigádban dolgoztunk, ez 13 ember jelentett. Teljesítménybérben számoltak el Hogy mik varinak! (?) A csakrák és az aura A természetgyógyászattal foglalkozó cikkekben, könyvekben gyakran olvasni a címbeli fogalmakat. Mit is jelölnek ezek a furcsa nevek? A testünket körülvevő aura a természetgyógyászok szerint négy részből áll. Minden rétegnek más a funkciója. Az étertest szorosan simul a fizikai testhez, szinte védi azt. Születéskor alakul ki és a halál beállta után nappal felbomlik. Az asztráltest érzelmeink hordozója. Ha alszunk, képes elhagyni a fizikai testet, melyhez egy láthatatlan zsinórral kapcsolódik, s melynek segítségével vissza tud térni a testbe. Ha e szál elszakad, akkor beáll a halál, és a léleknek nincs visszaútja. A mentáitest gondolatainkat ismereteinket hordozza. A spirituális test lényünk legbelsőbb része, mely összeköt minket az isteni energiával. A négy részből álló aura energiaellátását a csakrák biztosítják. Energiaközpontok ezek, melyek összekötetésben állnak a kozmikus energiával, s egyben fizikai létünket is irányítják. Akkor vagyunk egészségesek, ha a csakrák nyitottak és biztosítják az energia szabad áramlását a fizikai test részére. Hét csakra van, ezek a test középvonalában, a fizikai testet körülvevő étertestben helyezkednek el a következőképpen: a fejtetőn a korona-, a homloknál a harmadik szem, a toroknál a torok-, a szív magasságában a szívcsakra, a köldök táján a nagyfonat, alatta a szexualitás csakrája, a fartőnél az ún. gyökércsakra. Ezek acsakrák hatnak belső elválasztású mirigyekre, a testből jövő információkat pedig az aurában elhelyezkedő asztrál-, mentái- és spirituális testbe vezetik. Ha testünk beteg, akkor az aura színei elsötétülnek, ha viszont szikrázóan fényesek, akkor testünk egészséges. Az aura tehát lényünk része, s bár szabad szemmel nem látható, létezését a Kirlian-féle fényképek is bizonyítják. (?) bennünket. Ez mai szemmel már emberfelettinek tűnik: 120 disznót, 17 marhát vágtunk és dolgoztunk fel naponta! Gépi felszerelés mindössze egy kézi csigasor volt, ami segített az emelésnél. A szállítást már a hátunkon végeztük. Szakmaimestereim, Gálicz László és Gál János egyúttal példaképeim is voltak, akik már sajnos nincsenek közöttünk. Szervezetük gyorsan felőrlődött, mindketten fiatalon mentek el az életből. Képzeljék el azt a tempót, hogy a brigádban Gál János vezetésével egy marhát 25 perc alatt dolgoztunk fel. - Rövid ideig megvált a szakmájától. Miért? - A dorogi vágóhidat „népgazdasági érdekből" bezárták, átkerült a megyeszékhelyre. Tatabányára én nem vágytam, maradtam szülővárosomban. Baráti kapcsolat révén a Labor Műszeripari Műveknél a csomagoló részleget vezettem, majd az első adandó alkalommal ismét visszakerültem a szakmába. A ferences rendház és gimnázium, valamint az idősek otthona az olcsó és jó ellátás érdekében sertéstelepet és vágót működtetett, ide hívtak, és én repesve mentem. Saját üzememet 1993. június l-jén nyitottam meg, és azóta húsboltot, valamit büfét is működtetek a Kossuth Lajos utca$9. számú családi házban. A Gran Büfét Csilla lányunk, a Húsboltot feleségem, Zsuzsa asszony vezeti. Szeretettel szolgálunk ki mindenkit grammnyi pontossággal, friss hússal és húskészítményekkel. Boldog családi körben élek, két lány és két fiú unokám közül Krisztián viheti tovább mesterségemet. Amikor csak teheti, örömmel tartózkodik a közelemben, figyel, segít. - Isten áldja a tisztes ipart! mondta hajdanán Adolf Kolping. Mi hozzátesszük még: a becsületes mestereket is! Pálos