Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-16 / 37. szám

TISZTELETTEL KÖSZÖNTJÜK VÁROSUNKBAN MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA MINISZTERELNÖKÉT! SRDEÖNE VÍTAME PREMIÉROV SLOVENSKA A MADARSKA V NASOM MESTE! ESZTERGOM es VIDEKE 1999. szept. 16. - 37. sz. * POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft Felhívás! Tájékoztatom városunk tisztelt lakosságát, hogy ma, szeptember 16-án Orbán Viktor magyar és Mikulás Zurinda szlovák miniszterelnök határmenti találkozót tart az esztergomi Városházán, majd a Mária Valéria híd egyik pillérénél, egy szlovák hajón aláírják a híd újjáépítéséről szóló kormányközi egyezményt. A jelentős esemény után a két miniszterelnök és kíséretük Párkányba látogat. Onnan 16 órakor érkeznek vissza az esztergomi hajóállomásra, ahol a lakosságnak lehetősége lesz a velük való személyes találkozásra. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk városunk régóta várt nagy eseményére! Dr. Könözsy László polgármester Országgyűlési képviselőnk a regionális törekvések felerősítését szorgalmazza A dorogi önkormányzat rendezésében nagyszabású gazdasági és kulturális program-sorozat zajlott az egykori bányászvárosban - a IV. Dorogi Vásár és Üzletember Találkozó. Pénteken a Polgármesteri Hivatal dísztermét azok töltötték meg, akik a „Fenntartható fejlődés, gazdaságfejlesztés, ipartelepítés városunkban és térségünkben" című előadás-sorozatra és konzultációra érkeztek. Dr. Tittmann János polgámester - miután köszöntötte őket - többek között ezt mondotta: - A téma jelentősége abból fakad, hogy településünk jövőjét igen nagy mértékben gazdaságunk fejlődése határozza meg. Körültekintően kell kialakítanunk véleményünket. Nem lehetünk fanatikus, elvakult ipartelepítők, de nem lehetünk elvakult, fanatikus környezetvédők sem. A fenntartható fejlődés érdekében az arra alapozott egyensúlyt kell megteremtenünk. Dr. Latorcai János országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottsága elnökének nagy érdeklődéssel várt előadása sok mindenre választ adott. A politikus vázolta az ország mai gazdasági teljesítményét, az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások statisztikai adatait. A várható fejlődésről ezt mondta: - A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a hazánkba telepedett és további terjeszkedésre, bővülésre, új kapacitások kiépítésére kész nemzetközi vállalatok a termelésükhöz felhasznált alkatrészek, részegységek mintegy 75-80 %-át importálják. Ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar ipar beszállítói hálózata kiépüljön, a hazai kis- és középvállalkozások képesek legyenek a hazánkba települt multinacionális vállalatok mennyiségi és minőségi igényeit kielégíteni. E célok megvalósításaérdekében arra van szükség, hogy a regionális törekvések felerősödjenek, s ehhez a kormányzat ösztönzést, bátorítást adjon. Rakusz Lajos mérnök, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy ezek a parkok részei az EU-követelményrendszernek, feltételei a nemzetközi versenyképességnek. Egy-egy település ipari parkja ma már a gazdasági fejlődés eszköze, ide jönnek a multik. Elterjesztésük érdekében szerte az országban további erőfeszítéseket kell tenni. Agócs István, tatabányai gazdaságfejlesztő szervezetvezetője előadásában az egykori bányászváros „előrenyomulásáról" szólt. Egy-két évvel ezelőtt még a munkanélküliség okozott gondot, most pedig már keresik a képzett munkaerőt. Évi 3540 % -os termelésnövekedést tudhatnak magukénak. Az iparűzési adó pedig már megközelíti az egy milliárdot! Többezren tekintették meg azt az ipari vásárt és kiállítást, amely szombaton reggel nyílt. A legjobbak díjakat nyertek: a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara díját például a DUNAGÁZ Rt. (Dorog) nyerte el gázipari oktatási és minősítési eredményéért, a kézművesek elismerését ifj. Papp Péter díszműkovács (Tát) vitte haza. Vasárnap este a város polgármestere zárta be a háromnapos rendezvényt. Ezt követően röviden nyilatkozott lapunknak is: - Idestova kétszáz évig városunk, térségünk gazdasági, szociális, kulturális fejlődésének egyetlen biztos alapja a bányászat volt. Már csak volt, mert ez az ágazat az elmúlt évtizedekben sokat vesztett jelentőségéből. Ennek ellenére a hagyományokat megőrizzük, még akkor is, ha környékünkön már egyetlen bánya sem lesz. Bányásznapra szerveztük ezt az ipari vásárt, hogy ezzel is kifejezzük: a jövőnket tervezzük, de a múltunkat nem feledjük! Ezen a három napon sok tanulsággal és információval gazdagodtunk. A szakmai programokat közel húsz kulturális és szórakoztató műsor kísérte. Pálos Új lakástámogatási és -finanszírozási rendszer bevezetését határozta el a kormány, mely 2000. január l-jével lép életbe. A miniszterek elképzeléseiről és annak várható hatásairól tájékoztatta Esztergom és térségnek önkormányzati és hivatali vezetőit a Városháza nagytermében szeptember 8-án Horváth Sándor, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Mint elmondta, a jelenlegi mutatók hazánkban igen kedvezőtlenek: csupán az építkezők 10 %-a vesz igénybe hitelt, kevesen mernek belevágni az egyre költségesebb építkezésbe, és a „lakásváltások" száma is csupán fele a nyugati országban tapasztaltaknak. Megtudtuk, 2000-re 30 %-kal nő a lakásépítés költségvetési támogatása. Meghagyja a törvény az eddigi gyaKönnyebb lesz lakáshoz jutni 2000-ben (?) korlat bevált elemeit, a lakáspénztárakat, a vállalkozókat segítő speciális hiteleket s az egyéb építkezési hiteltámogatásokat. Három új elemmel bővül viszont az állampolgárok lakáshoz-jutásának a támogatása. Egyrészt a jelenlegi átlag 16,5 %-os hitelkamatot a kormány 10 százalék alá kívánja szorítani. Másrészt otthonteremtési alapot hoz létre az egyes településeken, melynek 70-80 %-át az állam, 20-30 %-át pedig az önkormányzat biztosítja az eddigi normatív lakáscélú állami támogatásból. Ez az összeg évente mintegy 35 milliárd forintot tenne ki - szemben az eddigi 20 milliárddal. Ez nemcsak építésre, de bővítésre, felújításra, sőt vásárlásra is felhasználható lesz. A feltételrendszert a kormány szabja meg, erre épül majd az önkormányzatok lakásrendelete. Az igényléseket sem a bankok, hanem az önkormányzat fogja ezentúl elbírálni. A harmadik új elem a nemzeti lakáscélú előirányzat. Ez, egyelőre, egy 4 milliárdos összegű, központi, megpályázható keretösszeg, mellyel a kormány az önkormányzatok speciális lakásgondjain -például az ifjúsági és nyugdíjas korosztály megfelelő lakáshoz-jutásának megoldásán - kíván segíteni. A tájékoztató utáni vitában a hozzászólók egy része - többek között dr. Takács Márta jegyző és dr. Könözsy László polgármester - aggályait fejezte ki az új lakástámogatási rendszer egyes elemeivel kapcsolatban. Nehezményezték, hogy újabb terheket ró a kormány az önkormányzatokra, és hiányolták, hogy a rendszer csak részleges megoldásokat tartalmaz, nem biztosítja például a hátrányos helyzetűek lakáshoz-jutását, hiszen a jelenlegi alacsony bérekből még e csökkentett kamatú hitelek visszafizetése is megoldhatatlan. A főosztályvezető válasza elgondolkodtató: „- A szerény jövedelműeket nem kell lakásépítésre ösztönözni!" Sz.B.