Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-09 / 36. szám

1999. szeptember 9. Esztergom^ 5 Arckép Nagy Béla szakközépiskolai igazgató A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola a most indult tanévtől kezdődően NAGY BÉLA igazgató irányításával működik tovább. Az új igazgató pályázat útján nyerte el székét, előtte már két évtizeden át helyettesként szolgálta iskoláját. Eredeti képesítése mellé a számítástechnikát is megszerezte, a kiváló tanári cím birtokosa. - Melyek életének legfontosabb állomásai? - Mátészalkán születtem, iskoláimat is ebben a városban, akkor még községben, kezdtem. A középiskolát ugyancsak a helyi Esze Tamás Gimnáziumban végeztem. Érettségi után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika szakárajelentkeztem, ahol tanári oklevelet szereztem 1964-ben. Tanári pályafutásomat az esztergomi Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskolában kezdtem, ahol jelenleg is tanítok. 1982-ig négy nappali és hat levelező osztály osztályfőnökeként és matematika-fizika szaktanárként készítettem fel az érettségiképesítő vizsgákra. Szaktárgyaimat rendszeresen tanítottam és tanítom. Az iskolában alakuló természettudományos munkaközösségnek megalakulásától vezetője vagyok. Hosszú évek óta koordinálom, integrálom a természettudományos tantárgyak (matematika, fizika, kémia, számítástechnika) szaktanárainak munkáját. Az egyetem befejezése után feleségemmel, aki szintén pedagógus, Esztergomba költöztünk. Az álláslehetőségek közül én a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskolát választottam. Amit nem bántam meg, hiszen tanulóink általában jó képességűek, szorgalmasak és törekvőek céljaik elérésében. így ebben a közegben a szakmai, pegadógiai munka örömet jelent. 1982-ig folyamatosan osztályfőnöki feladatot is végeztem, közben 1979-ben igazgatóhelyettes lettem; ez a feladat már az iskolai adminisztráció irányítását kívánta. Az 1999-ben megüresedett igazgatói állást az elmúlt két évtizedes vezetőhelyettesi és több éves pedagógiai tapasztalatra alapozva pályáztam meg. A városi képviselő-testület döntésével 5 évre igazgatói megbízást kaptam. - Milyen szerepet játszik iskolájuk a város és környéke szakmai ellátásában? - Iskolánk, amely 88 éves múlttal rendelkezik, 1911-től egyéves, 1938tól kétéves, majd 1947-től meginduló négyéves képzés keretében folyamatosan bocsátott és bocsát ki közgazdasági végzettségű szakembereket. A város középfokú közgazdasági képzettségű szakembereit többségükben iskolánk képezte, de ez a kör szélesedett, napjainkra egész Komárom-Esztergom megyét is említhetem. Nem kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik iskolánkból kikerülve főiskolákon, egyetemeken szereztek oklevelet. A közgazdasági képzés folyamatosan megújul, legutóbb 1968ban. Napjainkban ez a megújulási folyamat új fejlődési irányt követ. A négyéves érettségi-képesítő képzést a négyéves érettségire felkészítő képzés, amelyben szakmai előképzés is van, váltja fel és egy-kétéves szakmai képzéssel fejeződik be. Ennek megvalósítása a közvetlen célom, hogy ez az átalakulás zökkenőmentesen, eredményesen történjen, s ezen folyamattal intézményünk arculata újra meghatározóvá váljon. Közben pedig folyik a pedagógiai műhelymunka, a tantervek átdolgozása a kerettanterv alapján, új nevelési terv készül, valamint megoldjuk a minőségbiztosítást az oktatásban. Egyben köszönetet mondok azoknak a vállalatoknak, vállalkozóknak, akik a képzésünkhöz anyagilag eddig is hozzájárultak szakképzési alapjukból. Továbbra is várjuk segítőkész támogatásukat, hogy tanulóink korszerű eszközök segítségével sajátíthassák el az ismereteket. így képzésünk valóban a gyakorlati élethez igazodó ismereteket és tudást ad tanulóink számára. Pálos AZ 1999/2000. TANÉV RENDJÉRŐL - részletek az oktatási miniszter vonatkozó rendeletéből Az 1999/2000. tanév első napja, az első tanítási nap 1999. szeptember 1. (szerda), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 2000. június 16. (péntek). A téli szünet 1999. december 23-tól 1999. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 22. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2000. január 3. (hétfő). A tavaszi szünet 2000. április 17-től április 25-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 14. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 26. (szerda). Az iskola más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a téli és a tavaszi szünet kezdő és befejező napját módosíthatja. A szülő 2000. március 1-je és április 30-a között az önkormányzat által meghirdetett időpontban köteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes, vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni. Az iskola a tanköteles tanulók beiratására megállapított időpontot - a helyben szokásos módon - legalább 30 nappal korábban közzéteszi. Ha a felvétel a középiskolában a 9. évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra történik, elsősorban tanulmányi eredmények alapján kell választani a jelentkezők közül. Ha ily módon nem dönthető el, hogy a jelentkezők közül ki felel meg az iskola által meghatározott tanulmányi feltételeknek, az iskola szóbeli meghallgatást szervezhet, melynek időtartama jelentkezőnként a 20 percet nem haladhatja meg. A meghallgatáson a szülő jelen lehet. Az iskola a felvételi tájékoztatójában a felvételt, illetve a szóbeli vizsgán való meghallgatást egységes követelmények szerint szervezett írásbeli felvételi vizsgán való részvételhez köthetik. Az írásbeli felvételi vizsgákat az iskolák 2000. február 9-én 14 órai kezdettel és február 17-én 14 órai kezdettel szervezik. A felvételi vizsgákat az Oktatási Minisztérium által kidolgozott tételek felhasználásával kell szervezni. A közoktatásról szóló törvény alapján kötelező felvételt biztosító iskola a tanköteles tanulót felvételi eljárás nélkül köteles felvenni. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelező feltételt biztosító 10 évfolyamos általános iskola, illetve szakiskola 9. évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját az iskolának meg kell küldeni. Az iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és erről értesíti a szülőket és az általános iskolát. A rendeletben feltüntetett felvételi vizsgát mellett a tanulók tudását, felkészültségét mérő egyéb vizsgát, tanulmányi versenyt, meghallgatást vagy más foglalkozást nem lehet tartani. Néptáncfesztivál Lábatlanon Az ősi, Duna menti község történetében először rendeztek néptáncfesztivált, és mindjárt egy romantikusan szép környezetben, a Gerenday Arborétumban. Az egzotikus fákkal és növényzettel díszített arborétum korábban a Gerenday család birtoka volt, és egészen mostanáig nem nyitották meg a nagyközönség részére. Mint azt az első lábatlani néptáncfesztivál szervezőjétől, Szabó Ildikótól megtudtam, ezentúl bárki számára látogatható lesz a terület, az Arborétumban alkotóházat alakítanak ki. A fesztivált Boda Csaba, Lábatlan község alpolgármestere nyitotta meg. Elsőként az újonnan alakult lábatlani Zengőkő együttes mutatkozott be. A kizárólag lányokból álló tánccsoport sárközi ugrós táncokat mutatott be. Az általános iskolás kislányok debütálása nagy sikert aratott. Őket a zsámbéki Hajnalkötöző zenekar követte főleg dunántúli és szlavóniai népdalfeldolgozásokkal. A budapesti Süvöltő együttes gazdag válogatást adott a Kárpátmedence népzenei kincseiből. A zenekar egyébként a süvöltőnek nevezett moldvai pásztorfurulyáról kapta nevét. A töki Höcögő néptánccsoport különösen a moldvai és székelyföldi táncok bemutatásával ért el nagy közönségsikert. Dinnyés József daltulajdonos volt a folkfesztivál legismertebb vendége. O megzenésített verseivel emlékezett meg az 1849-es világosi fegyverletétel 150. évfordulójáról. A tardosi Vörösmárvány együttes a szatmári táncokkal aratott sikert, majd befejezésül KomáromEsztergom megye legismertebb néptánccsoportja, a tatai Pötörke szlavóniai, keménytelki, mezőségi, méhkeréki és kalotaszegi táncokat mutatott be (koreográfus: Keltái Gábor, az együttes művészeti vezetője). A gazdag programot táncház zárta. A lelkes szervezők megígérték, hogy jövőre, mintegy hagyományt teremtve ismét megrendezik Lábatlanon a néptáncfesztivált! D.L.