Esztergom és Vidéke, 1999

1999-01-28 / 4. szám

6 Esztergom és Vidéke 1999, február 18, Csernusné Láposi Elza, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének alábbi köszönő levelét, melyet a napokban vett kézhez Horányi Lászlóval, a Várszínház művészeti vezetőjével együtt. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ESZTERGOM Csernusné Láposi Elza úrhölgynek, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnökének és Horányi László úrnak, az Esztergomi Várszínház művészeti vezetőjének A Magyar Kultúra Napján emlékezetes műsort ado Regi Zene Együttes Téli hangverseny forró hangulatban Kedves Barátaim! Köszönöm a Hét szép magyar komédiát, szívből gratulálok, ahhoz pedig színháznak és önkormányzatnak egyaránt - különösen, hogy ilyen antológiával lephették meg egymást kölcsönösen a magyar dráma napja alkalmából! A dolog példaértékű, adja Isten, hogy minél több követője legyen! Ráadásul a könyv szemre is gyönyörű! Meleg barátsággal: * tv- ci^j Göncz Árpád Budapest, 1999. január 11. Az elnökasszonytól szerzett információnk szerint, a levélben jelzett könyvritkaság a Babits Mihály Könyvesboltban már kapható. A könyvben olvasható színdarabok közül pedig több is hamarosan látható lesz a Várszínház színpadán. Hazai Jenő emléktábláját avatják (Munkatársunktól) Hazai Jenő - a tavaly novemberben elhunyt korábbi gyárigazgató, a Gépipari Tudományos Egyesület volt városi elnöke - emlékének adózva tisztelői január 29-én 15 órakor emléktáblát avatnak a Technika Háza belső terében. Hazai Jenő 22 éves gyárigazgatói működése során az Esztergomi Szerszámgépgyárat igazi nagyvállalattá fejlesztette. Vezetése alatt a SZEM Marógépgyár az NC és a CNC gépek gyártásával nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is elismertségre tett szert. A gazdasági fellendüléssel együtt járt a dolgozók munkakörülményeinek javulása, a szociális gyarapodás is. Kétszáz lakást építettek, üdülőjük volt a Búbánat-völgyben és Berekfürdőn. A többszáz SZIM-es dolgozó mindezekért hálás néhai igazgatójának, akinek tiszteletére, éppen születésnapján avatják az emléktáblát, amelynek elhelyezését Magyar József műszaki kereskedő, a SZIM Marógépgyár egykori áruforgalmi osztályvezetője kezdeményezte. A világosszürke márványtáblán aranyozott betűkkel ez áll: HAZAI JENŐ 1921 -1998 SZIM Marógépgyár Igazgató GTE városi elnök -1999MTESZ Esztergom Szerszámgépgyár Kft. (Munkatársunktól) A Városi Szimfonikus Zenekar plakátjain Téli Hangversenyt hirdettek január 23-án estére. A bérletesek, a környékből, sőt a Felvidékről érkezők zsúfolásig megtöltötték a Szent István gimnázium dísztermét. Az időben érkező tudósítónak már csak pótszék jutott, de volt, aki már csak az erkélyen kapott helyet. Az év első hangversenyén Rosta Béla elnök köszöntötte a közönséget, s egyúttal Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar Alapítványának támogatását is kérte. A18. század klasszikusai közül választotta ki Reményi Károly zeneigazgató a darabokat, gondolván arra is, hogy a farsangi hangulatban dallamos melódiákra vágyik a közönség. Elsőként a cseh származású, majd sikereit Németországban elérő Stamitz műve hangzott fel, aki pályáját hegedűsként kezdte, majd később megalakította a világhírűvé vált mannheimi iskolát. B-dúr concerto ját két klarinétra írta, melyet ezen az estén Simon Ferenc tanár és Huszár Zsuzsanna zenedei hallgató szólaltatott meg zenekari kísérettel. A szólisták és a szimfonikusok nagyszerű együttműködése átütő sikert aratott a közönség körében. A folytatásban Corelli két trombitára írt művét, a B-dúrt concertot hallottuk. Az olasz zeneszerző alkotta meg a concerto grossot, mely ebben a műben is fellelhető volt. Ezt a zeneI művet így jellemzi a zenetudomány: „Stílusa melodikus, telve páratlan, nemes, komoly és kristályosan leszűrt lírával " Nos, ilyen módon hallhattuk mi is a két nagyszerű szólistától, Reményi Lászlótól és Németh Norberttől, mellyel szintén kiérdemelték a közönségsikert. Teleman D-dúr brácsaversenye számos hangversenyteremnek visszavisszatérő műsorszáma. A Lipcsében, Eisenachban, Frakfunrtban és Hamburgban zenészkedő mesternek ezt az alkotását „gáláns stílusú komponálásként" tartja nyilván a zeneirodalom. Kolozsváry László brácsaművész évek óta játssza Európa-szerte e művet, most itt, ezen az estén mi is megcsodálhattuk muzsikálását. Aforró sikerben osztozott a zenekar és Reményi Károly karmester egyaránt. A művésztől Hűmmel: Andante és rondo-ját hallottuk ráadásként. Szünet után Haycln A-dúr szimfóniáját szólaltatta meg a zenekar. A négy tételt a közönség élvezettel hallgatta, hiszen az Eszterházy-kastélyban működő, majd az oxfordi egyetemen tanító, és a bécsi klasszikus iskola nagymesterének tartott Haydn 106 szimfóniája közül ezt tartják az egyik legszebbnek. Eljöttek meghallgatni zenészeinket a felvidéki Csemadok szervezet vezetői is, s egyúttal meghívták az együttest egy szlovákiai vendégszereplésre. A megtisztelő meghívást örömmel fogadták a városi szimfonikusok. P.I. Levél a köztársasági elnöktől