Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-02 / 35. szám

1999, szeptemberi Esztergom és Vidéke $ ? Dr. Könözsy László beszéde a szentgyörgymezői ünnepségen Néhány napja a rádió is felrepítette a hírt: eltörött Esztergomban a Szent István-szobor talapzata. A Várhegy oldalában mindannyiunk által csak görkorcsolyásnak nevezett Városalapító igen modern szobrát az alkotók nem kellően alapozták, nem kellő körültekintéssel helyezték el. Igen, a nem megfelelő előkészítési!, alapozású munka előbb-utóbb megbosszulja magát. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt szinte reménytelenül álltunk egy háborús körülményeket mutató város újjáépítése előtt, az akkori ünnepeken a majd megépítésre kerülő gáz, csatorna, telefonvezeték ígéreteiről, a magas munkanélküliséget megszüntető munkahelytelepítési tervekről beszéltem és arról, hogy ezek megvalósítása után - fél évszázad mulasztásait bepótolva - majd eljutunk az évszázad végén az utak rendbehozataláig, a város szépítéséig is. És most itt tartunk! Az elkészült infrastruktúrára építhetnek az építtetők, települhetnek a gyárak itt, Szent István király városában. És mar megjelentek a virágok a parkokban és jut már virág a városszélekre, így Szentgyörgy mezőre is. Szent Királyunk mindannyiunknak máig is kézzelfogható szemléletes példát mutatott a jól megalapozott munkáról. Ahogy ő és apja, Géza által emelt királyi vár kibontott alapjaira ma is bátran és biztosan építhetjük az új épületszárnyakat, úgy épült fel és áll a mai napig immár 999 esztendeje országunk, dacolva az évszázadok viharaival. Mostanában futunk a hétköznapok nagyon is prózai gondjai után, a mindennapi létért való küzdelemben talán még sokszor ünnepelni is elfelejtünk. De amikor ez a jeles nap közeleg, mi, magyarok megállunk, számotvetünk és felszabadult lélekkel emlékezünk arra a férfira, aki vas-szigorral, kemény akarattal, ellentmondást nem tűrően, de bölcs előrelátással megvetette a Magyar Állam alapjait itt, a Kárpát-medencében. És lám, a nép a kemény szigor mögött meglátja a nagy király gazdag szívét, ahogy a nép-ének emlegeti „István királynak szíve gazdagságát". Ma minden templomban, ahol magyarok élnek, a hazán belül és határokon kívül - az óceánokon túl is felsóhajt az ének: „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga..., hol vagy István király!". Bizony nagy szükségünk volna most is Rád, Te erős kezű bölcs; ezt a széthúzó, marakodó népet egységbe kovácsoló kemény akaratodra. A gazdasági bajok, a mindennapok harca, a túláradó politika egyrészt fásulttá, másrészt marakodóvá tette az országot. Szerencsére Esztergomban ezeknek a káros politikai csatározásoknak hosszú ideig nemigen volt talaja. Az ügyeletes bajkeverők, a kicsinyes egyéni érdekeiket jól hangzó demagóg köntösbe csomagolók, az örökös ellendrukkerek, a mindig más portája előtt söprögetők nem találtak partnerre. Köszönetet mondok azoknak az esztergomi polgároknak, akik nem a kívülállók kritikájával, hanem a felelősséget érzők jobbító szándékával és tenniakarásával kiálltak és támogatták városfejlesztési munkánkat. A felemelkedés alapjainak kínkeserves megteremtésében az adott erőt, hogy magunk mögött tudhattuk a gondokat és lehetőségeket reálisan értékelő támogatóinkat. Ha valahol a városban, Önök itt, Szentgyörgymezőn tudják a legjobban, hogy nem az aratással kezdődik a munka, hanem a szántással, vetéssel. Felelősségünk mármost: saját jövőnk, városunk, országunk, nemzetünk jövője. Munkánk elsősorban jövő-tudatosságot igényel. Ha egy városvezetés, egy kormányzat vagy A szentgyörgymezői kiállításról A 30 éves Szentgyörgy mezői Kertbarátkör szervezésében a következők állítottak ki: Kertbarátkör 20 fő; Nőklub 25 fő; kisállattenyésztők 5 fő; galambászok 5 fő; méhészek 5 fő; Városi Gazdakör 8 fő; díszmadártenyésztők 15 fő. Díjazottak - a Kertbarátkörből: 1. Nádler László, 2. Bélai Ferenc, 3. Erős János, 4. Dunai László, 5. Gaál Gyula, 6. Molnár Lajos. - a Nőklubból: 1. Huszák Józsefné, 2. Bokros Istvánné, 3. Farkas Ferencné. - a kisállattenyésztők közül: ilj. Szabó Gyula és Szabó Anikó. Különdíjat kaptak Petróczi Gyula területi önkormányzati képviselőtől Nagy Gizella kézimunkáiért, a zsűritől Molnár Ferenc mezőgazdasági termékeiért, Pusztaszeri Komélné kézimunkáiért, Hegedűs Sándor kézműves munkáiért; rajtuk kívül oklevéllel megerősített elismerést kaptak a díszállat-kiállítók, és a gazdaköri kiállítók. Polgármesteri jutalomban részesült Major László, Dunai László, Bokros Istvánné, Bádé György, Molnár Ferenc, Baka Györgyné. A 30 éves munka elismeréseként jutalmakat adott át a Kertbarátkörnek Csernusné Láposi Elza, a KIB elnöke, dr. Balogh Zoltán, a városi Gazdakör elnöke és Polgár József, az Olvasókör vezetője. egy politikai rendszer valójában nem pillanatnyi érdekei szerint kíván cselekedni, a legnehezebb gazdasági helyzetben is, a munkahelyteremtés mellett kiemelten támogatja az egészségügyi ellátást, a családok helyzetét, az oktatást és általában a művelődést és a kultúrát. Éhes, beteg és tudatlan emberekkel ugyanis lehetetlen várost, országot építeni. Az, hogy István király koronázásával Magyarország - mint önálló, független ország - Európa integrált részévé vált, természetesen nem jelenthette azt, hogy akkor, 1000 évvel ezelőtt, nem voltak különbségek a nyugat-európai és a magyar viszonyok között; az akkori mintegy 200 éves gazdasági és kulturális lemaradás ledolgozásához mintegy tíz emberöltő volt szükséges. Ma, amikor ismét itt állunk - képletesen szólva - Európa kapujában, szintén hasonló a feladatunk, mert hasonló a gazdasági különbség mint ezer évvel ezelőtt. Ez súlyos történelmi örökség, és tudnunk kell, hogy csak nagy nemzeti összefogással tudunk ismét felzárkózni Nyugathoz, de reméljük, hogy mostmár nem szükséges a tíz emberöltő. Ocsúdik a város, egyre több új, szép épület emelkedik, s a homlokzatok is megújulnak. Egy nemrég készült országos felmérés kimutatta, hogy Észak-Dunántúlon a múlt évben Esztergomban épült fajlagosan a legtöbb lakás! Idén megújul a főutcánk, a Kossuth Lajos utca, a Hősök terén modern körforgalmi közlekedési csomópont épül. Lámpás kereszteződések segítik és teszik biztonságosabbá a közlekedést, és segíteni fogják a 2001-ig megépítésre kerülő Mária Valéria híd forgalmának elvezetését. Én azt mondom: ne engedjünk a csábításnak, folytassuk a céltudatos, átgondolt munkát. Ha itt most, ezen a kiállításon körülnézünk, bizakodással telik meg a szívünk. Dolgos, szorgos kezek minden nehézség ellenére ismét csodát műveltek. A terménybemutató, a színpompás hímzések az emberek alkotókedvét hirdetik. Köszönöm a kiállítóknak munkájuk eredményét! Az itt indult bensőséges ünnepeken kilenc éve vehetünk részt, és ma már nemcsak szentgyörgymezőiek, esztergomiak, hanem külföldi barátaink is osztoznak az ünneplés örömében. Tisztelt ünneplő közönség! Azt kívánom, hogy méltó ünneplésünkön is őrködjék nagy királyunk, Szent István, legyen rajtunk áldása és a millenniumi készülődésünk évében védőkarja segítsen bennünket, segítse városunkat, országunkat! Negyedszázados baráti kapcsolat A szombati nap ünnepi eseménye volt a Városháza nagytermében, majd udvarán, később pedig a Várban zajló jubileumi rendezvény, ahol 25 éves baráti kapcsolatunkat erősítettük meg a finn Espoo városával. Az ünnepi ülésen előbb Könözsy László és Espoo polgármesterasszonya, Marketta Kokkonen mondott beszédet, majd dr. Szíj Enikő, a Magyar-Finn Társaság alelnöke és Heli Konerna, a Finn Nagykövetség tanácsosa emlékezett meg a két nép baráti kapcsolatáról. Az ülést a Balassa Kórus, valamint az esztergomi és az Espoo-i rézfúvósok műsora tette színessé. Ezután a résztvevők levonultak a Városháza udvarára, ahol leleplezték azt a szobrot, melyet Espoo-i barátaink ajándékoztak városunknak. Az ünnepség a Várban ért véget, ahol az esztergomi Magyar-Finn Baráti Társaság fogadást adott a vendégek tiszteletére.