Esztergom és Vidéke, 1999

1999-08-19 / 33-34. szám

ORSZÁGALAPÍTÓ KIRÁYUNK SZÜLŐHELYE TISZTELETTEL KÖSZÖNTI VENDÉGEIT! ESZTERGOM és TOKÉ 1999. aug. 19.-33-34. sz. * POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft Szent István városának méltó emlékműve Az egyik nagy esztergomi álom, íme, teljesedőben. Köznapi szólással: most jut majd - és egész biztosan-egyről kettőre; az ünnep/évfordulókra alkalmazva: kilencszázról ezerre... Eleink ugyanis 1900-ban - az államés egyházalapítás, az esztergomi királykoronázás kilenc évszázados jubileumához közeledve - adtak a tervnek először határozottabb körvonalat. Ahogy ez most, Városmplónk (2. oldal) ünnepi előhangjaként újra olvasható Ami a megvalósulást illeti: éppen annyit késett, hogy ismét egy 900 éves jubileum „lendíthessen" rajta. Még ekkor sem a Várhegy, a „Magyar Sión" történelmi jelképiségű magasáig: 1938. augusztus 15-én a Szenttamáson avatták fel Antal Károly domborművét. Most, a millenniumi előkészületek során - miután a múlt nyáron meghirdetett pályázat eredménytelenül zárult -, egy éwégi döntés nyitott utat a legméltóbb helyszínhez. Melocco Miklós szobrászművész alkotása ahogy annak idején Antal Károlyé is - a magyar kormány nagyvonalú ajándéka államiságunk bölcsőhelye számára. Abban is hasonlítanak, • hogy mindkét kompozíció első királyunk megkoronázásának témájából építkezik; de az új mű igazi szobor lesz: kör-plasztika - és valóban monumentális. A Vár északi rondelláján, a posztamenssel együtt mintegy nyolc méterre magasodik fel az emlékmű. Két alakját: Szent Istvánt és Domokos érseket, ugyanígy a templomi helyszínre utaló íveket fehér mészkőből formálja meg a művész. Az előbbiek anyaga az adriai Krk-szigetéről, az utóbbiaké Tardosbányáról érkezik majd. Ünnepi mellékletünk I. és VII. oldalán néhány részletet olvashatnak abból az interjúból, amelyet Rafael Balázs Melocco Miklóssal készített. „Rajzokat nem tudok mutatni, szoborról beszélni pedig lehetetlen" - mondja a művész. Természetesen igaza van: legfeljebb a külsőt leíró adatok „tehetők szóvá". Ezeket éppúgy Koditek Pál millenniumi tanácsnoknak köszönhetjük, mint az alkotó vázlatrajzát, amelynek elsó közlését volt szíves lapunk számára a Mestertől kieszközölni. Időbe gyökeresedett Illyés Gyula tornyo

k A LELEK EPÜLETEI szögezik helyükre a boldog nemzeteket. Szél vág s homok. Országok széle ponyvamód lebeg. Ti, láthatatlan, szent alapzatok sorsunkon ti könnyítsetek: ^/-W-^roc-o nyomódjatok.