Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-17 / 24. szám

6 Esztergom és Vidéke II A Megyei Közgyűlés idegenforga­lommal foglalkozó bizottsága az el­múlt héten kihelyezett és kibővített ülést tartott Esztergomban - mint ahogy arról múlt heti számunkban már röviden beszámoltunk. Az ülés előtt villáminterjút kértünk a bizott­ság vezetőjétől, Kürtösi Tibortól idegenforgalmunk aktuális kérdései­vel kapcsolatban. - Hogyan ítéli meg Ön megyénk jelenlegi idegenforgalmi helyzetét? - Az idei év elmúlt hónapjaiban némi visszaesést tapasztaltunk, ami könnyen magyarázható a balkáni ese­ményekkel. A jugoszláviai háborúban Magyarország is részt vett, igaz csak passzívan, de a nyugat-európai turis­ták szemében hazánk is hadszíntér­nek tűnhetett. így aztán sokan meg­gondolták magukat és Európa béké­sebb tájait választották úticéljuknak. Persze az idegenforgalom szerve­zői és irányítói nem hivatkozhatnak csupán ezekre az okokra, más össze­tevői is vannak a gyenge turistaforga­lomnak. Ezek egyike a nem megfele­lő propaganda. Ha készülnek is ide­genforgalmi kiadványok, nem tudják elég vonzóan tálalni megyénk turisz­Fejleszteni kell a falusi turizmust is! tikai lehetőségeit. Pedig bővelkedünk ezekben, főleg itt, Esztergomban. Találkoztam persze e városban né­pes látogató-csoportokkal - főleg ta­nulmányi kiránduláson lévő iskolá­sokkal -, de ezek mind csak átutazó csoportok, alig néhány órát töltenek itt, szerencsés esetben egy ebédet ha elfogyasztanak, s máris mennek to­vább. - Miben látja az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeit? - Mindenekelőtt - mint már emlí­tettem - nagyobb hírverés kellene. A reklámtevékenység ma már egy ko­moly szakma, s nekünk nincsenek ilyen szakembereink. Bel- és külföl­dön egyaránt meg kellene jelennünk az idegenforgalmi piacon - mégpedig nem is akárhogyan és erre nem kellene sajnálni a pénzt. A másik fontos tennivalónk az ol­csó szálláshelyek számának lényeges emelése. Ide elsősorban a kispénzű nyugati turisták jönnek, az ő igényei­ket kellene minél jobban kielégíteni. S itt nemcsak szállodákra, turistaszál­lókra, kempingekre gondolok, hanem színvonalas szórakozást, kikapcsoló­dást nyújtó egyéb intézményekre és rendezvényekre is. Itt, Esztergomban ilyen rendezvé­nyekben nincs hiány. A nyári prog­ramajánlatban lapozva sok érdekes látványosságra leltem, nőtt a zenei programok aránya, ami főleg a külföl­diek szempontjából kedvező. A szál­láshely azonban kevés, szükség lenne új szállodákra, panziókra. - Gondolom, a mai kihelyezett ülésnek éppen az lenne a célja, hogy felmérjék a helyi fejlesztési lehetősé­geket. Mit vár a mostani egésznapos programtól? - A helyszínen szeretnénk - még­pedig minél alaposabban - megis­merni az esztergomi lehetőségeket. Látni akaijuk a gondokat és meg akar­juk keresni a kivezető utat. Beszélni akarunk az itteni idegenforgalmi szakemberekkel, ki akaijuk kérni a véleményüket. Mint ahogy a prog­A fenti témával kapcsolatban adott ki tájékoztatót Beek Éva, a Polgár­mesteri Hivatal idegenforgalmi refe­rense és Lándori Gyuláné, a Gran Tours ügyvezetője. Összeállításukból részleteket közlünk A legmegalapozottabb turisztikai szezon beindulását is mindig a vára­kozás feszültsége előzi meg, hiszen az ágazat közismerten érzékenyen reagál egy-egy jelentős gazdasági, társadalmi vagy politikai változásra. A NATO beavatkozása sajnos na­gyon is jelentős esemény, melynek hatásai már most érződnek a turiz­mus egyes üzletágaiban. Az utazni vágyók többsége azonban - itthon és külföldön is - egyelőre kivár, vár, hogyan alakul a helyzet. Nagy fel­adat, hogy ébren tartsuk az érdeklő­dést hazánk és városunk iránt, meg­nyugtassuk mind a külföldi uta­zásszervezőket, mind az utasokat, biztonságban vannak nálunk. A kiutaztatásban érdekelt uta­zásszervezőket is elsősorban a ju­goszláviai háború érinti. Nehéz fel­adat a horvátországi, görögországi utak értékesítése. Számos utazási iroda már most megváltoztatta az e relációba tartó autóbuszainak útvo­nalát - az egyik lehetőség Románi­án, Bulgárián keresztül utazni, a má­sik Olaszországon keresztül halad­va, tengeri kompjárattal megközelí­teni a kedvelt üdülőhelyeket. (...) Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának helyettes államtitká­ra, Somogyi Zoltán véleménye sze­rint idegenforgalmi propagandánk­ban és az értékesítési munkában Ma­gyarországot össze kell kapcsolni a konfliktusban nem érintett, s a regi­onális együttműködésben amúgy is természetes partnemek tekintett or­szágokkal, pl. Ausztriával, Csehor­szággal. Erősíteni kell jelenlétünket az Európai Turisztikai Szövetség­ben, hogy a távoli földrészek turistái hazánkat egyértelműen Nyugat-Eu­rópához tartozónak tekintsék, s mégcsak véletlenül sem azonosítsák a háborús konfliktusban érintett bal­káni térséggel. A szállásadóktól vegyes képet ka­punk, ha foglaltsági mutatóikról ér­deklődünk. Visszamondások ugyan vannak, de nincs pánikhangulat. Az európai túraszervezők tisztában vannak a helyzettel, és tudják, hogy hazánk biztonságos, de a tengeren túlról már valószínűleg másképp lát­ják a helyzetet. Számottevő lemon­dásra csak a diákcsoportok részére megrendelt szálláshelyeken panasz­kodnak, a diákokat nem szívesen en­gedik szüleik Magyarországra. Köz­vetett hatással lehet a háború okozta válság a belföldi turizmusra is, hi­szen a külföldre félve menő magya­rok esetleg itthon töltik szabad­ságukat. (...) Elkészült egy reprezentatív vá­rosplakát, kifejezetten invitatív cél­lal. A plakát mérete, szerkezete iga­zodik az ország arculattervéhez, a Magyar Turizmus Rt az anyagi tá­mogatáson kívül 1500 példány kül­földi terjesztését is vállalta a külkép­viseleteken keresztül. Ez év márciusára készült el a ha­gyományos esztergomi műsorfüzet. Ebben a kiadványban újdonságnak számít, hogy a programok a magyar nyelv mellett németül és angolul is olvashatók. Hamarosan kiadásra ke­rül egy ingyenes Esztergom leporel­ló magyar, angol, német nyelven. Ehhez a kiadványhoz is sikerült az MT RT. támogatását elnyerni. A ta­valyi év folyamán elkészült az utánnyomása az Esztergomi séta c. kiadványnak is, a német és angol nyelvű változat a szezon kezdetére lesz készen. A vállalkozók összefo­gásának eredményeként látott nap­világot a Dunakanyar gasztronó­miai kalauz, mely nyolc település idegenforgalomban érdekelt vállal­kozásait mutatja be (Tát, Esztergom, Kesztölc, Pilismarót, Dömös, Vi­segrád, Nagymaros, Zebegény). A már hagyományosnak számító rendezvényeken kívül több új kez­deményezés is indult városunkban, mely pozitív hatással lehet a turiz­musra. A jelentősebb rendezvények: Vízikarnevál (április 30.), Pünkösdi Kiállítás és Vásár (május 21-24.), Jazztergom (június 12.), várszínházi előadások (június 19. - augusztus 20.), Dunakanyar Nyári Egyetem (július 19-31.), Fesztergom (július 23-25.), Szent István Napok (au­gusztus 19-22.), IV. Országos Pasz­tellbiennálé (szeptember 17. - októ­ber 20.), Szilveszteri Óévbúcsúztató utcabál és tűzijáték (december 31.). A Városháza nyilvántartása szerint Esztergomban 2 működő szálloda, 3 kemping, 14j)anzió és 3 turistaszál­ló üzemel. Étterem 21, idegenfor­galmi iroda 6 működik. A beszedett idegenforgalmi adó 1998-ban 2.359.842 Ft volt. A turizmusban érdekeltek várako­zással tekintenek a nyári szezon elé. Ezt az előző évekhez képest re­ményteljesebb várakozást a millen­niummal összefüggő országos pro­paganda-kampány alapozza meg. Mind az esztergomi lakosok, mind a város iránt érdeklődők nagy várakozással néznek a millennium eseményei elé. Célszerű lenne már a szezon kezdetére elkészíteni egy millenniumi programelőzetest. Sajnos, még mindig hiányoznak Esztergomban a turisták komfortér­zetétjavító intézkedések (pihenőpa­dok elhelyezése, eligazító táblák ké­szíttetése, városképi rendezettség megvalósítása, idegenforgalmilag frekventált helyen lévő romos épü­letek felújítása, tisztaság stb.). ramból kiderül, nemcsak a városban, de a környékén is szét szeretnénk néz­ni. Különösen Pilisszentlélek érdekel, hiszen ez a település a falusi turizmus egyik megyei fellegvára lehetne. Re­méljük, az ottaniakban is meg van az együttműködési készség és vannak használható javaslataik is. 2000-ben ez a megye - és különö­sen Esztergom - az érdeklődés hom­lokterébe ^kerül. Ez egy olyan lehető­ség, amit nem szabad elszalasztani. De hát ezt tudják az esztergomiak is, és úgy tudom, komoly terveket készí­tettek, számos pályázatot adtak be, s remélem, arról sem feledkeztek meg, hogy a színes programokra idecsalo­gatott - hamarosan az újjáépített hi­don át Szlovákiából is érkező - láto­gatóknak megfelelő szállodákat épít­senek. - Sajnos, ennek a nyomait nem lát­juk Esztergomban, pedig az idő igen­csak sürget. Építkezés, fejlesztés he­lyett egyelőre az érdekellentétek - hol lanyhuló, hol erősödő - ütközéseit ta­pasztaljuk. S ez aligha fogja fokozni városunk fogadókészségét: Szába Csak egy tábla... Horányi Lászlóval, a Várszínház művészeti vezetőjével beszélgettem az idei színházi estékről és Esztergom idegenforgalmi lehetőségeiről. Be­szélgetőtársam érdekes dolgokra hív­ta fel a figyelmemet egy, Debrecenből városunkba látogató ismerőse példá­jával: Budapesten, az Árpád hídnál két tábla mutatja felénk az utat. Egyi­ken az áll: Esztergom - ez a Dunaka­nyar felé küld el, a másikon pedig: Dorog. Ez utóbbit követve, 40-50 perc alatt juthat el az ember Eszter­gomba, már aki tudja, hogy városun­kat Dorogon át is el lehet érni. A királyi városba igyekvő idegen ­ha az Esztergom-táblát követi - 20 kilométerrel hosszabb utat tesz meg. Természetes, hogy Szentendrén és Vi­segrádon is megáll, mire pedig Esz­tergomba ér, már se pénze, se ideje^a város tüzetesebb megtekintésére. És mindez csak egy útjelző táblán múlik! Éppen ezért a város kezdeményez­hetné, hogy a Dorog felé mutató táb­lán is tüntessék fel Esztergom nevét, a távolsággal együtt. Meg lehetne vizsgálni azt is, hogy az Ml-esről le­vezető utaknál hogyan kellene jelölni, hogy innen nem csak Tatára, hanem Esztergomba is el lehet jutni. Ha már sikerült az útjelző táblákkal elcsalogatni városunkba az idegent, mutassunk is olyan képet, ami vonzó­vá teszi Esztergomot a szemében. Új­ságíróként a városunkba látogató lit­ván köztársasági elnököt vártam fotós kollégámmal együtt a Bazilikában. Feltűnt, hogy magyar szót szinte nem is hallottunk. Elébük kellene tehát menni a város más pontjaira csalogató programokkal, a Bazilikát és a Várat megnéző idegeneknek megmutatni a többi részt is. Menedzser szemmel kellene nézni Esztergomot, és kihozni belőle mindazt, amire a történelmi múlt is kötelez... Muzslai Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents