Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-10 / 23. szám

1999. Június 10 Esztergom és Vidéke Rólunk írják! Tallózás iskolabezárás ügyben A Balassa Bálim Altalános Iskola bezárásával kapcsolatban több újság­cikk látott napvilágot, számos levél író­dott, és nyilatkozatok is hangzottak el a televízióban. Ezekből „szemezgettem" néhány jellemző mondatot. A Nők Lapja 22. számában Ko­ronczay Lilla írt egy kétoldalas cikket az iskolabezárásokról: „Fogyunk. Sajnos, évről-évre kevesebb a gyerek. Ezért egyes önkormányzatok vezetői ésszerűnek látják, ha néhány iskolát összevonnak. De vajon nem rövidlá­tó-e az az intézkedés, amely gyereke­ink minőségi oktatásán spórol? (...) Ma egynegyedével kevesebben ta­nulnak az általános iskolákban, mint 15 évvel ezelőtt. Szellősebbek lettek a tantermek, és már csak délelőtt van tanítás. A gyerekek és a tanárok most érzik jól magukat. Végre lehetőség nyílna kreatív tanári munkára, a tehet­séges, illetve a társaiktól lemaradt ta­nulók megkülönböztető oktatására és speciális programokmegvalósítás ára. Ehelyett nőttön-nő a felszültség az általános iskolákban, mert néhányuk fölött évek óta ott függ Damoklész kardja- folyton attól kell félniük a diá­koknak, hogy bezáiják az iskolájukat s elköltöztetik őket. Gazdaságtalan a mű­ködtetésük, kihasználatlanok, megter­helik az önkormányzat költségvetését ­dörgik a városatyák, és hiába tiltakoz­nak gyerekek, szülők, pedagógusok, jó érzésű képviselők. (...) Gábor Kálmán szociológus, az Ok­tatáskutató Intézet Ifjúsági Kutató­csoportjának vezetője szerint éppen a kis létszámú iskolák jelenthetnék a jövőt. Közvetlen kommunikációra adnak módot, amire ma olyan nagy szükség van. Ha most, kihasználva a kedvező feltételeket, a minőségi, sze­mélyesebb oktatásra törekednénk, ta­lán elháríthatnánk a tömeges oktatás súlyos következményeit, amelyekkel a nyugat-európai országok már küsz­ködnek. Sok odafigyeléssel, állandó kontrollal talán megakadályozhat­nánk az ott már elterjedt iskolai kábí­tószer-fogyasztást, befolyásolhat­nánk a szabadidőipar és a média fiatalokra gyakoroltkáros hatását. így válhatna hatékonyabbá az iskolai ne­velés és magasabb színvonalúvá az ok­tatás. El kellene végre döntenünk, mennyit ér nekünk a gyerekeink jövője!" A Vasárnapi Hírek május 30-ai számában Sz.Z. aláírással olvasha­tunk egy cikket, mely az esztergomi helyzetet elemzi: „Azt próbálja megérteni az ember, hogy az iskolákban igyekeznek ösz­szevonásokkal csökkenteni az ún. üres férőhelyek számát. Mondom, próbálja megérteni, hiszen ma ugyan­azok beszélnek az oktatás minőségi javításáról, optimális osztálylétszám­ról, akik a szakmai érvekre fittyet hányva tollvonással szűntetnek meg oktatási intézményeket és zsúfolnak össze diákokat. Az esztergomi eset némely részlete ezeken is túltesz. (...) Mivel a május 13-i testületi ülés nyilvános, számos pedagógus és szü­lő is részt vett rajta. Végignézték, hogy némely képviselő ... figyelmez­teti a többi társát, hogy mire kell sza­vazniuk. A Balassa iskola nevelői és az oda járó kisdiákok szülei éppen­séggel ezt a nemtelen módszert kép­telenek feledni. No és a mosolygó, tréfálkozó képviselők arcát, akik győ­zelemként könyvelték el a nyilvános lobbizás sikerét: 13 városatya szava­zata éppen elegendő volt a Balassa berázására vonatkozó elvi döntés el­fogadására. (...) A gyerekekre senki sem gon­dolt, holott ők a főszereplők! - figyel­meztett Borhiné Hegedűs Roberta, a szülői munkaközösség elnöke. ­Egyetlen pszichológus vagy pedagó­gus szakember nem végzett itt sem­miféle fölmérést. Senki sem kereste föl a Balassa pedagógusait, nem kö­zölte velük a bezárás szándékát. (...) Dr. Könözsy László (függet­len) Esztergom polgármestere sem­miféle előnyét nem látja a Balassa bezárásának. Szerinte a döntés önma­gában is ellentmondó. (...) A polgár­mester úgy látja, hogy 22 pedagógus felmondásával, elhelyezésével járó anyagi gondok sem lekicsinylendők. (...) Arra voltam kíváncsi, hogy ez év februárjában alakult ad hoc bizottság milyen háttértanulmányokat, elemzé­seket készített április 30-ig. Kiderült, hogy nem léteznek ilyen dokumentu­mok. Viszont vannak demográfiai e­lőrejelzések, számok, táblázatok bő­séggel, és minduntalan ismétlődik a mondat: a város működőképességé­nek megőrzése érdekében. (...) Kiss Tamás nem tagadja, hogy szakmai, lélektani elemzéseket nem végeztek a gyerekek körében, és a Balassa bezá­rása után várható oktatási gondokkal sem számoltak. Azzal például, hogy az iskolánként különböző tanmenetek miatt az átirányított diákok bizonyos tananyagokat az egyik intézményben még nem ismertek meg, a másik suli­ban pedig már nem fogják tanulni; ezzel kétszáz gyereket fosztanak meg az egyenlő esélyektől! A képviselő­testületet hidegen hagyta az a tény is, hogy a tanulók 30 százaléka hátrá­nyos helyzetű, akiket speciális mód­szerekkel nevelnek. (...) A leginkább megmosolyogni való indok: a város 860 millió forintos forráshiánnyal küszködik, ezért kénytelen berázni a 23 miihót fölemésztő iskolát. Azt ta­lálom mondani Kiss úrnak, hogy a két összeg úgy viszonyul egymáshoz, mint egyetlen üveg kőbányai sör ára egy átlagos családi költségvetéshez! Ugy lehet, igaz a népi bölcselet: üres kamrának bolond a gazdája. (...) A japánok mondták az 1945-ös világ­égés után: olyan szegények vagyunk, hogy az oktatásra kell költenünk a legtöbbet. Úgy tűnik, mi még messze vagyunk a sorsfordító felismerések­től. De legalább azt megjegyezhet­nénk, ami egy esztergomi szülőből bukott ki: ha a családunk megszorul, nem azzal kezdjük, hogy a gyerektől megvonjuk az ételt." Dr. Latorcai János országgyűlési képviselő május 27-i dátummal leve­let küldött Esztergom város képvise­lő-testületének. Ebből is idézek né­hány bekezdést: „(...) Fontos kötelességünk ne­künk, választott képviselőknek, hogy egy-egy kérdés kapcsán nemcsak a szűkös anyagi források alapján, ha­nem a társadalmi és gazdasági kör­nyezet, a szociális helyzet, valamint a követelmények társadalmi hatásainak előzetes számbavétele után döntsünk. 1999. május 13-án a képviselő-tes­tület 156/1999. (V.13.) sz., a Balassa Bálint Altalános Iskola bezárására vonatkozó határozata a közelmúlt egyik legsúlyosabb és legtöbb vitát kiváltó döntésének tekinthető. (...) Országgyűlési képviselőként termé­szetesen teljes mélységében nem is­merhetem egy-egy önkormányzati testületi döntés egész hátterét, a re­mélt megtakarítás és a társadalmi ha­szon arányát, mégis úgy látom, köte­lességem figyelmüket döntésük következményeire irányítani. Szentgyörgymező bizonyos mérté­kig még ma is az esztergomi átlagnál hátrányosabb helyzetű városrész. A B alass a iskola megszűntetése a v áros ­részt további hátránnyal sújtva, az is­kola tanulóit újabb kiWvásóknak teszi ki. (...) Sem a tanulók, sem a testne­velés tagozati oktatás, sem ún. hát­ránykompenzáló pedagógiai program nem telepíthető át sérülésmentesen. (...) Az eltérő képzésből fakadó több­let-nehézségek is hátrányokat jelente­nek a tanulók beilleszkedésében és továbbtanulási lehetőségeiben. Mindezekre tekintettel, tisztelettel kérem Önöket, vizsgálják felül dönté­süket, és az iskola nevelőtestületével, valamint a szülők képviselőivel foly­tatott újabb egyeztető előkészítés után próbáljanak olyan költségtakarékos megoldást találni, amely a Balassa Bálint Altalános Iskola további mű­ködését biztosítja." Végezetül hadd álljon itt egy Eöt­vös József idézet Pokornyi Zoltán ok­tatási miniszter üdvözlő lapjáról, me­lyet az iskoláknak küldött: „Mai időben meggyőződésem sze­rint minden áldozat, melyet az anyagi célok előmozdítására teszünk, közle­kedési eszközeink megjavítása, pénz­ügyi viszonyainkat szabályzó tör­vények, mind nem fognak célhoz vezetni, még az anyagi érdekek terén sem, ha nem gondoskodunk minde­nekelőtt a népek értelmi neveléséről. A népnek értelmi nevelésében fekszik legbenső meggyőződésem szerint ezen haza egész jövője. Most Európá­nak ezen helyén más nemzetnek, mint valóban civilizált nemzetnek, nincs helye." (1868. június 23.) Tallózott: Sz. B. • • v z Tisztelt Szerkesztőség! Az iskolák megszüntetéséről több írásos és szóbeli vélemény is elhangzott az utóbbi hetekben. Meggyes Tamás alpolgármester úr is nyüatkozott az Esztergom TV múlt heti adásában a Balassa iskola bezárásáról, aholis többek között kijelentette: nem tartja fontosnak, hogy Szentgyörgyme­zőnek saját iskolája legyen. Anélkül hogy vitába szállnék az alpolgármester állításaival, csupán két tényre szeretném felhívni a figyelmet: 1. Meggyes Tamás úr alpolgármes­tersége eddigi hónapjai alatt nem tartot­ta fontosnak meglátogatni a város okta­tási intézményeit, az iskolai rendezvé­nyeket, a pedagógia fórumokat. 2. Egy nappal a városi pedagógus na­pi ünnepség előtt - ahol nem jelent meg - e tévéműsorban egyetlen szóval sem üdvözölte a pedagógusokat, egy szóval sem méltatta áldozatos munkájukat. Ezek után kikívánkozik belőlem az alábbi kérdés: Vajon az, akit ennyire nem érdekel az iskolák helyzete, a peda­gógusok és a gyermekek munkakörül­ményei, aki ennyire nem becsüli a neve­lőkmunkáját, mennyire érezheti hiteles­nek Esztergom oktatásügyével kapcso­latos kijelentéseit! ? BÖNDEISTVÁNNÉ, az Iskolaszék elnöke Korvég kezdeteim E többértelműen beszédes címmel Sárándi József 10. kötetét a Mágus Ki­adó jelentette meg az idei Ünnepi Könyvhétre. Az eddigi nyolc verseskö­tet mellett a Leányváron élő írónak ez a második prózai gyűjteménye: önéletrajz és kortörténet „dokumentumokban el­beszélve". A szerzővel - aki lapunknak is régóta munkatársa - személyesen is találkozhatnak az Esztergomi útravaló című könyvtári sorozat keretében -.júni­us 15-én, kedden, 17.30 órakor váija az érdeklődőket - a házigazdával Nagyfa­lusi Tiborral együtt. Német-magyar hétvége Schrattenbachban A Musikverein Schrattenbach e.V. meghívására június 9-én Zagyi István karnagy vezetésével németországi ven­dégszereplésre indulnak a Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekari Egyesület tagjai. Immár negyedik alkalommal vendégeskednek a csodálatos szépségű bajor faluban, Schrattenbachban, ahol részt vesznek a német-magyar hétvége rendezvényein. A közeli Kempten város központi parkjában szabadtéri hangver­senyt adnak. Valamennyi fellépésük so­rán a német művek mellett magyar ze­neszerzők darabjait is bemutatják. A táti együttes utazását „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány" pályázati támogatással segíti. A fúvószenekar tagjai most mu­tatják be külföldön először az új egyen­ruhájukat, melyet az Országgyűlés Em­beri Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottsága jelentős anyagi támogatásával tudtak elkészíttetni. A támogatásokat a Táti Német Nem­zetiségi Fúvószenekari Egyesület vala­mennyi muzsikusa ezúton is köszöni. Rózsavölgyi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents