Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-03 / 22. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke A HOSOK EMLEKUNNEPERE 1999. május 29-én az 1956-os Magyar Nemzetőrség Országos Pa­rancsnoksága és az esztergomi 56-os Szövetség rendezésében tartották meg a hősök emlékünnepségét, a Hősök terén és a Szent Anna (Csalamá­dé) temetőben. 10 órakor a Hősök Emlékműve mögött felállított fakeresztnél a Him­nusz elhangzása után Komáromi Szilveszter mondott ünnepi beszédet. Ezután az 56-os Nemzetőrség nevében Szélig Károly dandártábornok, országos főparancsnok, Dilinkó Gábor ezredes és Hartlich Ferencné főhadnagy az 56-os Országos Szövetség, Markó Arisztid és Szabó István az esztergomi 56-os Szövetség, Szekér István és Vida Gábor a MIÉP, Vincze Eleonóra az MDF nevében koszorúztak, majd a közönség helyez­te el a megemlékezés virágait. A Szózat hangjai zárták a kis ünnepséget. 11 órakor a Szent Anna (Csalamádé) temetőben a hármas halmon lévő kettős keresztnél Englóhner Ferenc vezényszavára felsorakozott egyen­ruhás nemzetőrök előtt mondott rövid megemlékezést dr. Beer Miklós plébános. Komáromi Szilveszter és Markó Arisztid szavai után ismét koszorúztak, majd elénekelték a Himnuszt. Az ünnepség alatt elgondolkodtam, miért kell két helyen ünnepelni, mikor a Hősök szobra már 73 éve áll?! Városunk az elsők között állíttatta fel emlékművét: az I. világháború 500 elesett esztergomi hősének tiszte­letére emelt szobrot - amelyei Lányi Dezső szobrászművész készített ­1926. május 29-én fényes ünnepség keretében avatta fel Horthy Miklós kormányzó. Sokan talán nem is tudják, hogy a szobor oroszlánja nem véletlenül néz az elszakított Párkány felé... Jeles ünnepeken az obeliszk tetején emléktűz lángja lobogott, három oldalán vörösmárvány táblára vésték fel a hősök nevét. Sok impozáns ünnepség zajlott le előtte, a II. világháború idején például itt búcsúztatták a frontra induló katonákat is, akik közül sokan nem is tértek vissza. Ezeknek a hősöknek azonban ­politikai okokból - mindmáig „nem jutott hely" ezen az emlékművön, más viszont nem készült. Csak egy szerény fakereszt áll itt az obeliszk mögött, a Csalamádé temetőben a hármas halmon pedig egy kettős kereszt. Hallottunk arról, hogy a város egy II. világháborús emlékmű elkészítésének tervezésére pályázatot írt ki, ennek eredményét azonban nem ismerjük. Szentgyörgymező lakosai példát mutatattak az összefogásra és a közös akaratra, amikor 1997-ben a Kertbarát Egyesület kezdeményezésére közadakozásból elkészítették a II. világháború szentgyörgymezői áldo­zatainak emléktábláját. A példán felbuzdulva miért nem mozdult meg a város vezetősége, a polgárság? Az 56-os Szövetség, egyes intézmények, egyesületek és magánszemélyek már korábban is kezdeményezték egy emlékmű felállítását, de kevés sikerrel. Úgy gondolom, nem is kellene a mai szobor mellé egy másikat is emelni, hisz biztosan varinak ötletes tervezők, akik a meglévő kiegészítésével helyet tudnának biztosítani a II. világháborús hősök nevét feltüntető márványtáblának. Az obeliszken elférnének az: 1914-1918 1941 -1945 1956 évszámok. Azután már nem kellene külön-külön helyszínen koszorúzni, hanem egy helyen, a „Hősök szobra" előtt emlékezhetnénk meg elesett hőseinkről - mert akár a Piavénái, akár a Donnál, vagy éppen Budap>est utcáin estek el, valamennyien értünk áldozták életüket... Akkor talán azon az egy napon, nézetkülönbség nélkül együtt emlé­keznénk Rájuk. Akkor talán többen jelennének meg tiszteletükre, mint most. A város vezetőiből senki, a képviselő-testületből is csak hárman voltak jelen... Az ünnepségen ilyen gondolatok foglalkoztattak, remélve, hogy 2000­ben már róluk sem feledkezünk meg. Úgy legyen! Bélay Iván Tanulmányi díjak a Felvidékre Május 28-án délután azokkal a fel­vidéki magyar diákokkal találkozhat­tunk a Balassa múzeum könyv­tárában, akik dolgozataikkal külön­böző tanulmányi díjakat nyertek el. A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke, dr. Balázs György, vala­mint a Rákóczi Szövetség ifjúsági tit­kára, Vásik János azért választották ezt a helyszínt, mert dr. Horváth Ist­ván múzeumigazgató különösen so­kat tett a kapcsolatok ápolásáért, és azért is, mert ez alkalommal adták át a Besey-Tatárik (Esztergom), vala­mint a Gaál-Besey (Barsendréd) ta­nulmányi díjakat. Az ünnepélyes díj­kiosztóra eljött Szabó Tibor, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalának elnö­ke, és Molnár Éva főosztályvezető. A zsúfolt könyvtárban a résztvevőket a házigazda köszöntötte, majd a pozso­nyi egyetem tanára, Lanstyák István mutatta be díjat nyert hallgatóit: Ma­tus Aricát (Dunaszerdahely), Krojer Angelikár (Niytra), Németh Erikát (Felsőszeri), Krizsán Andreát (Rév­komárom), Borbély Alexandrát (Nagycétény) és Nagy Pétert (Érse­kújvár). Ezt követően László Béla, a nyitrai egyetem tanára méltatta hall­gatóik - Szentgáli Anikó (Párkány), Menyhárt József (Nyékvárkony) és Dózsa Roland (Tardoskedd) - teljesít­Fejlesztésre 76 millióból pályázhatnak A fenti támogatásra pályázatonként a költségek 50 százaléka, de maxi­mum 500 ezer forint vissza nem térí­tendő pénzalap nyerhető. Ugyancsak elnyerhető kamattámogatás, mely szintén nem lehet több esetenként 500 ezer forintnál. A pályázatokat egysé­ges formában június 10-ig kell be­nyújtani, pénzügyileg pedig 1999. de­cember 30-áig kell lezárni. Az 1. és 2. pontban felsorolt célok­ra a biztosított pénzügyi alap 15 mil­lió forint. 3. Műszaki fejlesztés (kis- és kö­zépvállalkozások gazdasági növeke­dését célzó innovációs tevékenység támogatása, prototípusok, nullsoro­zatok előállítása, technológiai fejlesz­tés, minőségfejlesztés). Egy-egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás nagy­sága a költségek 50 százaléka, de ma­ximum 2,5 millió forint. A pályázat benyújtásának határideje 1999. júni­us 10. A megvalósult fejlesztés elszá­molása a pénzügyi bizonylatok alap­ján legkésőbb 2000. július 10-éig tör­ténik. Egy pályázó különböző célokra is pályázhat. Egy pályázatban többen is részt vehetnek a fenti támogatás mértékéig. A 3. pontban felsorolt célokra biz­tosítottpénzügyi alap 61 millió forint. Az Esztergom és Vidéke útján is fordulunk tagjainkhoz, hogy minél szélesebb körből, minél hasznosabb pályázatok szülessenek. A pályázati egységcsomag a kamarai irodában (Kossuth L. u. 13.) szerezhető be. P.I. A Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, mint gazdasági önkormányzat, elsősorban a tagjai gazdaságfejleszté­sét tartja támogatandónak. Ebben az évben immáron negyedszer hirdették meg pályázatukat a tagjaik részére. Erről kérdeztük Engelbrecht József megyei alelnököt. - Elnökségünk kezdeményezésére a Küldöttgyűlés április 29-én az 1999. évi költségvetésünk elfogadásával minden előző évinél több, összesen 76 millió forintot fogadott el gazdaságfejlesztési alapra A pénzügyi támogatáshoz pá­lyázat útján lehet hozzájutni, mely ki­írás már megjelent kamarai folyóira­tunk, a Gazdaság-Vállalkozás májusi számában. A támogatásra jelölt célok és szakmai területek a következők: 1. Kereskedelemfejlesztés (belföl­di és külföldi vásárokon való részvé­tel, kamarai közreműködéssel szerve­zett tanulmányutak, kiállításokon va­ló részvétel, tájékoztatók, kiadvá­nyok, katalógusok, idegenforgalmi reklámanyagok). 2. Szakképzés és oktatás (szakmai képzésekben való részvétel, minőség­biztosításhoz kapcsolódó képzés és oktatás, szakmai utak). ményét. A tanulmányi díjakat Besey László (fotónkon) nyugalmazott kö­zépiskolai tanár adta át a fiataloknak. Szabó Tibor a kormányzat nevében hangsúlyozta: köszönettel tartoznak azoknak a felvidéki magyaroknak, akik a nemzetépítés érdekében ápol­ják anyanyelvünket. Ezek a fiatalok a magyar jövő felvidéki letéteménye­sei. Az ünnepélyes díjátadás megható pillanata volt, amikor a diákok meg­köszönték Besey Laci bácsi önzetlen támogatását. A nyugalmazott tanárnak mi is jó egészséget kívánunk közelgő szüle­tésnapja előtt! Pálos

Next

/
Thumbnails
Contents